Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Anyós bajok avagy anyósom egy boszorkány! fórum

Anyós bajok avagy anyósom egy boszorkány! (beszélgetős fórum)


1 2
2013. jan. 17. 06:54
De utálom ezt a nőt! Fú idegeimre megy.Hogy mondhatja azt h -kisfiam addig ne félj amég élek utána majd tengetitek az életeteket...olyan célzás én úgy veszem mintha én nem tudnék gondoskodni a páromról csak ő a fiáról.hahó itt vagyok én is....:(
49. f64f0d9a69 (válaszként erre: 48. - F64f0d9a69)
2013. jan. 13. 15:42

Még annyi, biztosan megvan az ok, amiért nem lehet... :((

Akkor viszont mielőbbi költözési lehetőséget kívánok!

48. f64f0d9a69 (válaszként erre: 47. - Memimemi)
2013. jan. 13. 15:01

Nem is kell! :)


A Fiacskám is lakhatna itthon - jóban is vagyunk, szobája is van - de ő a szabadságot választotta és egyetértek vele!

Hadd legyen a maga ura!

47. memimemi (válaszként erre: 43. - F64f0d9a69)
2013. jan. 13. 11:32
Á, feladom...nem fogom megmagyarázni az okokat.
46. Emő86
2013. jan. 12. 12:13
Én 2,5 évig laktam a párom szüleinél. Nem csak anyós, de a drága sógornő is beszállt a játékba. Odáig jutottunk, hogy majdnem lett a kapcsolatunknak, mert annyira elegem volt a mesterkedèsböl és sz..kavarásból. Ekkor a párom is besokallt és elköltöztöztünk 60 km-el arrébb. Sokat javított a kapcsolatunkon, még abban az évben megkérte a kezem. Azóta már boldog férj és feleség vagyunk a saját lakásunkban. Anyósék meg el vannak felejtve, 2 havonta a kötelező 2-3 órás látogatást a nagymamákhoz, ők meg pukkadjanak meg :) De ehhez persze kell egy olyan társ aki szembe mer szállni anyucival...
45. Emő86
2013. jan. 12. 12:02
Én is 2,5 évig éltem a párom szüleinél. Nem csak az anyós, de a drága sógornő is beszállt a "játékba". Odáig fajult a dolog, hogy szinte majdnem szakítottunk. Ekkor lett elege a páromnak és elköltöztünk 60 km-el arrébb. Annyit javított a kapcsolatunkon, hogy még abban az évbe megkérte a kezem.
44. moonlight13 (válaszként erre: 24. - C1e9612cd3)
2013. jan. 12. 11:25
Te ügyes voltál! Sajnos az én férjem valahogy nem mellém állt! Persze lehet, hogy akkor még túl fiatal volt! :(
43. f64f0d9a69 (válaszként erre: 42. - Memimemi)
2013. jan. 11. 13:52

Ilyen csak akkor lehetséges, ha nincs jövedelmetek.

Remélhetőleg van.

42. memimemi (válaszként erre: 39. - F64f0d9a69)
2013. jan. 9. 16:09
Csak jelenleg ( s eddig) nincs (nem volt) erre lehetőségünk.
2013. jan. 8. 08:38
A férjem szellőztetés után ablakbecsukásnál nem igazítja vissza a függönyt.:)) Ez legyen a legnagyobb bajom. Csak onnan jutott eszembe, hogy mindig ámulattal tölt el nála ez a következetesség, legutóbb ma.:)
40. ,,Csillagom" (válaszként erre: 1. - Ercsikeh)
2013. jan. 7. 18:44

Nálunk is ez a helyzet, hosszu a sztori, de a lényeg,hogy mióta együtt vagyunk,azon ,,munkálkodik" hogy szétmenjünk, a szemembe jópofizott, a hátam mögött meg állandóan arra biztatta a páromat hogy költözzön haza vagy menjen vissza a volt feleségéhez a ,,gyerekre való tekintettel"

Hozzá kell tenni, a volt feleség felvetett közel 25 millió forintot összesen a párom nevére, elpacsizták, most meg egyedül nyögi a szerencsétlen, havi majd 200.000 ft a hitele...

Szóval ennek ellenére menjen vissza hozzá....

és még sorolhatnám,de nem akarom magam felidegesíteni...

39. f64f0d9a69 (válaszként erre: 38. - Memimemi)
2013. jan. 7. 14:42

Én inkább albérletbe költöznék. Ott legalább magatok vagytok.

Mi nagyon szeretjük a gyerekeinket és azt beszéltük meg régen, hogy majd mindenki lakjon külön a párjával a békesség kedvéért. így is lett.

Ez a békesség ára. Persze mi panelban lakunk, ahol nehéz külön vonulni.

2013. jan. 7. 11:43

Nos, nálunk is megkeseríti anyós az életünket. Talán az a baj, hogy együtt lakunk még. S, hogy, mielőtt ide költöztem, ő évekig kettesben lakott a férjemmel. Voltak, s vannak nagy cirkuszok, veszekedések. Most az a cél, hogy kitartsunk még egy darabig, míg költözni tudunk. Ez tényleg a túlélésről szól, mert az én türelmem lassan elfogy. Ő tényleg az a típus, akinek semmi se jó (ha főzök az a baj, ha nem főzök az a baj, ha kettönkre főzök akkor meg azért duzzog), és ezt normálisan nem tudja lekommunikálni, csak duzzogással meg hisztizéssel.

Tavaly majdnem elváltunk miatta (egyszerűen elegem lett, nem harcolok tovább vele), aztán sikerült valahonnan erőt meríteni, s most szegény férjem simítgatja köztünk a dolgokat...de, hogy meddig még, azt nem tudom. Remélem lesz elég türelmem.

37. alidamolnar (válaszként erre: 34. - 6f2146a0de)
2013. jan. 6. 16:41
Stílusos legyek? Az ilyen pasi b...-on egyedül.
36. Kukacc (válaszként erre: 34. - 6f2146a0de)
2013. jan. 6. 16:36
:DDD
35. f64f0d9a69 (válaszként erre: 34. - 6f2146a0de)
2013. jan. 6. 16:34
:DDD
2013. jan. 6. 16:27

Nekem még nincs anyósom, csak egy jó sztorim.

Volt valaha egy kedvesem, aki sokáig rejtegetett a szülei elől. Hajnalban, még ébredésük előtt osontunk keresztül a házon hogy hazavigyen, mielőtt fel nem ébred a gonosz sárkány.(bár sosem kérdeztem, miért kell hazamennem hajnali 5kor pontban).Mindaddig, amíg egyszer véletlenül elaludtunk, és 6kor ébredtünk arra hogy valaki veri az ajtót, és vinnyogó rekedtes hangon kiabál, hogy kész a kávé. Nekem úgy kellett a ruháimba ugrani, mintha azokat le sem vetettem volna, aztán az ajtón lévő kis függönyt elhúzva a pasi kikukkolta, mikor megy be a kamrába a drága anyuka. Akkor kilökött az ajtón, és azt mondta, h a garázshoz álljak. Eskü, láttam az anyuka szárnyát és farkát kilógni az ajtó mögül. ;)

EL is felejtettem a helyzetet, és akkor már legalább az okát tudtam a mindennapi szöktetésemnek.

Ám egy gyönyörű szombati napon fény szüremlett az arcunkba. A pasi úgy összerezzent, mintha sokkolóval rántották volna össze. Ismét rapid öltözés, de mindhiába!!!! Félelmetes hangot hallottunk a ház előtti kiskertből. Tompa, ritmusos szaggatott hang volt. A pasi felhúzta a redőnyt, és fájdalmas jajszóként szakadt ki belőle: A p*csába! Anyám kapál!

Kiérve a ház elé, ahol az autó állt, anyuka mereven a földre görnyedve gépiesen túrta a földet. A pasi odarángatott elé, még a vállamat is kihúzta, majd kis köhögés után halkan megjegyezte? szia anyu! Bemutatom a barátnőm!

Az ősz hajú, cseppet sem kedves arcú anyóka felnézett, rezdüléstelen arccal rámbámult, utána a tétován nyújtott jobbomra, majd ismét a föld felé hajolva félúton megjegyezte: Ja!


Az autóban egy szó, annyi se hangzott el hazafelé.

Kis ideig még nyűglődtem, majd p*csán rúgtam a pasit, és boldogan élek, míg....

ez az én történetem, de hálás vagyok érte, mert sztem mama koromban is még nevetni fogok, ha eszembe jut.

33. f64f0d9a69 (válaszként erre: 31. - C1e9612cd3)
2013. jan. 6. 16:08
Látom kiléptél, de gondolom azért más néven már itt vagy! :)
32. f64f0d9a69 (válaszként erre: 31. - C1e9612cd3)
2013. jan. 5. 16:21

Lehet, hogy a fiával kéne megbeszélned a dolgokat.

Mi az, hogy muszáj veletek nyaralnia?

Az ilyen zsarolást pedig nem kell engedni.

Kerek perec meg kellene neki ezt mondani! Én biztosan megtenném. Ez a legaljasabb dolog egy szülőtől szerintem. A fia nem a tulajdona és nem teheti tönkre a családját.

Nekem fiam és lányom is van, még sohasem jutott eszembe semmiféle zsarolás.

Te biztosan sosem leszel ilyen, látod milyen visszataszító.

Lázadj fel! :)

31. c1e9612cd3 (válaszként erre: 30. - F64f0d9a69)
2013. jan. 5. 15:58

próbálom én is kerülni a találkozásokat, mert mostanra már napokkal előtte szorongok, amikor tudom, h találkozóra kerül sor....

Borzalmas... mintha a fia megmaradt volna pólyás csecsemőnek, úgy viselkedik.... Mikor nyaralni voltunk (neki persze oda is jönnie kellett) szó szerint úgy viselkedett, mintha ki akarna kezdeni a saját fiával.... mászott rá a tengerben, mint egy 16 éves csitri, aki minden áron meg akarja d.gatni magát a kiszemelt pasival.... gondolom ezzel is féltékennyé akart tenni, mert közben rám meg kihívóan nézett..... hát sokfajta érzelmet kiváltott belőlem, csak féltékenységet nem.... Se szeri, se száma a faxságainak, amit évek alatt felhalmozott már..... irtózok tőle, az erőszakosságától, meg mindenől....Ha meg páromék erőteljesebben rászólnak, akkor jön a "mert én semmit nem is számítok... öngyilkos leszek" zsarolással..... meg a bőgéssel....

Aki azt mondja, h leszek még én is anyós, annak azt mondom, h remélem is! De ha ilyen, vagy hasonló lennék, lőjjenek inkább fejbe

30. f64f0d9a69 (válaszként erre: 29. - C1e9612cd3)
2013. jan. 5. 15:37

:((

Ilyen anyóssal biztosan inkább csak minden szökőévben találkoznék.

Mondjuk én ha valamivel nem értek egyet, azt meg is mondom, ha lehet azonnal :)

Egyébként mi sem veszünk lakásba semmit senkinek, mert én sem örülnék neki.

Nem is kapunk, mert tudják, hogy ha nem tetszik kidobom.

A jó viszonyhoz fontos, hogy hagyjuk a másikat élni a saját elképzelése szerint.

Mi ezért jóban is vagyunk a gyerekeinkkel.

A szüleinkkel is nagyon jóban voltunk, de már csak egy anyóskám maradt, akit nagyon szeretünk mindannyian.

29. c1e9612cd3 (válaszként erre: 26. - F64f0d9a69)
2013. jan. 5. 15:22

jó ideig én is igyekeztem, és elengedtem a fülem mellett dolgokat, páromnak se szóltam ezekről (gondoltam, idővel megnyugszik, és elfogadja, h a 30 éves fia párra talált- személyemben). De egy határon túl már, amikor a megnyugvás helyett már azt vettem észre, h csak durvul a dolog, azt mondtam, h elég volt! Nem vagyok se a kutyája, se alattvalója, se semmi, ami megalázó.... Tudod,bennem nagyon erős a gyanú, h ő borderline szindrómás, és sajnos az életben hozzászokott, h a férje is, meg a fia is, meg az egész család inkább ráhagyja, illetve hagyja, h így viselkedjen mindenkivel. És tényleg mindenkivel! Képes párom apjára is féltékenykedni (meg haverokra, meg mindenkire), ha a párom figyelméről van szó...... ez azért beteges....és olyankor szó szerint toporzékolva hisztizik.

Az én szüleim úgy vannak ezzel, ahogy te is. Ha segítség kell, akkor fordulhatunk hozzájuk, elmondják a véleményük dolgokról, de egészen más hangsúllyal, mint anyósom, és nem akarják ránk erőszakolni a saját elgondolásukat (anyósom még azt az ágytakarót sem engedte, h a saját ágyunkat- külön, saját lakásban- terítsem az ágyra, amit én vettem. Csak az volt jó abban is, amit ő hozott (amíg itt volt, az volt rajta, aztán eltettem az ágynemű tartóba, és elővettem a sajátom).... A saját konyhámat én rendezzem be???? Hülyülsz? :) Már előre kijelentette, h ő fogja..... Persze nem engedtem- és akkor a hátam mögött meg jön az ellenem manipulálással.... Csak ezt elviselni.....

28. f64f0d9a69 (válaszként erre: 23. - Moonlight13)
2013. jan. 5. 14:49
:))
27. f64f0d9a69 (válaszként erre: 15. - Moonlight13)
2013. jan. 5. 14:47

:))

Már miért ne sikerülne?

Nem olyan nehéz, ha mi is jól állunk a dolgokhoz és nem akarunk beleszólni a gyerekeink életébe!

Mindenkinek a saját útját kell járnia, ha segítségre van szükség, ránk számíthatnak.

26. f64f0d9a69 (válaszként erre: 12. - Cabe23552e)
2013. jan. 5. 14:45

Igen van és erre azt is írtam, hogy jó messzire el kell kerülni!

Én nagyon igyekeztem, hogy a férjem szüleivel jóban legyek.

Aggódtam azért, hogy a lánykámnak is jó anyósa legyen. Szerencsére nagyon aranyos, én is szeretem.

25. 447396604e (válaszként erre: 19. - Moonlight13)
2013. jan. 5. 13:26
az enyém is ilyen volt az elején, aztán valahogy megjött az esze, és kidobta a vén boszit
24. c1e9612cd3 (válaszként erre: 21. - Moonlight13)
2013. jan. 5. 13:08

maximálisan jogos! Az én anyósom több100 km-re lakik tőlünk, de telefonon keresztül folyamatosan próbálja manipulálni páromat, ezzel balhékat generálva köztünk. Az ilyennek nem számít a távolság! Amíg a skype és társai lehetővé teszik, addig a kontinensnyi távolságok se szabnak határt nekik!

Az én anyósom már oylan mélyre sűlyedt, h elérje nálunk azt, h szétmenjünk, h leírhatatlan. Csak mivel a fiát szeretem, beletört a bicskája eddig! Sőt! Volt már, amikor határozottan összezörrentem vele, és megmondtam neki, h akár ki lenne a fia mellett, mindenkivel ezt csinálná.... Nálam is próbálkozott már az érzelmi zsarolással is (amit a fiánál rendszeresen bevet, h célt érjen a manipulációja), de én határozottan hátat fordítottam neki, és otthagytam.... Engem ne zsarolgason.... kb. 10 másodpercig tartott a próbálkozása, aztán rájött, h nálam ezzel sem ér célt....

23. moonlight13 (válaszként erre: 22. - Moonlight13)
2013. jan. 5. 12:46
Megfogadtam, hogy legközelebb csak árva gyerekhez megyek feleségül! :)
22. moonlight13 (válaszként erre: 20. - 3f2a864951)
2013. jan. 5. 12:46

Mindig mindenről tudta a távolból, hogy én azt rosszul csinálom!

Igen ez is a nyuszika meg a sapka esete! :)

21. moonlight13 (válaszként erre: 20. - 3f2a864951)
2013. jan. 5. 12:45

Külön, és mégis sikerült megkeseríteni az életünket sajnos!

Állítólag a második házasságát is majdnem tönkretette.

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook