Cserbenhagy a párom (beszélgetős fórum)
Rázd meg magad, és keress magadnak programot! Barátnőzz, keress valami hobbit, olvass!
Ne arra várj egész nap, hogy ő csettint, mikor ráér.
Szerinte is én most nem olyan vagyok mint régen. Ő az aranyos csicsergős mosolygós Gabit szereti.. hm.
Ez teljesen így van!
Legyen tartásod, és becsüld meg magad!
Miért fektetsz bele ennyi energiát, amikor a másik fél semmit nem tesz bele?
Sok együttlét? És ha együtt élnétek? Folyton menekülne?
Most is a motorjával ment a haverjához. Ahelyett, hogy ide jött volna. Majd 11re ideállít úgy gondolja. Én meg még búcsúvacsit terveztem neki mielőtt elmegy a suliba, hát abból már nem lesz semmi. Még azt is a fejemhez vágta, hogy én unalmamban veszekszem vele. Jah és küldözget a bnőimhez meg a haveromhoz (egy srác ismerős) meg napozni, míg ő nem ér rám.. Szte igaz, hogy egy lánynak több kapcsolat kell, hogy tapasztaljon aztán akkor majd úgy áll a dolgokhoz, ahogy szte kellene. Hát mondom kösz akkor most mindenkivel összefexek a kedvedért aztán majd szólok ha végeztem...
Nem jó dolgokat írsz a kapcsolatról. Szerintem el kellene engedned, pontosabban neked kellene - ahogy Bernice is írta- emelt fővel lezárnod ezt a kapcsolatot. Az, hogy még próbálod megmenteni a dolgot, majdnem társfüggőségnek hívják. Fiatal vagy még, legyél egyedül egy kicsit, ismerd meg magad,és olyan társat fogsz kapni, aki nem akar megváltoztatni sem külsőleg, sem belsőleg.
Hasonló cipőben jártam én is. 17 évesen megismertem egy tőlem 6 évvel idősebb srácot, nagy szerelem, kiszolgáltam, mosolygtam mindenhez, nem volt olyan dolog, ami ne tetszett volna. Összeházasodtunk, aztán kinyílt az elmém :), és hangot adtam az érzéseimnek, a gondolataimnak, ha nem tetszett valami. Jöttek a viták, nem értette, miért problémázok olyan dolgokon, amiken korábban nem problémáztam. Közben pedig eltávolodtunk egymástól, és úgy éreztem, jobb ha lezárom a dolgot. 7 évig tartott a kapcsolat. Jó formán mellette nőttem fel. De legalább ma már tudom, hogy mindent ki kell mondani, ha boldog vagy, azt, ha bánt valami, azt, MINDENT!
És most olyan társam van, akivel mindent meg lehet beszélni.
Szerintem a kapcsolatotokban már több a rossz dolog, mint a jó, így lehet, hogy én már nem hoznám rendbe a helyedben, hanem továbblépnék.
A mérleg nem egyoldalra mozdul sose egy normális kapcsolatban. És az se járja, hogy az egyik mindent a másik semmit, és játsza a kiskirályt.
Akkor játsza magának egyedül.
Egy kapcsolat oda vissza müködik, és hol egyik emelkedik ki, hol a másik-de együtt.
Nálatok viszont semmi nincs.- üres és halott az egész.
Bizony az jót tenne, ha keresnél magadnak valami elfoglaltságot, amit szívesen csinálsz. Lehet, hogy úgy érzi, lógsz rajta, és ez az állandó vigyázbanállás részedről talán inkább teher neki.
Ne érte...
Legyen száz hobbyja valakinek-lényegtelen, motorozzon annyit amennyit akar-hisz szabad ember.
De ember legyen akkor amikor bajban van a másik.
Azért nem rossz ember ő. Csak én többet adok úgy érzem. Nem ugyanannyit kapok vissza. Most ha elmegy tanulni megint én alkalmazkodok hozzá. Én megyek utána Győrbe. Sőt ha befejezem az iskolát én költözzek oda. Ezek az elképzelései. Azt, hogy én mit akarok nem kérdezi. Nekem ez a jó. Jah és miért csinálom vele, hogy veszekszem miért ba*om el a jövőm??
Én egy községben lakom ahol semmit nem tudok magammal kezdeni. Nincs itt senki akivel összejárnék. Szóval ha nem vele vagyok és itthon vagyok akkor csak unatkozom. Sokszor megbántam már, hogy nem keresek magamnak valami hobbit vagy nem vagyok többször a barátnőimmel. Mindezt érte. Ő sem lóg a haverjain, de ez nem az én hibám. Viszont neki ott a motorja ami fontosabb sokszor mint én.
Érző ember vagy és több annál, hogy valaki megengedje magának, hogy unaloműzőként kezeljen.
"Azt hozzátenném, hogy az egész életemet rááldoztam."
Ezt nem tudom, hogy honnan szedted-de kukázd..
Ne fuss egy pasi után se, legyen tartásod. Akinek kellesz az úgyis loholni fog utánad, és majd te eldöntöd, hogy kit tisztelsz avval, hogy a kedvébe jársz.Legyél mindig nő, de sose lábtörlő.
mikor megtudtam és számonkértem sírt. de már nem tudom mit higyjek. mintha 2 énje lenne. Egyszer ilyen velem egyszer meg olyan, mintha amikor kedve és ideje van rám akkor törődne velem. Mostanában sokat voltunk együtt, mert nem dolgozik már. De nem hiszem, hogy a sok együttlét rossz dolog lenne és ezeket váltaná ki.
Most kikapcsolatam a telefonom és interneten sem leszek elérhető. Tudja hol lakom. Azt hozzátenném, hogy az egész életemet rááldoztam. Egész nap őt várom msnen stb, hogy mikor tudunk beszélni, mikor találkozunk. Kedvében járok mindig. Kiszolgálom sütök neki és néha meglepem vacsival is meg ilyesmi. Nem tudom még mit kéne tennem érte. Ő folyton változtatni akar rajtam az utóbbi időben külsőleg és belsőleg is. Pedig nem vok se kövér se csúnya...
Egyszer szakítottam vele. Aznap ezeket írta: Legalább Győrre szabad leszek (oda megy tanulni) És h ma már találkozom is egy másik lánnyal de csak beszélgetünk. Ezt a haverjának írta. Állítása szerint nagyot akart mondani. Szerintetek? Még mindig eszembe jutnak ezek és olyankor nagyon rosszul érzem magam. Miután kibékültem vele megígérte h bármit megtesz hisz én vagyok élete párja. Akkor most nem értem a viselkedését. Ma pl elment a haverjához. Felhívtam azt mondta h beismeri h hibázott, de vele is kell lennie és hogy nem csinál hülyét magából. Csak belőlem...??
Nézd, ha ennek a fiúnak kellesz, akkor ne keresd-meglátod mit lép. Ha semmit, az is egy válasz, ha lép és összekapja magát, akkor talán még visszahozhatod... De nekem sajnos úgy tűnik, hogy befejezödött..Aztán ne nekem legyen igazam..
még csak egy év 10 hónapja.Eddig még nem volt ilyen hosszú kapcsolata. Nekem sem, de én kiléptem mert az exem még az előző bnőjébe volt szerelmes. Gondoltam akkor én felesleges vagyok.
Azt a választ kapom mindig: Nekem van dolgom, de te ezt sem érted meg!
hárman vannak testvérek. 3 fiú. ő a legidősebb. Kiskorában volt egy komoly betegsége úgyhogy az anyuka mindentől félti talán még tőlem is...Eleinte nem is aludhattunk együtt.
Az hogy egész nap nem keres és csak a saját dolgai foglalkoztatják szerintem nem mondható törődésnek. Én sem vagyok szent mert sokszor kinyitom a számat. Sokáig nem tettem, mióta igen azóta vannak a veszekedések és persze neki nem tetszik ha vmit szóvá teszek és szerinte nekem kell ezt elhagyni, hogy veszekszem vele mindenért (szte mindenért) Nekem csak annyi a "bűnöm" hogy vele szeretném tölteni az időm.
Az a baj, hogy mivel a szüleid a válás határán állnak, érzelmileg gondolom nagyon megvisel, így valószínű, hogy most még több figyelemre, támogatásra, szeretetre lenne szükséged. De az nem jó, hogy ezt a párod nem veszi észre. Mindenképpen ülj le vele beszélgetni. Fontos, hogy ne támadó hangnemben tedd, hanem nyugodtan, higgadtan. Kérdezd meg tőle, hogy mi ennek az oka, miért nem foglalkozik Veled többet, stb! Ha nem tud vagy nem akar válaszolni rá, talán nem éri meg "szenvedni" miatta.
Mióta vagytok együtt?
És fel a fejjel! Tudom, nekem ezt könnyű mondani, de mi nők erősek vagyunk, és mindent túlélünk. :)
Nem egy elkényeztetett egykével vagy együtt? Anyuci kicsi fiával?
21 éves vagyok és ő is. Nekem ő a második kapcsolatom az első is komolynak mondható nem ilyen egyéjszakás vmi.. Én túl komolyan veszek mindent. Ő kicsit lazábban. Nem találkozunk minden nap. Eddig dolgozott én egyetemre jártam. Csak hétvégén láttam szinte. A szülei nagyon megnehezítették a dolgom. Az édesapja még most is ellenséges velem ha ott vagyok is előttem mondja amit gondol. Az anyukája már enyhült. Régebben sok mindent kitaláltak és mondtak amivel nagyon bántottak engem, de én soha nem szóltam vissza, nem voltam szemtelen és továbbra is jó pofát vágtam mindenhez csak hogy a párommal maradhassak. Még nem mondható olyan hossú kapcsolatnak 1 év 10 hónap. Számomra ő volt az igazi, de már egyszer eljátszotta a bizalmam.
Az ember érzi azt, hogy ha még távol is van a másik, hogy mellette áll-e a bajban, vagy távol van..
Akkor? Szerintem te is tudod.Csak kapaszkodsz. Bár szerintem a legjobbat akkaor tennéd, ha befejeznéd emelt fővel.
Sajnos már sokadszorra azt tapasztalom, hogy nem én vagyok az első.
Evvel nem azt mondom, hogy lógjon örökké veled/rajtad, hanem azt, hogy nem érzed a támogatását.
További ajánlott fórumok: