60 éven felüliek retró kávézója (beszélgetős fórum)
Szép estét Mindenkinek!
Beszaladtam egy kávéra, de sajnos nincs itt senki.
Remélem jól vagytok, és nincs semmi baj, csak időhiányban vagytok.
Ha tudtok gyertek!!! :)))
Kellemes délutánt kívánok mindenkinek :))
A blúzt a sok fodorral Zsabós-blúznak hívták :)
Köszönöm a kávét, igen jólesett, mert szeretem Én is :))
Szevasztok!
Az anyósnyelv másik nevét nem tudom, egy papirból összhajtogatott dolog volt fujókával s ha megfujtad, akkor hosszura kitekeredett!
Nézd meg a keresőbe, biztosan rájössz. Vásárokon, szilveszterkor még nálunk min dig kapható!:):)
Képzeljétek, "nagylányoskodtam" ma, és elmentem shoppingolni, ahogy a fiatalok mondják.
Kisvárosunkban, óránként van buszjárat. Sokszor megfigyeltem ezen a buszon, hogy van egy olyan ülés, amelyről nem tudtam soha eldönteni, hogy egy vagy két személyes-e, vagy mi a fenének tették oda, ahova?!
Hát visszafelé megtapasztaltam!
Sokan voltak, sok volt a külföldi diák is.
Leültem erre az ominózus helyre. Igen ám, de leült mellém egy nagy darab színes bőrű lány is. Akkora volt a hátsó fertálya, mint az enyém kétszer!
Fél fertállyal ült, de úgy éreztem, hogy teljesen összenyom.
Na, és jöttek a kanyarok!
Hát, azt kívántam rossz indulatúan, hogy boruljon át erről a szűk kis ülésről, a barátai közé, a másik ülésre.
De nem, nem így történt!
Átcsapta a karját, az orrom előtt, és megkapaszkodott az ablak alatti fogantyúba.
Na, gondoltam, jól beleharapok a karjába, ami olyan vastag volt, mint a combom. De, meggondoltam magam, mert beletört volna a fogam.
Közben a diáklány rám mosolygott.
Nem tudtam, hogy emberbaráti szeretetből-e, vagy élvezte, hogy elnyomhatja a "kisnyugdíjast".
Mire elfogyott a szusz belőlem, szerencsére le kellett szállnom.
Hálálkodtam magamban, hogy végre a friss, szabad levegőt élvezhetem.
Hát, nem integettem a leányzónak!
És még mondja valaki, hogy nem vagyunk
elnyomva! :))))
Ennyi az én nagy shoppingolásomról.
Ezt csak azért meséltem el, hogy mosolyt csaljak az arcotokra.
Ha nem sikerült, elnézést kérek!
Szia Márti!
Annak a mondatodnak örültem szívből, melyben azt írtad, hogy "a veszély elmúlt"!
Igen, a tornadressz, csak jobb volt, mint a "fekete gatya"!
Képzeld, az anyósnyelvre nem emlékszem, vagy lehet, hogy más néven ismertem meg.
Én is szerettem a körhintát, még most is felülnék rá.
A céllövöldének olyan kedvencem volt, mint a cirkuszban az artisták, a levegő akrobaták.
Érdekes, a bohócokat, az állatszámokat kevésbé szerettem.
Szevasztok!:):)
A veszély elmult, nem lett semmi baj!!
A simi labdára én is emlékszem.
Én a céllövöldét szerettem, mindig besorjáztam, aztán vártam a virágokat, a fiuktól:):)
Nekem meg a tornadressz jutott eszembe, fekete gumiövvel, 1 fokkal különb volt mint a fekete klott nadrág fehér trikóval:):)
Ja a ringlispilt is szerettem, bár a gymorom mindig vlészjeleket adott le utána:):)
Sziasztok, szép vasárnap délutánt Mindenkinek!
Szerettem gyurmázni, de jó büdös volt az ember keze utána. Ma már, megoldják a gyerekek a gyurmázást, virtuálisan a számítógépen!
Ja, és nem is lesz büdös a kezük! :))
Eszembe jutott a búcsúkban kapható "simli?" labda.
A vékony gumival pattogtattuk, a fiúk pedig megcéloztak vele olykor-olykor.
Nekem nagyon tetszett, az az ujjatlan fehér blúz, - nevét már nem tudom -, amelyiknek az elején csipkék voltak egymás alatt sorban, egész a derék részig.
(A mostani reluxára emlékeztet) :)
Húú, de nem szerettem vasalni!
És az úttörő ing?
Az sem szerettem vasalni a zsebek és pántok miatt.
Hát, még amikor a "fütyülő" (síp)is benne
maradt! :)))
Kiöntöttem a finom, habos kávékat Mindenkinek, remélem lesz időtök bejönni érte! :)
nosztalgiázzunk...emlékkönyv nálunk is akad...
tablóképek ,ma már nem tudnám néha elmondani az egész névsort...
eszembe jut a gyurma,hogy nem szerettem az énekórát
Bízzunk benne!
Reménykedjünk, hogy nem a víz lesz az Úr!! :)
Emlékszem Rózsa! Csak azt sajnálom, hogy a praktikus dolgokat, milyen hamar elfelejtették, és kimentek a divatból.
Örülök, hogy emlékeztél az orkánkabátra.
Sziasztok!
Most értem csak ide, de azért hoztam kávét, tejszínhabbal. :)
Hoztam egy szép tortát is!
Hogy miért?!
Mert egy másik fórumon megtudtam, hogy Katinak, "Mafaldánknak", ma van a születésnapja!
Innen is üzenem, hogy kívánunk nagyon boldog születésnapot!
Isten éltessen!!
Most nem jut eszembe semmi retrós dolog, de ami késik, nem múlik.
Ma hivatalos voltam, egy belga hölgy által fenntartott (két közeli helység Isaszeg, és Pécel) idősek otthonába.
A közel negyedévszázados szülinapot ünnepelték.
Műsort adtak - zömében -, az intézmény dolgozói.
Az első sorban ültek, fehér blúzban hölgyek.
Hogy miért írom?!
Mert ezek a hölgyek, nénik - mert az anyám lehetett volna mind -, felálltak, félkört alkottak. Volt aki járókerettel volt, vagy bottal, vagy támogatásra szorult, hogy menni tudjon.
Majd, egymásba karolva, elkezdték énekelni a "Szeressük egymás gyerekek...." című éneket.
Csak néztem a magas égre, és kértem a jó Istent, hogy sírás nélkül ússzam meg előadásukat, mert olyan életigenléssel, önfeledten, betegséggel nem törődve, irigylésre méltóan énekeltek.
Már pár órája hazaértem, de még mindig a hatásuk alatt állok.
Jövök még, hátha kapok Kati tortájából egy szeletet! :)))
Szevasztok!
Köszönöm az együttérző sorokat mindenkinek!
Talán a nagy veszély mulóban van, de ne kiabájluk el. A gyerekek éjjel is kint dolgoztak, rengeteg emberrel együtt. Csak bizakodni tudunk!!
Amiket irtatok, mindenre emlékszem, régebben irtam is, hogy az anyukám nagymamám s a saját emlékkönyvemet is őrzöm.
Majd ha tudok jövök. Kellemes hétvégét mindenkinek!:)
Sziasztok!
Olyan hosszú medvecukrot még ma is kapni a vurslikban,mindig szerettem.Meg a törökmézet:)))
A krumplicukorra emlékeztek?Na,azt utáltam!!!És volt valami kandlis cukor nevű(biztos nem jól írom)átlátszó darabok voltak,..talán madzagra felfűzve?Erre emlékeztek?
Dzsúlika!A gépet én is csak nyugdíj után kaptam(igazi meglepi volt a fa alatt)azért,hogy ne unatkozzam otthon egyedül.Később meg is bánták,mert túl jó társaságommá vált:)))Tényleg sokat ülök előtte.Nekem a múltkoriban egy hétig volt szervízben,mert vírusos lett,stb...Az első napok igen nehezek voltak:(((
Mártika,remélem nem lesz túl nagy baj felétek!!!Borzasztó lehet annak,aki veszélyeztetett helyen él:(((Őszintén kívánom a legjobbakat!
Ma sokat szaladgáltam,így nem voltam itt én sem 5-kor.De köszönjük a finom kv-t!
Nyugodt éjszakát kívánok mindenkinek!
Emlékeztek az "orkán kabátra"?
Zömében, barna színben voltak.
Nekem sötétkék színben volt, nagyon büszke voltam rá, és sokáig megbecsültem.
És az emlékkönyvek?!
Épp tegnap lapoztam bele, olyan ez nekem mint a "csatos biblia".
Jó érzés olvasni, főleg a közvetlen családtagok versikéit, emléksorait, akik már nincsenek velem.
Nem tudom megállni, hogy az a fránya gombóc ne legyen a torkomba, sőt a szemem sem ússza meg szárazon.
Jó éjszakát Mindenkinek!