Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Az egyik ember, akire az életben mindig számíthatok, a volt férjem… fórum

Az egyik ember, akire az életben mindig számíthatok, a volt férjem… (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az egyik ember, akire az életben mindig számíthatok, a volt férjem…

1 2
24. Sly7105 (válaszként erre: 21. - Hancsalean)
2012. jan. 23. 07:24
Nem házasodott újra, ha erre gondolsz... Azt mondta a válás után, hogy többet nem nősül. Azért nem, mert neki nem való a kötöttség, ami igaz is. Azon túl, hogy emberileg le a kalappal előtte, pasinak nem olyan egyszerű és ezt ő is tudja magáról. Ő egy amolyan "örök vándorló, nyughatatlan lélek", aki nem képes gyökeret ereszteni sehol. Ezért is dolgozik külföldön. De volt komoly kapcsolata nagyon sokáig, de az is Ausztriában. Így én az ő párját nem nagyon ismertem, nem is találkoztam vele sohasem. A volt férjem pedig a velem és a közös gyerekünkkel való kapcsolattartásból teljesen kizárta őt, de szerintem a hölgynek sem volt nagyon igénye arra, hogy Magyarországon élő ex feleséggel kapcsolatot tarson. Ők ott élték együtt az életüket és ez nem befolyásolt semmit, sem náluk, sem nálunk. Azóta már nincs meg ez a kapcsolat egyébként.
23. Sly7105 (válaszként erre: 17. - Orsibigyu)
2012. jan. 23. 07:16
Miért nem tettünk a házasságunkért? Írtam a cikkben is, hogy gyakorlatilag külön éltünk 6 évet, vagyis hogy ritkán találkoztunk, mivel ő külföldön dolgozott és csak időszakonként, pár hónapot volt itthon. Voltak olyan időszakok, amikor itthon vállalt munkát, de azzal ő volt elégedetlen és mindig visszavágyódott Ausztriába. Egy ilyenfajta életstílus mellett szerintem előbb-utóbb ez mindenkinél bekövetkezik, így nálunk is mindkettőnkben elmúltak azok érzések, ami együtt tart két embert. Ettől még elismerjük és tudjuk egymás értékeit, de már nem volt miért együtt maradni. Egyetlen közös gyermekünk van, akinek a kis lelke semennyire nem sérült, hiszen ebben a helyzetbe született, és ez a válás után sem változott, ettől még nem látta kevesebbszer az édesapját, minden ugyanúgy folytatódott, mint amikor még papír kötött össze minket. Persze, hogy nem lángol a szerelem folyton, de én nem álomvilágot képzeltem el magamnak, sokkal inkább egy normális életet, amiben a hétköznapokat is együtt töltik a házastársak, nemcsak a szabadságon lévő férjem utazik haza időnként Ausztriából. És a telefon, a levél az sajnos nem tud fenntartani egy házasságot. És még azért is távolodtunk el egymástól mert sokat számított a 12 év korkülönbség is, ami miatt sok mindent másként láttunk/gondoltunk. Nem érzem népszerűtlennek a hozzászólásodat, ez is egyfajta vélemény. Remélem érted, hogy miről van szó a mi esetünkben...
22. Sly7105 (válaszként erre: 18. - Timmy1984)
2012. jan. 23. 07:05
Ez szép és szintén nagyon ritka. Sok boldogságot az élethez együtt !
21. hancsalean (válaszként erre: 17. - Orsibigyu)
2012. jan. 22. 20:09

Egy részével teljesen egyet kell, hogy értsek. A másik felével nem. Lehet teljesen jó kapcsolat válás után is és igen, van ok, amiért már nem megy tovább a dolog. Én is elváltem, pont ilyen szeretetben és azt hittem minden rendben lesz. Amíg újból nem nősült, addig az is volt, mint a cikkíró volt férje. Az esküvője napján az új feleség, aki addig teljesen normális volt, kifordult magából, a volt férjemet is ellenünk fordította. Sőt, elérte, hogy megszakadjon a kapcsolat.


Ezt a részét IS minden gyerek megsínyli. Ezekre az ember sosem tud felkészülni. Kedves cikkíró: van párkapcsolata a volt férjének?

2012. jan. 22. 20:03

Azért odakívánkozik részemről.Nem tudom miért is fáj a szívem ici-picit?

bzsmama

2012. jan. 22. 19:59

Gratulálok! Ritka, de nagyon szép dolog, ha számíthatsz a volt párodra! Harmónikus emberi kapcsolat.

bzsmama

2012. jan. 22. 19:20

Nálunk egy kicsit másabb a helyzet..:))

17 évesen ismertem meg a páromat, és 3 gyönyörű évet töltöttünk együtt, aztán terhes lettem, nem mertük felvállalni a babát, és ez mindent tönkretett. Az addigi csodálatos kapcsolatunk, amit mindenki irigyelt, kezdett széthullani.

Csendben szakítottunk.

Ezután még fél évet lehúztunk együtt a suliban egy osztályban, egy padban. Sok osztálytársunk nem is tudta, hogy szakítottunk, olyan jó maradt a viszonyunk.

Megismerkedtem egy másik sráccal, aki nagyon rendes volt velem, és megpróbáltam az előzőt elfelejteni, de időről időre felbukkant valahogy, de ha nem, akkor én kerestem meg valamivel a neten keresztül. 5 és fél év telt el így.

Ekkor elkezdtünk találkozni.. Csak egyszer. Aztán még egyszer.. És nem volt megállás.. Újra felélesztettük a régi szerelmünket, vagy még annál is többet.. Ez majd' 1 éve volt. Azóta összeköltöztünk, tervezzük az esküvőnket, és a gyereksereget..:)

A külön töltött éveket pedig tanulságnak tekintjük, ami ismét bemutatta nekünk, hogy tökéletes pár vagyunk együtt..:)

2012. jan. 22. 19:18

Na kapom én megint a köveket majd ezzel a népszerűtlen hozzászólásommal...

Én azt nem értem, hogy valakik akik ennyire tisztelik, szeretik egymást miért válnak el? Mindig számíthattál rá. Nem értem miért nem tettetek a házasságotokért? Megértem eltávolodtatok, de szerintem nem volt akkora a baj, hogy ez váláshoz vezessen. Én ha egy ilyen megbízható rendes embernek a felesége lennék, nem vágynék hatalmas lángoló szerelemre, örülnék hogy a gyermekeimnek ilyen példamutató apjuk van, és nem kavarnám össze a kis lelküket egy harmadik, esetleg negyedik személlyel. Sajnos sokan azzal az illúzióval élik le az életüket, hogyha intelligensen válnak akkor a gyerekek nem szenvednek. De sajnos ez nem igaz. A gyermekek minden esetben szenvednek. Nem egyforma mértékben, de szenvednek.

Mások azért veszekednek, mert okuk volt a válásra, de ebben az esetben én nem látok nyomós okot a válásra. Egy szerelem sem lobog elejétől a végéig ugyanolyan intenzitással, de ez így normális. Aki mást vár az álomvilágot képzelt el magának.

Na jó, fiatal vagyok én ehhez, meg biztos nagyon nem értem az élet dolgait. Bocsássátok meg az értetlenkedésemet. Hátha így megérti a cikk írója azokat, akik furcsán néznek látva ezt a kapcsolatot.

16. zoknis kacsa (válaszként erre: 1. - Sly7105)
2012. jan. 22. 18:09

Szia , sokak szerint furcsa, de szerintem ez az ideális, a párom is jóban van a volt feleségével , sőt továbbmegyek én is jóban vagyok vele.Van egy közös fiuk, már nem egyszer mentünk több napra látogatóba hozzájuk, úgy, hogy ott is aludtunk. Ha erre jár biztos megáll egy kávéra nálunk.


Örülj neki, hogy így van , mert az ismeretségi körömbe vannak nagyon durva helyzetetek.

15. Kata 1977 (válaszként erre: 9. - Sly7105)
2012. jan. 22. 18:03
Szerintem ez csak ember függő, ha mindenki ilyen normális,intelligens lenne,vagy nem lenne ennyi válás,vagy nem lennének olyanok ahol anyázzák egymást,meg egymásnak mennek akár a bíróságon,a gyereküket letoljál stb...
14. Sly7105 (válaszként erre: 13. - Szilvaaa)
2012. jan. 22. 17:38

:)

Nekem 17 éves koromtól 3 évig tartó kapcsolatom volt, első szerelem... És a mai napig a fiú anyukájával tartom a kapcsolatot. E-mailezünk, egymás születés, névnapján megköszöntjük egymást, találkozunk is, nyáron egy-egy alkalommal hol náluk, hol nálunk.

2012. jan. 22. 16:21

A szüleim 21 éve váltak, nem éppen kultúráltan vagyis voltak hangoskodások, de mára már teljesen jó a viszony, gyakran beszélnek, együtt unokáznak:) ha kell egymást kisegítik pénzzel.


Nekem is van egy ex-em, aki nem volt a férjem, de olyan barátsággá fajult a dolog, ennek is már 10 éve:) A szüleit minden évben meglátogatjuk a családommal (férjemmel és 2 gyerekemmel) és a férjem is támogatja ezt:)

12. Sly7105 (válaszként erre: 11. - A14deb9047)
2012. jan. 22. 16:08
Köszi. De én ezt tényleg csak normális, kultúrált emberi hozzáállásnak gondolom.
2012. jan. 22. 16:05

Ritka szerencséd van!

Három kultúrált, ingelligens ember!

"Benneteket pénzért kellene mutogatni."

10. ada52
2012. jan. 22. 15:50
Annyira jó ezt olvasni,szerintem is ez (lenne) a normális. :)
2012. jan. 22. 15:28
Örülök, hogy ennyi normális ex-kapcsolat van :)
2012. jan. 22. 15:15
7eve elek egyutt a paromal o is elvalt van egy 12eves gyonyoru lanya.joban van az exel a gyereket imadja mindenben segiti es en is jobban vagyok a volt felesegel.nincsen gyulolkodes,feltekenyseg harag.ketejuk kozott elmult a szerelem el valtak de a kozos gyermek osszekoti oket es ez igy van jo.kulfoldon elunk es minden evben az exe hozza ki a lanyukat egy hetre hozank es mindig jol erezuk magunkat.a kis lany imad engem is napi kapcsolat van kozotunk.sokan furcsaljak hogy igy vagyok az exel, nekem ez igy termeszetes.nincs ebben semi rossz.okos inteligens ember modjara viselkedunk mindanyian.
2012. jan. 22. 15:06
Irigylésre méltó kapcsolatotok van!
6. Lhara (válaszként erre: 1. - Sly7105)
2012. jan. 22. 15:05

Szívmelegóngető, szép történet.

Nagy örömmel olvastam minden sorát a cikkednek.

Szerencsés vagy... vagytok valamennyien!


Minél több ilyen történetet volna jó olvasni... Remélem, van több eset is a világunkban!

2012. jan. 22. 13:59

Tényleg ritka az ilyen,de mi is egy kivétel vagyunk,csak mint t,akik erősítik a szabályt!

Én 15 évesen ismertem meg életem első igaz szerelmét,az első volt mindenben.16évesen férjhez mentem hozzá és 4 csodás évünk volt ami véget ér,nem a mi hibánkból.Azóta én 2x is férjhez mentem ő is 9éve és a barátnőjével ,de a mai napig visszasírjuk, hogy szétmentünk!Nekem is ő az egyik legjobb barátom,mindenben számíthatok rá,de tényleg mindenben.Napi szinten beszélnünk telefonon.

Jó lenne sok ilyen, volt ex házasság!!

4. manó62 (válaszként erre: 3. - 14d5e9b9a1)
2012. jan. 22. 13:54

Szia!

Én is azok táborához tartozom akik jóba vannak a exükkel.

Mi 25 év után váltunk el, ennek már 5 éve de tudom bármi történne mind a ketten számithatnánk a másikra, pedig mindketten uj életet kezdtünk.

tudom sok embernek furcsa ez, de ez lenne a normális ha minden ember békében és megértésben tudna elválni a másiktol. persze ehez mind a 2 fél kell hogy adja magát!

2012. jan. 22. 13:31
Nagyon szépen megírtad a cikket! Igen, legtöbb helyen így lenne a normális, mint nálatok! Én sem vagyok haragban az exemmel, a gyerekeket is akkor láthatja amikor akarja, de sajnos nagyon sok elvált embernél nem ezt látni! Pedig itt nem a szülőket kell nézni, hanem a gyerekeket!
2012. jan. 22. 13:26
Hát ez szép történet bizonyos szempontból, de borzasztóan ritka. Talán azért mert általában szerelemből házasodnak az emberek és az nagyon ritkán múlik el nyomtalanul. Aztán meg általában mindkét fél új családot alapít előbb-utóbb, a szavaidból úgy tűnt, hogy a volt férjednek még nincs új családja és van energiája veled békés kapcsolatot tartani, vagy nincs komoly kapcsolata, aki esetleg neheztelne rá azért, mert a volt feleségével ilyen a viszonya. Egyszóval szerintem szerencsés ritka eset a tiétek.
2012. jan. 22. 13:08
Sokan furcsán néznek ránk és furcsának is vélik ezt a kapcsolatot, hogyan is lehet az ember jóban válás után a volt férjével, hogyan is lehetséges, hogy nincsenek viták, hogyan is lehet, hogy a férjem és ő szót értenek egymással, és a közös gyermekünk ügyeit normálisan meg tudjuk beszélni, segíteni is tudunk egymásnak. De hát miért kellene ennek másként lennie, miért nincs így mindenhol, ahol egy gyermeknek „el kell válnia” az édesapjától és ahol továbbra is közös érdek kellene hogy maradjon az örökre összekötő, közös kapocs.

Ugrás a teljes írásra: Az egyik ember, akire az életben mindig számíthatok, a volt férjem…
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook