A páromat nagyon szeretem, viszont a fiát nagyon nem, Ti mit tennétek? (beszélgetős fórum)

Nem furcsa, teljesen érthető..

Sajnálom, szegény gyereket. Ő nem tehet semmiről..

Hát igen, alapvető kérdés, hogy fel tudod/ akardod -e nevelni a párod gyermekét.. Ezt a döntést neked kell meghoznod. De nem tudod átugrani ezt a prblémát. Ha meg amellett döntesz, hogy igen, akarod a párod gyerekkel együtt, úgy ahogyan van, akkor meg fogd fel pozitívan a dolgot! Lányotok még lehet. Most van egy fiad is, akit még simán megszelidíthetsz.. Ha veled normálisabban viselkedik, akkor minden esély megvan rá, hogy a dolog jól sül el..!

Mindenekelőtt ki kell szakadniuk a "rossz" családi környezetből, 1. hogy a fiú fellélegezhessen, 2. hogy a szerelmed is szóhoz juthasson. Ha nincs szava, az borzasztó! Hogy egy férfi (a gyerek) ezt tanulja meg, rettenetes, valóban.. De ha az lesz neki természetes, ahogyan ti ketten szeretitek egymást.. akkor előbb utóbb megnyugszik, és az lesz a természetes.

A gyerek viselkedése MINDIG csak lecsapódása a környezetének! Ahogy te is jól érzed, látod.. Mi mást várhatsz tőle. Egy ilyen családban kedves viselkedéssel nem férfi a férfi, ugye, érted, érzed te is! De ennek a kisfiunak, és az anyukájának, a szerelmednek van esélye VELED! Hamarabb menni fog, mint gondolnád, szerintem.. Mert a gyermek érzi, hogy mi lenne a jó, és marhára megkönnyebbük majd, ha nem kell Rossznak és Kellemetlen alaknak lennie. De mi mást tehetne, ha ebben a családban kell helyt állnia..

Szerintem a messze elköltözés mindenkinek a legjobb megoldás lenne!!!

És elsődleges, hogy a pároddal, a szerelmeddel egy véleményen egyetek. Mert, ha vele kéne harcolnod, az értékekért, a pozitív változásokért a kisfiú viselkedését illetően, na, az úgy nem megy.. Tehát, csak akkor menj bele, ha szereted, és ha egy nevezőn vagytok, egy irányba néztek a szerelmeddel! A kisfiúval csak jót tesztek, ezt később meg fogja hálálni, hidd el!

Sok sikert!

Tinédzser kor előtt már nem fogja hagyni, hogy neveld...:-)

Próbálj meg vele egy haveri viszonyt kialakítani és pár év múlva mikor kinő a tinédzser korból jó kapcsolatotok lehet.

ebben a korban ne sokat várj tőle, próbálj meg az ő fejével gondolkodni.

Egy ennyi idős gyerekkel úgy tudod megkedveltetni magad, hogy olyan dolgokba viszed bele, mint egy bátty.

Pl.: elviszed tereprallyzni vagy repülős napra, olyan programokra, amit ha a suliban elmesél az osztálytárasi elájjulnak, hogy "azta mekkora jó fej a nevelőfaterod"

Három éve ismerem a barátnőmet, akit nagyon-nagyon szeretek, próbáltam megszeretni, elfogadni a gyermekét, a fiát, de egyre jobban nem sikerül, egyszerűen nem megy...a barátnőm a szüleivel lakott együtt, és a szülei rettenetes módon elkényeztették a fiát, mindent megkapott, ráadásul a barátnőm apjának az az alapállapot, hogy a nő csak otthon van, főz-mos-takarít, kiszolgálja az urát, és ha ezt nem teszi meg, akkor jön az üvöltözés, lelki terror, esetleg még rosszabb is jöhet...

Ráadásul a volt férje a barátnőmnek egy rettenetes bunkó, 37 éves korára az az alap neki, hogy nem köszön senkinek...így nevelték...na most ilyen emberek között nevelkedett a párom fia, ezt látja maga körül, ez meg nagyon nagyon távol áll tőlem. Viszont a párom tanárnő, kisgyerekeket tanít, nagyon kedves, odaadó, értelmes, művelt...nagyon nehéz helyzet ez, én meg most gondolkodom komolyabb lépésen(külföldön letelepedés)de ilyen gyerkőccel...tudom, előre kellett volna ezt látnom, és igaza van mindenkinek, aki így gondolja. Köszönöm a válaszokat(ha lesz)

Szia!

Próbálj vele beszélgetni,talán valami kimaradt,ami miatt így érzed.