Anyai szigor (beszélgetős fórum)

Szerintem is ennek így kell zajlania,Mert ha ez így marad én leszek a rossz apa meg a jó.Persze nem a szó szoros értelmében,de azért a gyerekeknek még sokszor csak az számít ki mit enged és vesz meg.

Remélem nálunk is majd rádöbben a párom.

Már így is sokszor kinevet a kisfiam.

Sziasztok! Bár még közvetlenül nem érint a téma, mert az első babámmal most 27 hetesek vagyunk, engem is érdekelne, ki hogyan látja ezt. Nekem 5 tesóm van, mind idősebb nálam és mindnek van gyereke, kisebb nagyobb. Gyakran vigyázok rájuk, és azt vettem észre h nem vagyok egy engedékeny típus...nálunk egy pici gyerekre nézve elég érzékeny a lakás....úgye értitek? Drága dolgok, sok gomb pl a dvd lejátszón...stb. Persze ezt idővel megoldjuk (zárható tv állvány, hasonlók).

DE egy gondom azért van, ez pedig a férjem családja. Náluk a gyereknek mindent szabad elv van érvényben. Ez persze tetszik a kicsiknek, d hosszútávon nem vezet jóra, következetesnek lenni pedig ilyetén elég nehéz... :P

Pl ha ott voltam az unokahúgommal és a pici lány nekiállta gyepálni a számítógépt, hifit...rászóltam h nana, nem szabad! Erre én lettem letorkollva, h ne szóljak rá had csinálja, neki szabad! Ezek után hogy érti meg a gyerek h mit szabad és mit nem? Félek h az unoka elkényeztetése olyan mód el fog fajulni, h komoly problémákat okoz majd...

simán!

Az elektromos dolgok nálunk tabu, nem látom értelmét a 220-al jászani és a tv is beletartozik távirányítóstól együtt...

nem csomagoljuk ki a szobát - nem szaggatjuk a tapétát...

és a többi....

sokszor úgy érzem direkt csinálja... mert röhög :)

kínomban én is néha, de úgy, hogy ne lássa

Én is a kezére ütök, de nem igazán hat.

Azt meg beszéljétek meg a pároddal, hogy amit az egyik nem enged azt később a másiknak sem szabad, ezt ki fogja használni a gyerek.

Nálunk már tudja, hogy én vagyok a szigorúbb ezért sokszor az apjával akar menni aludni, mert ő tovább ott marad vele, van hogy egy órát is beszélgetnek persze reggel meg nem akar felkelni.

Nálunk már 4 éves a fiunk és most jutott el a párom agyáig is, hogy eddig miről beszéltem, mert most már hallja, hogy miket mond néha a gyerek, ha én valamit nem engedek, akkor azt mondja nem baj, majd apa.

Most a gyereknek mindketten ugyan azt mondjuk, vagy ha a párom nem hallotta, hogy én mit mondtam, akkor annyit mond az van a mit anyu mondott.

Ha valamiben nem értünk egyett azt később amikor nincs ott a gyerek megbeszéljük, hogy szerintem ezt legközelebb így kell kezelni. Az sem jó, ha az ilyesmi a gyerek előtt zajlik, mert ki fogja használni az engedékenyebb szülőt.

Totyogó pszihológia

Dr. Kenneth N. Condrell, Ph.D., Gyermekpszichológus

Két olyan szakasz van a gyermekek fejlődésében, ami sok szülőnek igencsak feladja a leckét: Az első a totyogó-, a másik pedig a serdülőkor. A két szakasz sokban hasonlít. Mindkettőben egy olyan erő tör fel a gyermekben, amellyel a szölőket akarja távolabb helyezni. A cél a függetlenség – a tini a gyermekkorból akar kilépni, a totyogó pedig a csecsemőkorból. A kis totyogó az újonnan elsajátított beszédtől és mobilitástól feltüzelve viharosan aktívvá válik, számára minden egy nagy kaland. Képzeljük csak el egy percre, milyen is lehet totyogónak lenni...minden új. A konyhaszekrények tele vonzóbbnál vonzóbb érdekes dolgokkal, a videó gombjai és apa számítógépének billentyűi fantasztikusan érdekesek; még a kádban a lefolyó is csupa csoda, ahogy a víz eltűnik benne. És mivel a totyogók azért még mindig babák, szinte mindent meg is kell kóstolni és szagolgatni. A totyogók teljesen felszabadultak. Nem téma számukra a szobatisztaság – a legkevésbé sem zavarja őket, ha tele a pelusuk. És az önfegyelmet is elfelejthetjük, hiszen még nem alakult ki éntudatuk. Ó, lehet, hogy amíg anya ott van, hallgatnak arra, hogy ’nem’. De amint a mama kikerül a látótérből, a totyogók azt tesznek, amit csak akarnak. Leginkább az örömelv szerint működnek: ha jó érzés és érdekes, akkor megteszik. Egy kis totyogó-pszichológiai ismerettel sokat tehet azért, hogy az életnek azt a nagy kihívásokkal teli szakaszát fantasztikus élménnyé varázsolja. Íme néhány tipp, amely segítségével könnyebben elboldogulhat totyogójával és sok-sok örömet lelhet benne:

A megfelelő hozzáállás

Segít, ha megfelelő a hozzáállása ebben a fejlődési szakaszban. Ebben a fejlődési szakaszban születik meg a kreativitás, a képzelet és a kíváncsiság, és meg kell értenünk, hogy a totyogó nem rosszalkodik, amikor felfedezi a körülötte lévő világot. Hirtelen többé már nem csecsemő, és az egész világ kitárul előtte. Nagyon izgalmas egy ilyen fiatal gyermek számára, hogy szinte semmi önfegyelemmel nem rendelkeznek, és nem küzdenek fruszrációval.

Tartsa kordában a „Nem”-eket

Ebben a szakaszban könnyen "nem"-hegyeket zúdíthatunk gyermekünkre, hiszen a totyogók mindig belekeverednek valamibe. De ha szülő így tesz, a kicsi hamar megtanulja meg sem hallani a „nem”-eket. Tehát bölcs dolog, ha csupán a totyogó életében legfontosabb elemekre korlátozza a „nem”-eket. A „nem”-ek korlátozásában segít, ha bababiztossá teszi otthonát. Például lefedi a konnektorokat, a takarítóeszközöket magasra és nem hozzáférhető helyre teszi, összeköti a hifi-szekrény ajtaján a gombokat, a drága porcelánszobrocskákat elrakja az asztalról, a virágokat átviszi másik szobába, hogy a baba a virágföldet ne egye meg és ne szórja szanaszét a lakásban, a dohányzóasztal éles széleit szivacsal lefedi, bezárja a pince ajtaját, nehogy a totyogó leessen a lépcsőn. Minél bababiztosabbá teszi otthonát, annál boldogabbak lesznek a kis totyogójával együtt. Tapasztalataim szerint a kihúzható kerítések is nagyon hasznosak az otthonok bababiztossá tételében.

Ésszerű elvárásai legyenek. Időről időre azt tapasztalom, hogy a szülők túl sokat várnak kis totyogójuktól, és ha nem tud ezeknek megfelelni, egész kis büntetőhadjáratot indítanak. Ne fenekelje el, ne üssön a kezére, ne mossa ki a totyogó száját szappannal, ne rakjon borsot a nyelvére és ne zárja be a szobájába. És ne feledje, ha a gyermek mosolyog, miközben éppen dorgálja, akkor nem dacol Önnel: a totyogó gyakran véli úgy, hogy éppen játszik vele.

Ne legyen sokat a bölcsődében

Ha lehet, ne legyen a hét 5 napján 11 órát bölcsiben. A totyogóknak ebben a szakaszban ki kell alakítaniuk a szüleikkel való kötődést és sok-sok elismerésre van szükségük ahhoz, hogy fejlődni tudjanak...a bölcsődei gondozók nem fogják dícsérgetni gyermekét és nem fognak örülni minden új teljesítményének. Tudom, hogy sokszor a családoknak nincs túl sok választása, de lehetőleg kerülje, hogy a gyermek napi 11 órákat legyen távol szüleitől. Néhány szülő például a rokonokat vagy a nagyszülőket kéri meg, hogy elhozzák a gyermeket a bölcsiből, így lerövidítik azt az időt, amit a totyogó a családtól távol tölt.

Igen komoly! Nem poénkodok.

Egy gyermekpszichológiával foglalkozó műsorban volt.

Ez komoly?

Én erről még nem is hallottam.

Bár én inkább a kezére szoktam csapni.

Ez nálunk is így van,ha valamit nem engedek az még inkább bilizgálja a fantáziáját:(

Nálunk a konektorba nyúlkálás a menő,meg mindenféle elektronikai kütyü:(

Szia! A fenékrecsapásról annyit, hogy azzal csak óvatosan, mert ha sokat ütöd a fenekét, akkor elérheted azt, mivel ott nagyon sok az idegvégződés, hogy azért rosszalkodik, hogy a fenekére csapj, mert élvezi! Ez nem vicc!!!

Ez később felnőttkorában is befolyásolhatja a szexuális életét. Ez halál komoly, nemrég volt erről egy műsor (nemrég:kb 6 hónapja:p), szóval én inkább a kezére legyintek egyet:)

egyetértek,nagyon fontos a következetesség,csak nehéz betartani mikor olyan szépen kéri mondjuk az eltiltott játékot.:-)

-legalábbis nekem nehéz

Sziasztok!

Én egy valamiért szoktam csak a kezére csapni. nálunk, valami idióta lentre tette az elektromos vezetékek szerelőnyílását, és így könnyen eléri a Dana is. Simán kiszedi a takarórészt, és elkezd kotorászni benne. Illetve csak kezdene, de már amikor hozzányúl a takarókoronghoz, akkor rá szoktam üti a kezére, hogy nem szabad. Nem igazán hatja meg, mert ezt naponta vagy 25ször eljátszuk, de próbálkozom:)

Sziasztok!

Nekem 2-3 éves rosszcsontom van és én is nagyon kiváncsi vagyok Ti hogyan fegyelmezitek,nevelitek a gyerkőceiteket.

Én próbálom először szép szóval a fegyelmezést,de mostanában már hamarabb elfogy a türelmem és sűrűn a fenekükre-de csak! a fenekükre csapok.De sokszor annál inkább csinálják a rosszaságot,úgyhogy néha jobb ha ott hagyom és csak annyit mondok,hogy ez nem szép dolog,rossz vagy és haragszom rád.

A világ legszebb de legnehezebb dolga is az ANYASÁG,ugye egyettértetek velem.

Te például rászoktál csapni a kezére ha rosszat csinál.

Nagyon fontos a következetesség.Azt olvastam,hogyha egyszer "megbüntettük" vagy nemet mondtunk mostkor se hagyjuk,mert akkor nem fogja érteni ezt az egészet.Mármint hogy egyszer szabad egyszer nem.

Nekem a párommal is vannak nézeteltéréseim,ő több mindent megengedne és sokszor előfordul az is,hogy én nem,de ő megenged neki valamit:(