Bizalom - emberismeret? - Csalódás - Hogyan tovább? (beszélgetős fórum)

Az őszinteség nagyon nagy dolog és nagyon nehéz dolog. Ha mindig őszinte vagy, Te is megbánthatsz másokat. Ezért néha szükség van "kegyes hazugságokra" is. Ha valaki megbántott, ha csalódtál, akkor vond le a következtetést vele kapcsolatban, és eztán úgy állj hozzá. Azért még nem kell elfordulni a világtól, nem kell az egyedüllétet választani semmiképp! Nem hiszem, hogy ritkaság lenne az egyenes, őszinte ember, de előfordulhat, hogy nem sokszor találkozunk velük. Azért maradj meg, ha lehet optimistának. Nekem is van ilyesmi történetem. Én is meglepődtem, mikor olyasvalakiben csalódtam, akinek korábban csak segítséget, támogatást adtam. És ő volt az első akkor, amikor zűrös helyzetben voltam épp,hogy kibeszélt, negatív véleményt alkotott és mondott rólam másoknak. Csalódtam bizony én is, de onnantól kezdve azt is tudomásul vettem, hogy bennem is lehet hiba, hiszen rosszul ismertem meg őt, nem figyeltem rá kellőképp. De semmiképp nem akarok bizalmatlan maradni az emberekkel, legfeljebb majd újra koppanok egyet... De hidd el, ha nyitott vagy, barátságos, kiegyensúlyozott, előbb-utóbb leperegnek rólad az őszintétlen emberek. Sok sikert a továbbiakban!

Szerintem azért az is fontos kérdés, hogy mióta ismerted? Mennyi idő után szavaztál neki teljeskörű bizalmat?

Én is így vagyok. Félek bízni az emberekben mert már sokat csalódtam így beszélni se szeretek ill.szoktam magamról (max.általános dolgokról). Szerintem lehet így élni. Állítólag a svédek olyanok,hogy a munkatársaikkal csak hétköznapi dolgokról beszélnek és magánéletről nem. Szerintem ez a helyes is.

Most én is itt tartok.. az ember megkeményedik... pedig nem ezt szeretném, és valahol kell lennie egy kedves, aranyos, egyenes férfinak, akivel... hát igen, ez egy álomvilág... vagy talán csak nem találkoztam még vele... Most én is az egyedüllétet választom

Köszi, ez igazán segített, ezért megérte válaszolnod. Nem hiszem, hogy meg tudnád ítélni, a hozzászólásod inkább rólad ad némi információt.

Na ez egy jó kérdés! Mert én mondjuk eldöntöttem hogy nem bízok meg többet egy pasiban sem! És ehhez tartom magam, számomra ez jobb mint a csalódás. :)) De bevallom bennem az van néha hogy de jó lenne ha lenne egy értelmes, kedves, olyan aki tényleg szeret stb férfi, de hát ez sajnos nem az álmok világa, hanem a szörnyű valóság... XDDD Hát...így nekem marad az egyedüllét. :D

Az emberség része, hogy esendőek vagyuhnk és csalódást okozunk.

Sziasztok! Azért indítottam ezt a témát, mert ma csalódtam valakiben, akiről azt hittem, őszinte velem. Elgondolkoztam, hogy tévedhettem ekkorát...Talán ritkaságszámba mennek manapság az egyenes emberek (férfiak)? Úgy érzem, nem akarok már senkiben megbízni, nem akarom kitenni magam ennek többet... De akkor mi az alternatíva, egyedüllét?