Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetés)
Én is sajnálom,hogy még ez is így történt nálatok!!!
Van egy nagyon hülye mondás: "a baj nem jár egyedül". Hát én nem vagyok babonás,meg ilyesmi,de nálunk is így szokott lenni! Nem elég egy rossz dolog,mindenképp kell még hozzácsapódjon más is. :(
Nicator, sajnálom! Nekem is az első baba lett volna. Most vasárnap lesz pont egy hónapja, hogy volt a műtét (ápr.13.). Nem mondom, hogy könnyű, de már tudok mosolyogni, bár egész nap ezen jár az agyam. Azt várom, hogy leteljen a május, június és újra próbálkozhassunk!
Szóval ne keseredj el, lesz még egészséges babánk!!!
Nekem is nehéz, ha pocakos kismamákat látok, mert tudom, hogy most már nekem is látszana a pocakom, és látom, hogy sugároznak a boldogságtól. Nem irigy vagyok, csak fáj!
Nem volt elég, hogy a kórházban feküdtem a laminária felhelyezés után, erre hallom, ahogy a doki a folyosón mondja a nővérnek, hogy x.y. az ő páciense, augusztusban fog szülni. X.y. a munkatársam... Na akkor megint elkezdtem sírni. A doki meg bejött és kérdezte, hogy ennyire fáj? Mondom igen fáj, de a lelkem...
Molly sajnálom! A vetélés óta engem is ver a sors. Sógornőmék összevesztek velünk egy semmiségen, nem is beszélünk azóta, pont ilyenkor mikor támaszra lenne szükségünk + a kiskutyám már 1 hete eltűnt.
A szexet valahogy én sem kívánom a vetélés óta. A férjem tegnap össze is veszett emiatt velem. Össze kéne már szednem magam, pedig a kedvem alapjában véve jó, imádom a tavaszt, a virágok illatát, a madarakat, ettől jó kedvem van, de egész nap a vetélésen és az új babaprojekten jár az eszem.
Sziasztok! Visszaolvastam az 1-2 nap hozzászólásait... Én is hasonlóan vagyok,ha babás anyukát látok,pedig már milyen "régen" történt. Sokszor gondolkodom azon,hogy most már lassan 1,5 hónapos lenne,milyen jókat tudnék vele sétálni,itt jó idő, a kert,virágok. Előtör belőlem a sírás! Ez van...
Még 2 éve,amikor tele voltunk tervekkel a baba érdekében,hogy összejöjjön,találtam itt a neten egy oldalt,van többféle info a "siker érdekében" de nem igazán foglalkoztam vele. Most újra azt böngészem,hátha találok valami hasznosat. Gondoltam megosztom veletek,hátha valakit érdekel valami. Én itt dekkoltam le,de bárhova ellehet navigálni:
Szép napot!
Sziasztok
Nem olvastam most vissza amivel le vagyok maradva,de pótlom.
Még korábbiakra akartam írni,h milyen kezd-et lenni a hangulat...szerintem nem baj ha más véleményen vannak az emberek...sőt normális és még tanulhatunk is a másik gondolatából.Én nem éreztem feszültnek a dolgokat.
Tegnap voltam kontrolon,nem derült ki semmi a szövettanból,minden normális volt a baba halálán kívül.annyi,h még mindig van bennem vér,de doki szerint magától kitisztul 2 héten belül...ha nem akkor vissza kell mennem.Eddig azt vártam,h végre ne vérezzek...most meg,h vérezzek még kicsit:)
Én egyre jobban vagyok lelkileg csak ez a tegnap kicsit felszakította a sebeket:S
Pocakosokkal én is így érzek....nem ők bántanak...a sajátomat juttatják eszembe.ilyenkor nem másik babát akarok,hanem ezt:(
sógornőm augba szül unokatesó meg októberbe....én lettem volna novemberbe:(örülök nekik,de rossz találkozni velük.
Egyet értek Veled!!Igazából írígy vagyok rájuk amiért ők kitudják hordani,és egészséges babájuk van.
Most ezerrel azon vagyok hogy újra babás legyek,eddig nem jött össze még úgyhogy most megpróbálom ovu teszttel azzal hátha összejön.Bennem van a félsz hogy ismét a műtőasztalon találom magam,de igyexem elhesegetni,és arra koncentrálni hogy a következő terhességem probléma mentes lesz.
Ezzel én is ugyanígy vagyok Hanna!Az én babámnak júni 12.-én kellett volna megszületnie.Már nem lenne sok hátra...Eszembe jut egyre többször hogy mekkora lenne a hasam már,sőt lehet hogy meg is született volna.
Szomorúságot érzek ha pocakos kismamákat látok.
azt mondják az idő mindent begyóügyít,de nekem ezt a sebemet soha nem fogja. :(
Jó reggelt!
Bocsi lányok,de muszáj kiírnom magamból. Tegnap este nagyon szörnyű volt. Körbe nézegettem a hoxán lévő fórumok közt és persze, hogy a Novemberi babák közt kötöttem ki. Az enyém Októberi lett volna.Borzalmas volt. Úgy tört ki rajtam a zokogás, mint mikor megtudtam, hogy nem él az én kicsikém. Gyorsan elrohantam zuhanyozni, hogy a párom ne lássa. Aztán mikor lefeküdtem kérdezte mi a baj. És újra a zokogás. Tudom, hogy nem lesz baj a következő babával...de tegnap nem tudtam előre nézni, csak az járt a fejembe már mekkora lenne a pocakom, a baba...stb...
És valahogy nem tudok a szexre gondolni...pedig a párom...tiszteletben tart..megérti,de tudom, hogy nagyon várja...és várná, hogy bármi...annyira szeretném, ha menne...miatta...nem tudom mi lesz..???
Nutoka! Az én orvosom is azt mondta, hogy hormon szinten nem fog vizsgáltatni ha összejön a baba,sem most. De amint terhes leszek azonnal elkezdjük a terhesség támogató kezelést és enne része, hogy olyat kell szednek amiben van sárgatest hormon. Nekem ezt már most megmondta!!!
Hogy érzed magad? :)
Nos, teljes mértékig igazatok van. Sajnos, a mai világban, ha valakinek nincs pénze, akkor az első után csak imádkozhat hogy nem lesz baj a második babával. Az első után még úgy voltunk vele, hogy előfordul, inkább most, mint később, és hogy a természet tudja a dolgát, a második után azonban, mikor neki akartunk indulni jött Petike/Sztella :) szóval ezért most nem indultunk neki, de tervezzük a Párommal, hogy nyáron őt kivizsgáltatjuk, utána pedig engem is. Most minden erőmmel azon vagyok, hogy nyugodt legyek, kiegyensúlyozott, és hogy ne idegeskedjek. Amikor tudok napközben pihenek, meg sokszor eszem, keveset, elég változatosan. Pl.: a répát sehogy nem ettem soha, mostanában azonban szoktam enni, ahogy retket is, no meg karalábét :)
Szóval sok embernek sajnos meg kell várnia a 2-3 vetélést, elhalást ahoz, hogy vizsgálatokra küldjét szegényt.
Nutoka: hogy érted magad? Vannak rosszullétek? Cicifájdalom? Nagy étvágy?
Szerintetek nem sok 12 hét alatt a 6-8 kg hízás? Párom is megjegyezte hogy híztam, sokat, bár hozzátette, hogy neki kifejezetten tetszik :) töltöttem fel egy képet a hétfői UH-ról, pont azt, amin látszanak a talpai a Picinek :):):):)
Engem is fölháborít hogy egy vetélés után nem vizsgálnak ki...pedig Ceizler Ede is azt mondja már egy után is kell.De hát nem hajlandóak.
Most pl szedetik velem a sárgatest hormont mondván hátha sárgatest gyengeségem van de ezt nem tudhatják hiszen nem vizsgálták ki....
Nicator sajnálom, hogy erre a fórumra hozott a sors. De majd az idő enyhít a fájdalmon, amit most érzel. Mindenki máshogy dolgozza fel. Én is az első babámat vesztettem el. És azt hittem nem élem túl,de néhány nap elteltével azt vártam, mikor lehetek újra terhes. Úgy éreztem az fog segíteni. De ha neked máshogy megy...nem baj! Csak éld meg a fájdalmat is,máshogy nem lehet! Már az idő sem lassú,eltelt 1 hónap :)
Kitartás, ha bármi kérdésed van írj!!! Itt sajna vagyunk olyan sokan, hogy szinte mindennel kapcsolatban vannak tapasztalatok :(
Borzalom,ami ma történt! Voltam az SZTK-ban, hogy kikérjem a beutalót a TORCH vizsgálatra, amit a magándoki mondott. Az orvosnak vázoltam nagyjából, hogy mi történt. Erre megkérdezte, hogy hanyadik vetélésem volt.Mondtam, hogy az első...erre elkezdte rázni a fejét és azt mondta...csak a harmadik vetélés után kéne vizsgálódni,addig ez normális. Mondtam neki, hogy én azért megtennék inkább mindent, nehogy újra előforduljon...lehet, hogy ha nem így állnának hozzá,akkor nem lenne ennyi vetélés és missed ab!!!Ha csak 10 %-al csökkenteni lehetne. Szerintem már akkor megéri. Az olyan normális, hogy elveszti egy nő a babáját számukra, mintha késne a mensi néhány napot...na ezért járok magán orvoshoz! És jó lenne segíteni azoknak, akik ezt nem tudják megoldani!!! :(
Én is ettől tartok, hogy a második is elmegy :(
Félek belevágni :(