Akik depisek ide (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Én egy éve mély depresszióval küzdök, ugyanis elvesztettem a barátnőmet, egy balesetben! Egy éve történt, azonban még mindig úgy érzem, mintha tegnap történt volna! Járok pszichológushoz, a családom, a barátok is sokat segítenek, ennek ellenére sokszor esem vissza. Tegnap előtt is kicsit visszaestem... Elkezdtem naplót vezetni itt a Hoxán, mert az is jó dolog, ha kiírja magából az ember, ami bántja, vagy aminek örül! Az írás nagyon jó dolog!

akkor nem depis voltál, szerencsére. Sajnos abból nem elhatározás kérdése a kilábalás.

Ez most csak egy mélypont volt. Tudom én is épp nehéz időszakom élem, de ettől nem vagyok depis, legalábbis remélem nem fajul odáig. Csak fáradt vagyok -lelkileg, szellemileg, hihetetlenül

Hüh, nna igen, de azért mégsem lehet csak úgy megrugdosni embereket (sajnos :D )...

Nem járok dokihoz, bár már gondoltam rá, hogy nem volna baj beszélni egy szakemberrel, de hiszek abban, hogy valójában nincs nagy baj, és próbálok magamon segíteni, mindenféle módon, hogy ne is legyen baj. De amikor rossz időszakom van, akkor nagyon sötéten látom a dolgokat, és nem könnyű...

páromra találtam :)

ráadásul jól összebasztam a férjemmel, nekem most őt lenne kedvem megrugdosni

és igen, én is haragszom magamra én is az önsajnálat miatt, de...mit csináljak, ha tényleg semmi öröm nincs a napjaimban, jó kivéve a kislányom, de azon kívül a háztartás van csak, amihez hihetetlen lusta vagyok, mióta ilyen szarul vagyok. megmozdulni sincs kedvem.

Te jársz ezzel orvoshoz?

Nagyon nehéz sajnos!

Sokszor hallja az ember,h csak akarni kell,de ez nem így van.Sok dolog van ami közrejátszik még.

Én is tudom,h soha nem fogok meggyógyulni,de azt elérhetem,h tünetmentes legyek.És ezen vagyok,minden áldott nap.

Persze, igazad van, de a baj akkor van, ha ez a rosszkedv állandósul, és innen már csak egy kis lépés a depresszió...

És igen, küzdeni kell, szemléletet váltani, találni valamit, ami "felráz", mielőtt még baj lenne. Csak piszok nehéz... :/

Érthető!

Akinek nem inge,ne vegye magára.:)

Én is beteg vagyok/voltam..szal tudom miről beszélsz.

Pánikbeteg és depressziós vagyok és azon fáradozom nap,mint nap hogy lelkileg talpra álljak!Gyógyszer nélkül.

Ez nálam nem egy átmeneti állapot erre csak tetőz a magányom.Ennyi.

Nekem annyira fura,hogy valaki(valakik) egy lapon említik a rossz periódust/magányt/unalmat... a depresszióval.A depresszió tudomásom szerint egy betegség,nem holmi pár napja,hete tartó "rossz kedvűség"...

Depressziósnak és egyéb pszichés betegségben szenvedőnek elég nyavajás lenni.(én tudom)

Szóval szerintem inkább próbálja meg mindenki saját magát kirángatni a gödörből...úgy sem segít senki(mindenki leginkább) csak magára számíthat.

Persze jó,ha vannak barátok,meg szerető család aki segít...de élni kell az életet,nem pedig túlélni.

Ezt nem rosszindulatból írtam,de addig segítsen mindenki magán,amig lehet....mert ha elfajul a helyzet,onnan már igencsak nehéz feltápászkodni!

Sziasztok!

Nekem vannak barátaim de pl ma reggel az első érzés amikor felébredtem a rohadt magány volt....gyűlölöm!!

Ejj, ez durva... én is itthon vagyok csaknem 3 éve a kicsimmel. Barátok nincsenek, az evés mint pótcselekvés dettó...

Csak az tart még úgy-ahogy "egyben", hogy tudom, a fiamnak nem egy romhalmazra van szüksége, és nem hagyom el magam...

De gyakran lenne kedvem "valakit megrugdosni", vagy ordítani, ahogy a torkomon kifér, mert sehogy sem sikerül kimászni ebből a posványból...

És utálom magam azért, hogy ennyire el tud hatalmasodni rajtam az önsajnálat...

Teljesen átérzem a helyzeted, csak annyi a különbség, hogy én egy gyerekkel vagyok itthon 16 hónapja. Egy barátnő még akad, aki időnként rámnyitja az ajtót és ennyi.

Ha nagyon mélyponton vagyok, akkor berakom a gyereket a kocsiba és megyünk csavarogni, vagy anyósoméknál.

És a zabálás is megegyezik, hízok, mint egy disznóóó.

Most kaptam új antidepresszánst, minden reményem abban van.

Mókuskerék....hm megértelek valamelyest...és ilyenkor felmerül az emberben a kérdés: Mi az egésznek az értelme???

De ha vannak barátaid, akkor ők ki tudnának zökkenteni, nem?

Szia! Én is 2 napig "intenzívdepis" voltam. Hála Istennek, estére elmúlott.

Lehet, hogy az időjárás változás, hormon, stressz, vagy mind3 is okozhat zűrzavart a fejben.

Ha van kivel, beszélj, mond el a gondod, bajod.

Ha van mivel, írd ki a gondolataidat magadból.

Nekem bevált ez a recept.

Sokszor elég egy baráti ölelés.

Én most veled vagyok, ismeretlenül is ölellek.

:(

sajnálom! Mi a baj? Vagy csak úgy?

Én nem vagyok depis, csak megöl a szerelem... :'(