Eccer volt, hol nem volt... (beszélgetés)
Örülök, hogy viccelődsz! Azt jelenti, minden rendben van.
Bizony ott még nem tartunk, hogy gondolkozni kelljen, mit vegyünk. De lassan elérem talán, hogy félre tudjak teszegetni a hát javítására.
Olyan örömöm van... A könyveim régi/új helyre kerültek, mert bepasszíroztuk a szobámba az új állapotú szép szekrényt, amit a húgomtól kaptam. Itt állt hónapok óta, lapra szerelve. Összeraktuk, tele is pakoltam nagyjából, emiatt aztán a könyvespolcok helye is változott.
A könyveim egy részét emiatt, tudod, kézbe venni, (egyúttal üdvözölni a régebben olvasottakat), letörölni, az új helyére tenni...
Az ágyam hosszában most könyvespolcok vannak, az ágykereten állnak, és így a falra csak billenés ellen kellett rögzíteni. Persze már tele vannak, csudás kis könyves kuckóm lett!
És napok óta nem csökkenő öröm a legújabb szótáram, mert építőipari szakszótár, és egyszerű műszaki rajzokkal illusztrálja az angol, német, magyar szavakat. Ha én hamarabb tudom, hogy létezik ilyen!!!
Antikvár ajánlat volt, akciós. Így bukkantam rá a listában, még olcsóbban is jutottam hozzá.
Szervusz, Guruljka!
Jó az, hogy jobban keresel; helye van a pénznek mindig. (Hogy Nálad "jó" helye van, sejtem, még ha túl is adsz rajta gyorsáron!)
(Ugye nem baj, hogy viccelődök egy kicsit? Ma jókedvűen ébredtem, azért is néztem be ide.)
Szép napot kívánok Neked is, s minden Ecceresnek!
Izgalmas,igen.
Örülök, hogy benéztél!
Nagyon kevés az időm mostanában, de ez azt jelenti, hogy jobban keresek.
Szép napot kívánok!
Időközben megjött a nyár is, már illatoznak a rózsák is... :-)
Remélem, minden Ecceres Barátnőm (és Barátom) a lehető legjobban érzi magát!
Kívánom, hogy úgy legyen!
Olvasom, hogy újul a Hoxa hamarosan... Hú, ez izgalmas lesz!
Jó reggelt kívánok!
Örülök, Csemárunk, hogy bekukkantottál!
Bizony itt a tavasz végre. Mostanra már ki is érdemeltük!
Itt nem történtek gyümölcs-rügyezések. Van remény.
Jó reggelt, Ecceresek! :-)
Van egy jó hírem, meg egy rossz...
A jóval kezdem: megjött a tavasz!
A rossz hír pedig: idén nem kell majd lekvárt főzni, de még kompótot is csak alig. A múltkori fagyok tönkretették az idei termést.
Guruljka!
Ha nem szereted a grammatikát, hát nem szereted! (Ki kérheti számon?!) A Dobos-tortát se szereti mindenki! (Én, töredelmesen bevallom, szeretem mindkettőt! :-D)
Szép napot, szép napokat kívánok minden Ecceresnek!
Végül is értem én a grammatika szépségeit, de nem húz hozzá a szívem!
Erőltetett szabályrendszernek érzem, pedig a nyelv egy színes kolibrimadárka.
Örülök, hogy újra jelentkeztél!
Milyen az idő felétek? Itt megint havazott az éjszaka, de érezhetően melegecske akar lenni.
Azon túl, hogy nem akarok már tüzelőre költeni, azért is bosszant ez a fura időjárás, mert az ember lánya már unja és utálja a meleg pufajka-bundabugyogó alapú öltözéket. Jó lenne kicsit kevesebb réteg már...
Szia, Guruljka!
Haja! a fordítás és az elmélete... Tudnék mesélni, két szemeszteren keresztül sulykolták belénk, heti négy órával...
S tudod mi maradt meg bennem az egészből?
Az, hogy írt valaki erről egy okos könyvet, melyből a vizsgára készülni kellett. Már akkor éreztem, hogy valami nem stimmel a dologban, mert az volt az érzésem végig, amíg olvastam a művet, hogy mondhattya ő (a szerző) mindezt választékos szavakkal oldalakon által, HA én nem értek azon a nyelven, amelyre fordítanom kell! Azaz: ezúttal, ugyanazt gondolom erről, amit Te is! (Hát nem furcsa?)
A grammatika iránti ellenszenvedről viszont inkább nem mondok véleményt. :-) A békesség jegyében! :-DD
Bocs, hogy ilyen sokára válaszolok a felvetésedre!
Tudom, hogy én ehhez nem nagyon értek, de a grammatika számomra a rémség maga. Ezért maradok a hangzásnál és az etimológiánál, mert az meghitté teszi számomra a nyelvet.
Hasonló dolog a fordításra elméletet húzni... amikor fordítok, nem a fordításelmélettel foglalkozom, hanem a két nyelv megfeleltetésével, a hangulati elemek átvitelével is akár. Az ügyfél nem azt fogja számon kérni, hogy jobbra vagy balra bővítettem-e, hanem hogy ő vagy az üzletfele értik-e a leírt megállapodást. :D
Szia, Guruljka!
De örülök, hogy sikerült itt találkoztunk!
Nemcsak az elsőt, hanem a többit is, mind a mai napig! (Muszáj-helyzet volt, mert a latinnak már volt nyelvtana, a magyarnak viszont kellett, hogy legyen, tehát valaki, akinek kedve is, tudása is volt hozzá, vette a kéznél levő kaptafát, és megalkotta "a" magyar nyelv nyelvtanát. Az elsőt.)
Sajnálom, de ellent kell, hogy mondjak Neked, egy nyelv se "amorf"! (De nem is homogén, ez tény.) Kivételek - nyelvtani kivételek - pedig azért vannak - minden nyelvben, mert a minden (élő) nyelv élő rendszer, régi dolgokat őriz, és új dolgokat teremt.
Gondolj csak bele: valamikor a "vagyon" szó ige volt elsősorban. Ma is tudjuk még, hogy lehet ige is, de ma már mindenki "van"-t mond helyette. Ugyanakkor a "vagyon" "átváltozott" főnévvé. (És ma így fontos mindenkinek! :-D No jó, majdnem mindenkinek. :-DD)
Nekem a grammatika az, ami brrr....:D
Nem állhatom a szabályokat. És nem is hiszem el, hogy egy olyan amorf és az esetleges dolgok megszokásából kikerekedett rendszer, mint a nyelv, szabályok közé szorítható. Nyilván nem látom át ezt a dolgot mélységében, de mégis mi a csudának vannak a nyelvtani kivételek?
Tudtommal a latin nyelvben is elég sok a kivétel, pedig arra húzták rá az első nyelvtant.
Igen, ez a téma régóta aktuális, és én azt gondolom, hogy még sokáig az is fog maradni.
Főleg azért, mert egyáltalán nem a nyelvészek "belügye".
A cikk, amelyet alább megosztottam mint "szenzóciót", valóban nem a nyelvünk eredetét taglalja, sőt, az utolzó mondatban jelzi is, hogy itt nem a nyelvről van szó, hanem "emberanyagról" (Brr! Hátborzongató ez a szó!)
Nem hiszem, hogy jót tenne egy nyelvnek (a magyarnak se), ha azt feltételeznénk róla, hogy többféle eredetű. A nyelvi rendszer attól igazán RENDSZER, hogy a grammatikai rendszere "egygyökerű". A magyar esetében - én máig így hiszem! -, ez a finnugor gyökér.
Más a helyzet a szókinccsel, amelyben valóban sokféle eredetű szavak vannak. A "legfontosabb" szavaink azonban szintén a finnugor rokonságot "jelzik" és - bizonyítják:
Szép napot kívánok mindenkinek, aki erre jár!
Csemérka, én érdeklődéssel felfigyelek időnként erre a vitára- semmi nem változtat azon, hogy nekem a Toldi óvodáskori élményem, sőt nagyrészt magam olvastam már 4-5 évesen.
A slussz-t én tettem hozzá, sommás lezárásként.
Sokféle nemzetből áll össze a magyar, miért ne lehetne sokféle eredetű a nyelvünk is?
Jaj! Sőt: jajajaj! :-D
Guruljka!
Bocs, hogy ilyeneket mondok, de nekem az a megérzésem, hogy magyar anyanyelvű őseinket kevéssé érdekli, hogy ki hová akar tartozni, a Balkánhoz-e vagy valahová máshova. (Igaz ugyan, hogy "a" Balkánnak elég rossz a híre, de állítom, hogy errefelé is ugyanaz a Nap süt, sőt, még ugyanazok közül a folyók közül is nem egy, amelyek, mondjuk, Európa boldogabb vidékein.)
Még attól is békésen (?) nyugosznak sírjaikban (az őseink), hogy kései utódaik melyik nyelvcsaládot választják, amikor a magyar nyelv rokonairól lett légyen szó.
Még abba is bele tudok nyugodni, hogy Téged ott a germanisztikán el kívánnak téríteni más irányba; Nektek, ha fordítani kell, se nem oszt, se nem szoroz, bár szakmai érvként (egy nyelvtanártól) azt, hogy "slussz" - kevesellem. :-D
A bajom nekem ezzel az egésszel csak annyi, hogy engem valamikor boldogult ifjúságom idején az én tanáraimnak SIKERÜLT meggyőzniök arról, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, s szomorúan tapasztalom, hogy mennyire elharapózni látszik az a vélekedés, hogy de bezzeg a magyar nem finnugor eredetű nyelv, hanem: török, tatár, mongol, koerai, akháj, sumér... stb., stb. Ezzel én úgy vagyok, mint azzal, mikor azt próbálja valaki elhitetni velem, hogy már Ádám és Éva is surérul veszekedtek a Paradicsomban.
Jó reggelt, szép napot, napokat!
Óóóóóóórrrisi szenzáááááció!!!!
Most találtam, ezen a zimankós reggelen:
Most mondjam azt (ezen a zimankós reggelen), hogy László Gyula már sok évtizeddel ezelőtt leírta: az Árpád-nemzetség (és úgy egyáltalán: a honfoglaló magyarság vezető rétege, úgymond "arisztokráciája" a besenyő-török etnikumhoz tartozott. A "köznép" volt finnugor. (A sírleletek tanúsága szerint.) Kuriózum, de nem egyedi eset, hogy a vezetői réteg - végül is - nyelvet cserélt, azaz "elmagyarosodott".
Csak éppen a szereplőket cseréltem fel.
Ildikó az elbeszélő, és a húga Nomi, akinek a modellje tegnap elkérte a másodéves dolgozatomat elolvasásra, amit éppen a "kishúg" figuráról írtam egyetemi házi dolgozatként.
Remélem, nem bántódott meg komolyan.
Tumbo olyan kis pesszimista, de alakulgat a beszélgetések hatására.
Jajjj, most megsértődött Tumbo!
Padig csak vicceltem a "csak"-kal! (Az sajnos nem vicc, hogy megártott a derekamnak az ablakpucolás...)
Szia, Tumbo!
Nem megyek! :-D
Nem azért ám, mert alig bírom a derekamat azóta is, hanem mert... CSAK
Szervusz, Guruljka!
Aúú! Micsoda jó ez a fordítói csoportosulás!!
Én nem jegyeztem meg, hogy ki fordította magyarra a Galambokat, azért nem kapcsoltam rögtön.
Köszi, hogy megírtad!
Ide megérkezett az ablakpucolós eső...
De inkább eső, mint hó és jég.
Habár, azt hiszem, ezt az esőt is elunjuk, ha minden ázott és csúszós lesz.
A Galambok reppenek fel.
A főhőse Nomi, a regénybeli húga Ildikó.
Ildikó valós alakja, tehát Nadj Abonji Erna, mint fordító, belépett a facebook-os egyik fordítós csoportba. Nem tudtam, de aki magyarra fordította, az is tag ott! Megtévesztett egy másik, magyar nevű fordító, aki valószínűleg szerbre dolgozott.
Jó reggelt, szép napot!
Süt a Pocska errefelé is.
Hajnalban volt pár csepp eső, de már meg se látszik. :-)
(Megpucoltam tegnap az ablakokat, tehát... TEHÁT!! biztos, hogy lesz még eső hamarosan!)
Mindenkinek, aki erre jár minden jókat kívánok!
Csemárka, képzeld...
Ildikó eredetije lépett be a fordítós csoportba a facebookon.
Én ma sem keltem korán, éjszaka fel is ébredtem egy időre.
De még melegen sütik a Pocska! :D És végre, már alig van hó.