Az utóbbi időben egyre kevésbé foglalkozom nagymamámmal,... (beszélgetős fórum)
Milyen jogon vonod kérdőre?????? Ha az én unokám lennél, én sem adnék semmit egy ilyen önző, követelőző alaknak. Azért nem írtam gyereket, mert már jövedelemmel rendelkező felnőtt vagy. Lehet, hogy neked kellene támogatnod őt, esetleg a testvéredet, ha ő rászorul.
Van akinek nem is élnek a nagyszülei vagy szegények/betegek ők szorulnak támogatásra. Szerintem irigykedés helyett inkább örülj hogy még van a nagyi...
A 3. hozzászólást én írtam és pont leírtam, hogy nálunk is kivételezett volt a bátyám, de ez sem engem nem zavart sosem, sem az unokatesókat, sőt! a mai napig tartjuk a megszokott osztozkodást:DDDDD
Én és a húgom lemondtunk az szüleink lakásáról is a bátyám javára és sosem dörgöljük az orra alá;)
Nekem a szüleim azt tanították, hogy mindkét nagymamámat és nagypapámat egyformán szeressem…
Genyó a nagyanyád. Nem lenne szabad különbséget tenni az unokák között.
Kérdőre vontad, tán még a hangodat is megemelted? Hogy tanitottak téged a szüleid az illemre?
Feltételezem ezeket a következtetéseket úgy vontad le, hogy a te családodban nem kivételezett nagyanyád!
Dehogynem foglalkozol, egyfolytában zakatolsz rajta :)
Amíg nagymamád él, azt csinál a pénzével, amit akar. Ha úgy gondolja, a Dunába szórja, akkor sem szólhatnál semmit. Legalább családban marad.
Féltékeny és irigy vagy.
Nem azért szeretünk, segítünk valakit, mert pénzel és ajándékokkal traktál. Ezt kellene megértenie mindenkinek.
A tesóm se nélkülöz semmit, az övét miért kell tömni?
Mindig az a redvás pénz. Még ha van belőle elég, akkor is több kell. Nem baj ha rámegy a kapcsolat, az egészség, csak adjál pénzt. Ha van pénzed, miért várod el, de tényleg. Örülj hogy van. Inkabb te adj a mamzidnak vmit. Süss neki egy tortát, annak majd biztos örül. ;)
Ha elég a fizetésed, nem nélkülözöl, akkor miért kellene a zsebedet tömni?
De igen, csak jóval kevesebb a fizetése, mint nekem. Sokszor kap a lakbérre, vagy teletankolják neki az autót…
Nem az a baj, hogy adnak neki, hanem az, hogy nekem még a felét se adják annak, amit ő kap.
Hát igen. Tegye oda magát az is a segitésben akit támogat.
Akárhogy is, csúnya dolog unokák vagy saját gyerek között különbséget tenni. Te vagy a balek aki segít neki. Az segítsen akinek ő is segít.
Sokszor én kell átadjam a pénzt, amikor megyek hozzá. De ha mégse én adom át a fél család kell tudja, hogy Istukának adott mama 50.000 Ft-ot
Teljesen megértelek, de ha eszed magad, rosszabb lesz. Kell, hogy tudj ezekről az "adományokról"? Lehet jobb lenne ha nem tudnál róla.
az idős embereknél nem tudni, mikor mit is szeretne...ez nem leépültségből ered, hanem úgy véli, hogy az élettapasztalata elegendő a jó döntéshez..
(saját tapasztalat).
Amikor eljön az idő, és ott áll a mosodás az ágyam mellett, várva hogy leadjam a szennyest, akkor már nem lehet bepótolni semmit...ennyi volt.
Nem kell ezen magyarázni szerintem semmit, attól, hogy valaki idős, meg az embernek a rokona, még viselkedhet visszataszítóan. Nekem is ilyen volt a nagymamám. Úgyhogy én megértelek.
Igen. Meg gyerekekkel is. De sajnos ez nálunk sem működik. :( Anyám annyira igyekszik, hogy ne kivételezzen velem, hogy túlkompenzál, és a nővéremnek kedvez - mostmár az én káromra is. Nem tudok mit tenni, próbálom lenyelni a békát.
Őszintén mondom, hogy nem sajnálom a testvéremtől, nem is ezzel van a bajom. Csak az bánt, hogy nekem ha szükségem is van egy kis anyagi támogatásra, ami mindenkinek jól jön, én nem kapom meg. A legjobban pedig az bánt, amivel megindokolja, hogy miért nem, mert nekem jó fizetésem van. A helyzet az, hogy azért a fizetésért én napi szinten megszenvedek, anno éjszakákat nem aludtam, tanultam…
Szerintem is engedd el. Ha általában meg van ami kell, ne sajnáld a tesódtól. De megértem az érzéseidet. Azért ne kérd számon a nagymamád, de az sem baj ha tudja mit gondolsz az egészről.
Az még hozzátartozik a történethez, hogy nekem nincs testvérem, egyke vagyok, ezért tartom furcsának amit lentebb leírtam, de tényleg már rég elengedtem!
Szerintem tedd túl magad az egészen! Nálam is az a helyzet, hogy a 2 nagymamám közül az egyikkel épp-hogy van valami kapcsolatom, (ünnepekkor kapok valami csekélységet) a másik nagymamám pici baba korom óta imád és szeret, sulis koromban minden nap mentem hozzá ebédelni, mindenben támogat. 2 éve a megörökölt 1 szobás lakását átadta, teljesen felújítva, amit soha nem tudok neki meghálálni!!
Igen, tudom hogy rosszul esnek dolgok - nekem is - de már nem rágódok semmin.
A Szüleimre és a Nagymamámra a mai napig számíthatok!!
Attól még érthető hogy ez rosszul esik neki.
Kedvenc. Vagy bizalmas. De ez tetszeni fog akkor is, amikor csak benned bizok ugy, hogy naponta furdesd? Es ezert tobb szemelyes titkot kaptam. Nrm tobb penzt.
Megértelek. Én is azt gondolnám, hogy nincs olyan, hogy kedvenc unoka, kedvenc gyerek. De van. És abban sem vagyok biztos, hogy neked fizetne ha úgy alakulna, mert nem és kész. Mert így vagy elkönyvelve.
De egy ssem kisfiu nem voltam, se keson erkezo kiscsopp. Nem volt kifogas, csak selejt voltam mindig a csaladban.
De evvan. Lapizzunk!
De amugy tudom mi a nem becsules, leszolas. A falkabol a nagyanyam elmaradt, de en nem megyek oda, ahol az anyam a tesojaval van. Bssogassanak mast! Nekem mar modszereden kitapostak a lelkem, mert nem szerettem, nem olyan lettem, mint a.... Minta nover.
További ajánlott fórumok: