Az élet játéka

Annyi szomorú történetet olvasok, annyi szomorú és elkeseredett emberrel beszélgetek, talán luxus lenne a boldogság, vagy az öröm manapság?

Amikor eszembe jutott megint a könyv, úgy éreztem, minden embernek olvasnia kéne, mindenkinek játszania kellene a játékot, az élet játékát.

A könyv egy kislányról szól, aki elveszíti az édesanyját és a lelkész apjával szerényen, de nagy szeretetben nevelkedik. Karácsonykor kap a baba és a szép ruhák helyett, a misszionárius hordóban, egy mankót.

Nagyon sír, hisz ő babát szeretett volna, de akkor az édesapja megtanítja egy játékra, hogyan lehet örülni egy mankónak is.

Persze a kislány csak sír, hisz nem lehet örülni neki, de az édesapja azt mondja:"Azért örülhetsz a mankónak, mert nincs szükséged rá, egészséges vagy és jók a lábaid!"

Megtanultam játszani a játékot, sok-sok éve már.

Persze, nem mindig sikerül, néha nagyon nehéz bármit is kitalálnom, amikor nagyon bánatos vagyok, hogy minek is örülhetnék, de mindig próbálkozom és általában, ha nem azonnal, de sikerül.

Szeretném, ha játszanánk ezt a játékot. Talán segíthetnénk egymásnak, olyanoknak, akik épp nem tudják, vagy nem találják a megoldást, minek is örülhetnének.

Jó lenne hallani olyan történeteket, amik rossznak tűnhetnek, de jót hoz ki belőlük az ember.

Jó lenne, ha minden ember játszaná, az élet játékát!