Befolyásolják a nők énképét a reklámokban, plakátokon látható nők? (beszélgetős fórum)

A tervezőknek az a fontos, hogy minél jobban látszódjon a ruha, s igen, a magas, nagyon sovány nők a legjobb ruhafogasok.

Ez az egész az ELADÁSRÓL szól, meg arról, hogy bemutassák a ruháikat.

Ezt tényleg külön magyarázni kell?

Ahány ember annyi féle. Pontosan! Épp ezért okoz ez az egész súlyos traumákat a sérülékenyebb, kiforratlan személyiségű tiniknél.

A reklámokat EMBEREKNEK készítik, nem lehetne akkor EMBEREKKEL, nem pedig művileg előállított tökéletes lényekkel?

Van egy édességreklám. Nagyon irritál. Anyuci háziasszonykodik, meg a gyerekekkel játszik, aztán elég neki egy szelet 'pingvines' szelet, és kipihente magát. Ez a reklám. És hol van a való élet? Nagyon messze tőle.

Ugyanez a helyzet a plakátokkal, poszterekkel.

Valahol olvastam, régen, már nem emlékszem a forrásra. Egy rabszolgától azt kérdezte valaki, miért nem hagyja abba a munkát akkor, amikor a többiek?

Ő azt felelte, azért, mert ha ugyanannyit dolgozik mint a többi, akkor egy tehetetlen áldozat, mert azt csinálja, amire utasítják. Az, hogy többet teljesít, már az ő döntése, és a döntés szabadságot ad.

Szeretem ezt a sztorit :)

A világ ilyen volt, ilyen, és ilyen is marad.

Minden kornak meg vannak a saját szépségideáljai.

Engem az idegesít, amikor stylist-ok 5-10, 15 éves fotókat kritizálnak, hú, de cikisek, arra az a kevés agyuk nem figyel fel, hogy akkor az volt a divat, azok a fazonok, színek, fizurák, stb.

Erre próbáltam utalni :)

Az ember nem egy tehetetlen áldozat, akire csak úgy ömlik az élet viharában a sok bulvár, ő meg szegényke mit tehet, mit nem, viseli...

Több lapot járatunk, isten bizony, egyben sem volt még egy db "celebmanci" vagy külsőről szóló írás sem.

Azokon a portálokon, amiket látogatok, szintén ez a helyzet, a tévéműsorok is egy gombnyomással eltüntethetők, HACSAK az illetőnek nincs rá igénye. S itt a csapda: ha nézed, beszélsz róla, ezzel is jelzed a kialakulatlan gyereked felé például, hogy ez fontos. A tetteid beszélnek ilyenkor, hangosabban, mint a szavak. Erről felejtkezik el rengeteg szülő.

Vagy arról, hogy tartalomra szocializálja a gyerekét. Arra, hogy beszélget anya és apa, s ők is, őszintén, mindenről. Hogy rendszeresek az értelmes programok a családban, hogy nincs feszültség stb.

Már megint hol van a saját felelősség? Megint egy téma, ami mások, a média, a reklám felelősségét boncolgatja.

Jukio tökéletesen leírta, nem kell szennylapokat venni, nem a bulvármédiát kell kapcsolgatni, vannak értelmes műsorok is.

Ahhoz pedig nem kell semmiféle külső nyomás, hogy a tükörben lássam, hogy nagy-e a v.lagam vagy sem.

Akinek áll magabiztos lábakon a saját egyénisége, az bármit érezheti magát rosszul. Én pl. együtt tornázom egy 69 éves - cseppet sem plakátnőnek látszó nővel. Ő le tudja tenni egyenes derékkal, nyújtott lábbal a tenyerét a földre, én nem. Sose volt modell, de nagyon figyel a táplálkozására, táncol, tornázik, ad magára.

Érezzem magam rosszul tőle, mert nekem épp csak az ujjaim hegye ér a földig?

Egy ember, akit arra nevelnek, hogy mi az a tartalmas kapcsolat, nem csak szavakkal, hanem példamutatással, az előbb-utóbb átlép az értéktelenen, nem lesz áldozata a propagandáknak, az elkallódó kapcsolatoknak sem.

Nem, ez nem azt jelenti, hogy vak lesz a szépségre. Ez azt jelenti, hogy nem tekint majd az embere elsődleges fokmérőjének valamiféle külső ideálnak való megfelelést és nem lesz tőle pszichés beteg. Mert a helyén tudja a dolgot kezelni.

Miért van a sok anorexiás, bulimiás???

Részben ezért.

Mindig volt "külalak" divat. Középkori festményeken erősen dagi nők vannak. Valamelyik afrikai törzs a nyakára karikákat tesz, szép hosszú nyakuk legyen.

Mindig is akartunk változtatni külsönkön,

de ami most van... az márt sokkk

Dehogy! Az enyémet biztos nem! :DD

(a lóf@ct nem, kár is lenne tagadni)

163 az én nagyságom. Lenne értelme kicsi nőkkel is reklámozni, például ők is szoktak ruhát vásárolni maguknak, de nem biztos, hogy ugyanúgy áll rajtunk, mint a plakátlányokon.

Velem ugyan nem hitették el, hogy kevesebbet érek, mert kisebb, laposabb vagyok, és még a hajam se úgy néz ki, mint aki naponta fodrásszal fésülteti, de rengeteg tinilány esett már áldozatául ennek a hátrányos megkülönböztetésnek.

Nagyon nem mindegy, hogy egy divatplakáttal szembesül az ember, vagy olvassa napi szennyet, a heti szennyet, ilyen oldalakat látogat és ilyen tévéműsorokat is néz.

Az első esetben azok csak plakátok. A másodikban szemlélet, prioritás, fontosság és érték kifejezője.