Egy elhagyott gyermek története (beszélgetős fórum)

Én 1 hónapot voltam bent a kisfiammal,sajnos én is több elhagyott babával találkoztam.Úgy tettem,ahogy Te is,ha nem látták,legalább a cumijukat odaadtam.Szerencsére találkoztam néhány olyan ápolóval,akik a cikkíróhoz hasonlóan próbáltak többet törődni az elhagyott babákkal.

Szemerke maradj ilyen,szép hivatást választottál!

Én mindhárom gyerkőcömmel 2 hónapot feküdtem bent a kórházban mikor megszülettek, mert koraszülöttek voltak. Szobára még sokáig nem kerültek, így bejártam hozzájuk. Akkor láttam, hogy elég sok kisbaba volt bent hagyva. Elszorult a szivem, hogy ha az enyém sír, felveszem , megnyugtatom..stb. De nekik nem volt aki ezt tegye velük. A mi sorunkban 3 kisbaba volt ilyen. Mikor nem látta senki odaadtam nekik a cumijukat, vagy megsimogattam a fejüket, ugyanis más gyerekéhez nem szabad nyúlni. Egyszer rám is szóltak, hogy anyuka, mindenki a sajátjával foglalkozzon!!! Amúgy én azt tapasztaltam, hogy a bent felejtett csecsemőhöz, vagy azokhoz akikhez ritkábban jönnek be az ápolók nem nagyon foglalkoznak velük. Épp megetetik gyorsan, tisztába rakják, majd magukra hagyták, ha sírt se ment oda senki. Egyszer láttam, hogy az egyik ápoló lánya jött látogatóba és neki megengedték hogy kicsit ölbe vegye az egyik gyerkőcöt.

Férjemnek sírva mondtam, hogy mi lenne ha nem egy hanem több gyerekkel mennénk haza. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy én szívesen lennék olyan nevelőanyuka, aki elhozza a kórházból a kisbabákat, amíg nem találnak nekik új családot. Utánaolvastam a lehetőségeknek, de nagyobb házra volna szükségünk, meg már van 3 gyerekem, emiatt is korlátozott ez. Pedig a híradóban láttam, hogy olyan sok nevelőszülő putriban laknak a gyerekekkel, meg rongyokban járatja a gyerekeket, nem tudom ők hogy kapták meg őket. Természetesen tudom, hogy nem ez az átlagos. Nem is fecsegek tovább, nagyon örülök, hogy tényleg van aki felveszi és gondoskodik a kisbabákról bent. Kívánom, hogy az évek alatt is meglegyen ez a lelkesedés és ne fásuljon bele, mint a legtöbb ápoló!!!!

Egy hivatáshoz hozzá tartozik a titoktartás is.

Ezt jó ha tudod, mielőtt pereket akasztanak a te nyakadba is, és a kórházéba is.

Ítélkezni joga csak Istennek van, AKI kijelölte ezen csecsemők sorsát is.

Kedves Szemerke!

Könnyekkel küszködve adok hálát az égnek, hogy olyan emberek mint te élnek és előrelendítik az ilyen apró tündérek életét. A nevükben is egy nagy köszönet, és legalább annyi ölelés és szeretet jár neked tőlünk más emberektől!

Minden elismerésem, hogy erre lelkileg képes vagy!

Örülök, hogy vannak ilyen emberek az eü-ben.

Ne ítélkezzél senki felett.

Addig amíg Te nem ugyanazt éled át, nem ugyanazokon a dolgokon mész keresztül, nincs jogod ítéletet mondani senki felett.

Én örökbefogadó vagyok.

Megértem azokat akik nem értik az örökbeadók döntését... de nincs joga senkinek azt mondani másképpen kellett volna, másképpen is lehetett volna.

És sokszor ők jobban "anyák" mint azok akik tán hazaviszik... de utána mi történik?

Akkor mi is a jobb???

Az összes csecsemőkkel foglalkozó munkahelyen (szülészet, csecsemőosztály stb.) ilyen gondolkodású embereknek kellene dolgozni, mint amilyen te vagy. Biztos jól választottad meg a hivatásod. Leld meg örömödet benne és ne változz meg. Szüksége van a gyermekeknek rád.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok "anya" mond le a gyermekéről. Szerintem nincs olyan rossz helyzet, hogy ne lehetne valahogy kimászni belőle és vállalni azt a csöppséget, akit ugyan nem akartak, de a tudatlanság, nemtörődömség mégis a világra hozott, akit legjobb esetben kilenc hónapig a szíve alatt hordott valaki. Ha más nem hát anyaotthon. Azok a nők, akik a gyermeket csak megszülik és nem gondoskodnak róla nem is anyák. Nekem betegen született a kislányom mégsem mondanék le róla soha. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan vannak.

A másik oldalon, akik mindent megtennének egy gyermekért is nagyon sokan vannak. Miért nem lehet rugalmasabban dönteni és már pici, pár napos korukban átadni az anya által elhagyobb apróságokat, hogy olyan szeretetben nőhessenek és nevelkedhessenek, amit minden a világra született baba megérdemelne?

Nagyon-nagyon tisztellek ezért a hozzáállásért. És kívánom Neked, hogy mardj mindig ilyen.

Még most is könnyezem.:)

Gratulálok!!!!!!

Te egy földre szállt Angyal vagy!!!!!!!!!!!!!

Én ezt úgy olvastam végig mint egy örökbefogadó anya.

Igaz nem ennyire babaként került hozzám a kicsi lányom, a fiam meg már valóban nagy volt.

De pontosan ebből látom a különbséget.

Sokat tettél Laráért.

Szerintem a szülei örökre hálásak lehetnek érte Neked.

Így van, így van, csatlakozom!!!!!!!!

Hatalmas szíved van, és nagyon örülök, hogy hajlandó voltál a szeretetedből és egy kicsit azért magadból is adni annak a kis csöppségnek!! Légy mindig ilyen, minden tiszteletem a Tiéd!!!!! :)

Minden elismerésem neked!

Sok ilyen emberre van szüksége a világnak!

Maradj mindig ilyen... :)