Az első (viszonzatlan) szerelmem sokat eszembe jut még... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Soha nem álmodtam az első szerelmemmel, de a mai napig felhív születésnapomon és emil váltás jeles ünnepnapokon
Jó lenne vele álmodni!
Szerintem semmi gond. Köszönsz: Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Ezután saját szavaiddal elmondod, hogy régen voltál gyónni, elfeledkeztél a formaságokról, de szeretnék Atyám beszélni önnel.
Hidd el, nem fog harapni! (Legalábbis, ha normális.)
Ez nem tud rosszul alakulni!
Ami a pszichológust illeti: Az is lehet egy út, viszont az én véleményem az, hogy vannak az ember életében olyan emberek akikre az ember élete végéig emlékszik, akár szerelemmel. Én ezt természetes dolognak tartom. Nekem is van olyan lányismerősöm (azóta már 70 éves öregasszony! :D Én 69 leszek ősszel. 69! Az! Na!) akire minden nap gondolok. De miért is felejteném? Ez az én titkom, amit nem mondok el az asszonnak, de Ti olvassátok. Hát, ez van! :D
Még mindig a Z?
Ne templomba menj, hanem pszichológushoz, mert ez abnormális.
Addig pedig térdepelj kukoricára 😒
További ajánlott fórumok:
- Ma elsétáltam a tinikori viszonzatlan szerelmem házáig....
- Vágyakozom egy régi, viszonzatlan szerelmem után. Pedig...
- Néha még álmodom a gyerekkori viszonzatlan szerelmemmel,...
- Éjjel megint a tinikori viszonzatlan szerelmemmel álmodtam....
- Éjjel megint a régi, viszonzatlan szerelmemmel álmodtam....
- Gyakran eszemben van a tinikori viszonzatlan szerelmem....