Egy 2 éves gyermeket el lehet/szabad vinni temetésre? (tudásbázis kérdés)

Mi sem vittük a gyerekeket,valahogyan többnyire meg lehet oldani.Sóginőmék hozták egyszer úgy,hogy közben babakocsiban tologatta a férje kivül...

Máskor mi sem tudjuk megoldani a gyerekfelügyeletet,de ilyenkor azért összejön a család,és van aki vigyázzon legalább a szertartás idejére a gyerekekre.

Ha távolabbi,akkor inkább nem megyek,ha nincs kire hagyni,küldök egy koszorút vagy csokrot ki,és megmondom az érintett családnak,miért nem.Többnyire megértik.

Természetesen mi is kimentünk utánna a gyerekekkel a nagymamájuk sírjához,már másnap,vitt mindkettő egy egy picike koszorút,azótta is együtt járunk.Én nem a szertartás hossza vagy a gyerekek esetleges fegyelmezetlensége miatt nem vinném őket.Egyszerüen nem érti egy pár éves,miért fekszik ott valaki,esetleg kedves rokon,miért dugják földbe,miért sír ott mindenki.nem hiszem hogy egy két évesnek való!!

A gyerekek sokszor okosabbak mint a felnőttek!!!

Minden ember nyitott 3. szemmel születik!

Mi felnőttek meg akarjuk őket kímélni mindentől,pedig sokkal többet tudnak a születésről és az elmúlásról mint amit mi gondolnánk.Véleményem szerint a mai mesének csúfolt rajz illetve animációs filmektől sokkal valószínübb ,hogy rémálmok fogják gyötörni a gyereket.A temetést sajnos a mai emberek teszik elviselhetetlenné,önkontról nélkük üvöltenek,holott búcsúzni,gyászolni csendben is lehet.Imádtam a nagyszüleimet mégsem üvöltve búcsúztam Tőlük. Ha kultúrált ember módjára ,méltósággal búcsúznának az emberek a színjáték helyett,akkor sem egy 2 évesnek,sem egy nagyobb gyereknek nem okozna sokkot a temetés.Csupán az élet méltó befejezését látnák! Abban pedig semmi titkolni való sincs.

Nálunk elég megható volt nem egészen egy éve, amikor véletlenül hallottam, hogy az 5 éves lányom magyarázza a 2 éves fiamnak, hogy mi történt a Papával. Azt mondta: "Öcsike, a Papa most felment az égbe, de nekem itt van a szívemben. Majd elmesélek neked mindent róla, nehogy elfelejtsd." Szívfacsaró volt hallani. Most is sírok.

Tényleg nem hülyék, csak kicsik!

Szerintem teljesen mindegy,hogy mennyire közeli családtagról van szó.A gyereknek ugyanakkora trauma az egész szertartás így is,úgy is.És ahogy más is mondja,egy 2 éves nem tud annyi időt fegyelmezetten végigülni,végigállni.

Nem akarok morbidnak tűnni,de a családtagnak meg már mindegy.Akkor legalább már a gyerek érdekeit tartsuk szem előtt!

Az én kislányom 5 éves volt tavaly, mikor meghalt a papája. Nem tudtam volna itthon hagyni, teljesen az ő döntése volt, hogy eljön. (Igaz, azóta nem is aludt máshol, csak ittthon, mert fél, hogy egyszer mi sem jövünk haza)

De a fiam épp 2 éves volt tavaly, rá egy ismerősöm vigyázott. Nem is tudtuk volna vinni, mert biztosan nem tudta volna fegyelmezetten végigülni-állni a szertartást.

Nekem ez a véleményem, remélem, segítettem.

Ha van kire bízni, inkább maradjon otthon.

Persze nem tudom, hogy mit tennék, ha nagyon közeli családtagról lenne szó...

Szia!

Én sem vinném el. Nem egy ilyen pici gyereknek való. :-(