Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Kiment a ház az ablakon,
Benne maradt a vénasszony.
Zsupot kötött a hátára,
Úgy ballagott a vásárba.
Aranyeső a szép kis házra
Aranyeső a jó anyámra
Jajj, ha meghalok!
"Nézz mélyen a szemembe
Tedd a kezed a farzsebembe
Hajolj bele a hajamba
Dúdold bele, hogy la bamba.."
Kell, hogy várj, várj is meg,
ne félj újra visszajövök,
de addig írj, gyakran írj,
így szerezz nekem egy kis örömöt.
Nem csak a húszéveseké a világ!
Az úton még poroszkál
Nemde néhány korosztály!
A réten mindenki talál virágot,
Hát gyertek srácok, legyünk jó barátok!
Gyere csókolj meg tubicám szaporán,
Ha megfőztél most megegyél de meg ám
Türelem nagy kincs de nekem csöpp sincs
Aki vár, nem szerethet igazán.
Koppány, vigyázz! Esküt tettél jó atyámnak,
Elfogadtad akkor a helyed.
Ősi jogról lemondtál az én javamra,
Gyávaságból tettél volna így?
Felkelt a napunk, István a mi urunk.
Árad a kegyelem fénye ránk.
Hálás a szívünk, zengjen az örömünk,
Szép Magyarország édes hazánk.
Egy kis malac, röf-röf-röf,
trombitálgat: „töf-töf-töf.“
Trombitája, víg ormánya
földet túrja, döf-döf-döf.
Tell me why you cried
And why you lied to me
Tell me why you cried
And why you lied to me...
Gondolsz-e majd rám, ha elmúlt az éjjel,
minden álmunkat a hajnal tép széjjel.
Hazudd, hogy fáj, most is fáj a búcsúzás,
hogy nem szerettél így még senki mást.
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a határba...
Álom álom édes álom,álomkép
Álmodjuk,hogy egymásé leszünk majd még
Angyalok ha ránk lenéznek suttogják
Lám a földön is van égi boldogság
Nyáron csak mezítláb jártunk,
Barátom, tán még emlékszel rá...
Reszket a hold a tó vizén
Színezüst lángot szór a fény
ne félj,ne félj bolond szívem,úgyis tudod már,
hogy egy nagyon csinos legény csakis terád vár,
világosan beszél a szív,minden percért kár,
mert ahol van egy leány meg egy legény az egy pár.
Ma önről álmodtam megint bocsánat asszonyom,
de nincsen abban semmi bűn, ha önről álmodom.
Fehér selyemben jött felém a csókok éjjelén
és rámmosolygott könnyedén, s oly boldog voltam én.
Jaj, de szép kék szeme van magának,
Nincs ilyen a világon senki másnak.
A szívem úgy dobog, mikor látom,
Meghalok egy csókjáért ,gyöngyvirágom!
Nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
mert soha nem szerettem, csak olyat, aki tönkretett.
Menj, ne sajnálj!
A napsugár, ha vidáman ébred
beköszön az ablakon
Felhőtlen tiszta arccal
mosolyog az ágyamon
Egyetlen szív kell csak nekem,
Egy messziről dobbanó néma jel,
Egyetlen szó, egy halk igen,
Amit egy magányos csillag üzen.
Azért varrták a csizmát,
hogy táncoljunk benne,
ha rongyos is, foltos is,
illik a tánc benne.
Bokrétát kötöttem mezei virágból,
Küldeném is, nem is, messze-messze távol
Nagy sötét hegyen túl, fényes úri házba,
Aranyos kehelybe, szép lány asztalára...
Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot.
De nyakamon a csacsika család
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb.
Rubintos virágom
A hírt, hogy kinyílottál
Én már alig várom ...
Kell még egy szó, mielőtt mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj reám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
Neked elmondom
Másnak senkinek
Majd addig megyek
Míg lesz egy kis sziget
Ahol boldog leszek...
Nevess magadon,
Lebegj csak szabadon!
Ha szeretni akarsz,
Nincsen késő még.
Nevess magadon,
Lebegj csak szabadon,
...gondolom,
Magasság gondolom,
Az az ég van-e még,
Túl a tél falakon...
Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk újra még az ég!