Babácska... (beszélgetős fórum)
Hat,nem tudom... Mi 6 honapja voltunk egyutt,mikor megfogant az elso fiunk. Mondjuk,mi ennyi ideje is ismertuk egymast,es egyutt eltunk mar 1 honap utan... Azert meg van idotok atbeszelni! Szerintem nem zarhatod ki a parod a dontesbol,ha eselyt akarsz adni a "csaladnak"!
ő fogja kihordani? ő fogja megszülni? ő fogja szoptatni? ha valakire kényszerítés egy gyerek akkor az a nőre érvényes, hogy akar, akar, szüljön, aztán nem tud mit csinálni ha belement a játékba, hogy szül egyet, pedig nem érezte késznek magát rá, egész más a nő kapcsolata a gyerekkel. Mindkét fél leléphet, de a nőnek sokkal nehezebb. Ha a férfi meg akkora tapló, hogy lelép, akkor bravo. nincs itt semmi kényszerítés, nem szegezel kést a torkához, hogy márpedig apja leszel, felneveled, stb...csak annyit mondasz, hogy meg szeretnéd tartani, vele vagy nélküle. Neked nem lesz mindig alkalmas a szervezeted szülni, az övé alkalmas lesz gyereket csinálni, könnyen beszél.
Ez így van, de ilyen rövid ismeretséget, én még kapcsolatnak se nagyon neveznék, ha ilyen horderejű kérdésről van szó. A helyedben nagyobb hangsúlyt fektettem volna a védekezésre, hogy az a baba akkor érkezzen, amikor már biztosabb lábakon áll a kapcsolat (hosszabb idő telt el) és mindketten egyformán akarjuk.
Köszönöm! Hát mi is megijedtünk hirtelen...
Én még bízom benne, hogy ez csak az első reakciója volt. Könnyek szöktek a szemébe neki is és lepergett minden- ne gondoljátok, hogy egy érzéketlen alak... azóta is gondterhelten jár-kel (az Anyukája szerint, mi még nem lakunk együtt), de a konkrét és végleges döntésről nem beszéltünk azóta.
Megkérdezhetem, hogy az abortusz mellett miért döntöttél akkor?
Lakás, anyagi háttér, támogató család, minden megvan.
Nem tudom, mit csinálnék ebben a helyzetben. Biztos megijednék hirtelen:) Nem akarlak semerre befolyásolni, viszont sok sikert és boldogságot kívánok!
Ha te akarod,tartsd meg.Benne vagy már a korban,egy kapcsolat pedig soha nem biztos,sem 2 hónap sem 10 év után.Persze az gáz,hogy a pasi nem igazán akarja,de csak az ő kedvéért biztos nem vetetném el...
Nincs szó kényszerítésről, a végső szót még nem mondtuk ki.
Több éves előzmény után is tönkremehet egy kapcsolat...
:))) de jó ilyet olvasni!
Letusoltam közben, de még benéztem. juditkecskemet: edzett vagyok! :) tudom,hogy így ismeretlenül-arctalanul sokaknak csak a fekete meg a fehér létezik. Tudom, hogy a döntés a miénk, inkább csak úgy ki akartam adni magamból. A két véglet között őrlődöm! Jelentkezem még, jó éjt! És köszönöm a bíztató hozzászólásokat!
7. éve vagyok a férjemmel
2. hónapban bejött a lányunk :) 5,5 éves :)
Nem garantálom, hogy nálatok is ez lesz. De nekünk spec bejött :D
Ilyen rövid ismeretség után, én nem vállalnám.
Magadra hallgass! Én itt már többször megbántam azt, mikor segítséget kértem vagy intim dolgot megosztottam. Lehurrogtak nagyon, rettenet rosszul éreztem magam. Nem szabad hallgatni itt senkire, csak magadra!!!
Persze nagyon sok a tényleg megértő és segíteni szándékozó hozzászóló is, de elég egy, aki belegázol az ember lelkébe...
Én hallottam már mástól is, hogy a férfi első reakciója a sokk volt, a felelősségtől. És nem azért mert egy link szaralak. Vannak olyanok, akiknek fel kell dolgozni a hírt. Én ezért nem ítélem el a páromat.
Nem beharangoztuk, hanem megosztottuk, hogy milyen helyzetbe kerültünk. Azzal, hogy még nem tudjuk, megszületik-e a baba. Szerettem volna, ha tudják, ha támogatnak, egyrakáson lakunk, nem is akartam és nem is tudtam volna eltitkolni. Ráadásul egy ilyen műtét (esetlegesen) nem egy foghúzás, ami után csak úgy megrázom magam. Szerencsére mindenben számíthatok a szüleimre, testvéreimre.
Jesszusom!
Te arra alapozol. hogy már nem töri ki annyira a frász?
Tudom, hogy papírforma szerint benne vagy a korban, és szüljél is, ha úgy érzed.
De csak akkor, ha betonbiztosan tudod, hogy képes vagy apa/segítő társ nélkül végigcsinálni.
De ettől függetlenül nem tartom rendjén valónak azt, hogy a nők úgy szülnek gyereket, hogy az apa nem igazán szólhat bele.
Ha meggyőződésem, hogy valaki az életem párja, akkor nem kényszerítem abortuszra.
Most mennem kell, mert hajnalban kelek, elköszönök.
Még nem is látszik az uh-n, de már beharangoztátok a szülőknek? A pasit sem ismered rendesen, nemhogy a szüleit. Ki érti ezt???
Mondjuk egyet nem értek. Ha ennyire bizonytalan a dolog, miért kellett kihirdetni a családnak? Hogy mindenki tudja, hogy esetleg abortusz lesz a vége. Az ilyesmit az ember inkább eltitkolja. 12 hét előtt nem igazán kell tudatni mással, még hosszú kapcsolat és tervezett babavállalás esetén sem. Az első 12 hét nagyon bizonytalan...
Gratulálok ,szerencsés vagy!!
"azt mondja, hogy ha egy évvel vagy csak fél évvel is később történt volna, ő lenne a legboldogabb a világon..."
Na, persze. Mi változik fél év múlva? Most elveteted, hat hónap múlva meg csináltok másikat??? Nem vagyok ab ellenes, de ez egy akkora kamu.
Csodák vannak. csak kár, hogy kevés:)
Jövő héten 7 hetes leszek, még nem késő semmi. Nem ezért nem beszélek róla, hanem mert nem akarom nyomasztani, hisztizni, teátrális jeleneteket rendezni neki. Azért hívott akkorra a doki vissza, mert a terhességek 20 százaléka nem marad meg, ilyen korai állapotban még bármi a pakliban van.
A kerdezo irta es feltetelezzuk hogy igazad mond. Ezert is mondtam es meg mindig ugy gondolom, hogy a ferfi vegye elejet az ilyen helyzeteknek, tekintve hogy a vegso valasztas - logikusan - a no kezeben van.
Aljas szandekkal, hazugsaggal teherbe esni mas teszta. Az tenyleg az ocsmanysag alja.
vagyis másfél hét után ágyba bújtál vele,már ezt sem kellett volna 1hiba.utána a nem megfelelő védekezés 2.hiba.+tartod ha nem akarja 3.hiba,arra adsz hogy itt mit írogatnak neked 4.hiba.biztos hogy 34vagy?