Az Igazi (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az Igazi
Ilyesztő az amit itt olvasgattam....egyben elkeseritő...
A szivemből szólt némelyik sor. Reménykedtem, reménykedem talán még, hogy egyszer elmúlik, nem fog hiányozni. Pedig már 2 karácsony is elmúlt nélküle, még mindig vele van, vártam őt, gyűlöltem, hiányzott, most meg igaz, hogy van üresség irányába ,de még mindig minden napomban ott van. Törölni akarom de nem megy!! Nem szeretném ha ez az érzés mindig igy maradna, mert nagyon rossz. S a legrosszabb, hogy ezt biztosan ő is tudja. Lehülyézem magam, mert bennem van még, irigylem őt, hogy igy tovább lépett. 14-év nagy idő, ha neki sikerült törölni, nekem miért nem megy?????
Itt van belőle kicsit több is... azoknak, akik nem ismerik... ;)
Leges legkedvesebb Márai könyvem...a Férfitól kaptam épp, akit az Igazinak gondoltam, gondolok?
Aztán elment az Igazi..
Márai Sándor: Az igazi (részletek)
Tegnap még mindez valószínűtlen volt, lebegő és értelmetlen, s egészen más volt a valóság. Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit. Nem bánod azt sem, ha szembejön az utcán. Ha telefonál, felelsz, ahogy illik. Ha látni akar, és muszáj találkozni vele, kérem, tessék. És mindez, belülről, egészen laza és őszinte, tudod... nincs többé semmi görcsös, semmi fájdalmas, semmi önkívületes az egészben. Mi történt? Nem érted. Már nem akarsz bosszút, nem... s megtudod, hogy ez az igazi bosszú, az egyetlen, a tökételes, az, hogy már nem akarsz semmit tőle, nem kívánsz neki rosszat, sem jót, nem tud többé fájdalmat szerezni neked....
...Nagyon fájt a szívem, egy évig azt hittem, hogy belehalok. De aztán felébredtem egy napon, és megtudtam valamit... igen, azt a legfontosabbat, amit csak egyedül tudhat meg az ember. Megmondjam?... Nem fog fájni?...Kibírod? Hát igen, én kibírtam. De nem szívesen mondom meg senkinek, nem szeretem elvenni az emberek hitét, egy gyönyörű téveszmébe vetett hitüket, amiből annyi szenvedés, de annyi nagyszerűség is származik: hőstettek, műalkotások, csodálatos emberi erőfeszítések. Te most olyan lelkiállapotban vagy, tudom. Mégis azt akarod, hogy megmondjam? Hát, ha akarod. De ne haragudj reám aztán... engem Isten megvert és megajándékozott ezzel, hogy megtudhattam és kibírtam és nem haltam bele. Mit tudtam meg?... Hát azt, hogy nincsen igazi.
Kételyekkel élni nem lehet, pedig napról napra meg kell tennünk.
Amikor a tettek és a szavak szöges ellentétei egymásnak, akkor nagyon nehéz az igazságot megtalálni.
Olvastalak és elgondolkodtam. Nagyon ismerősek a leírt szavaid.
Mégis azt mondom: REMÉNY!:))
Ugrás a teljes írásra: Az Igazi