40 felett baba pro és kontra (beszélgetős fórum)
Sziasztok.
Nagyon nagy dilemmában vagyok. Nem tanácsot, mint inkább vagy tapasztalatot v ismeretségi körötökben lévőkröl esetleg láttatok, hallottatokról irjatok légyszíves. 41 éves vagyok. 17évesen szüleimtől elmenekülve(alkoholisták) ismertem meg az akkor 22éves páromat. Hamar tudtuk h mi egyféle képpen gondolkodunk jött is az első baba. Akkor tudtuk hogy mindenképpen nagy családot szeretnénk így lett végül 4 gyerkőc. 23, 21, 18, és 12 évesek. Mostanra szorgalmunk gyerek mellett suli munka stb.. Megvan mindenünk. Nagylányunk férjhez ment márciusban babája született. Imádjuk. 3 gyerekünk itthon lakik. Mindenkinek saját birodalma. De. Páromnak régebb óta nekem pár hónapja jött az érzés hogy szeretnénk egy kisbabát újra. Tudom van már stb.. Örüljek h egészségesek stb.. Ezeket kaptam akiknek erről beszéltem.. De azt érzem hogy most igazán megtudnánk élni minden percét. Mostmár nem kell hajtani a pénzt a házat stb.. Egészségesek vagyunk mindketten.. Szval esetleg valaki rendelkezik tapasztalattal? Köszönöm előre is 😘
"Ma van nagy jólét, alig születik gyermek, mert fárasztó és nyűg van vele, nem lehet menni plázázni, nem lehet nyugisan szelfiket lőne az FB-re. Ha az elődök is így gondolkoztak volna, akkor mi most sehol nem lennénk."
Nem olyan nagy baj az. Így is túlnépesedett a Föld.
Tegnap találkoztam egy ismerős párral, évek óta nem futottunk össze. 47 évesek mindketten és egy 5 hónapos babát toltak babakocsiban. Mellettük sétált a 15 éves lányuk. Szerettek volna 2. gyereket, de nem jött össze. A pici meglepetés volt mindenki legnagyobb örömére. A lányuk sugárzott a boldogságtól és újságolta, hogy egyedül meg tudja fürdetni, milyen aranyos és hogyan reagál az Ő hangjára, tele volt élménnyel.
Van egy másik történem. Lelkész férj, 4 nagy fiú, akik már kamaszok. 51 éves feleség és egy meglepetés kislány.
A fiúk imádják a kicsit, szinte versengenek érte, hogy ki-mit csináljon vele. 4 nagy fiú!!!!
Mikkamakkaa - A Te kedvedért írtam le utóbbit, szerintem a fiaid a társasozást örömmel lecserélnék arra az élményre, hogy egy cseperedő kis életet tarthatnak a kezükben és segíthetnek körülötte.
A legnagyobb boldogság a gyermek.
Igen, régen nem volt fogamzásgátlás és gyakorlatilag addig szültek, amíg volt ciklusuk.
Igen, szültek nyomorra, de mégis felnevelték a gyerekeket tisztességben, becsületben.
Ma van nagy jólét, alig születik gyermek, mert fárasztó és nyűg van vele, nem lehet menni plázázni, nem lehet nyugisan szelfiket lőne az FB-re. Ha az elődök is így gondolkoztak volna, akkor mi most sehol nem lennénk.
Senki nem mondta és mondja, hogy könnyű gyermeket nevelni-vállalni, de amit kapunk a gyermekeinktől, az a mérhetetlen sok szeretet mindenért kárpótol (engem biztosan).
Akiben ott a vágy, hogy szeretne és a lehetősége is adott a felnevelésére az szerintem ne habozzon, mert meg fogja bánni.
Egy kolléganőm mondta mindig, hogy 2 gyermeke született, mind2 eszik-alszik baba volt és annyira vágyott egy 3. babára, de valami miatt mindig halogatta, aztán kifutott az időből és most folyton azon bánkódik, hogy bár megszületett volna a 3.
Hallgasson mindenkire a szívére és tudni fogja a választ, hogy igen vagy igen :-)
Kedves Kérdező!
Én is ezen kínlódok évek óta...
Eredetileg harom gyereket terveztünk, csak sokminden közbejött, most kb 2 éve minden klappolna, de nem tudom rászánni magam a 2 nagy miatt ( felső tagozatos fiúk).
Rettenetesen vágyok egy babára, nem riaszt el a terhesség, az éjszakázás, semmi, nincs szükségem énidőre, anyagilag rendezettek vagyunk, fizikálisan is. Rengetegen vannak körülöttem 3 vagy 4 gyerekkel, összeszorul a szívem sokszor, hogy nekem miért nem lehet mégegy.
De: mégis visszatart az, hogy a 2 nagyfiúnak keresztbetennék vele. Önállóak, okosak, ügyesek, tanulás megy, minden ok velük. Nem kellene segíteniük sem, nem hagynám rájuk a tesótvagy ugráltatnám őket vagy kényszeríteném ra, hogy részt vegyenek a kicsi körúli dolgokban, de mégiscsak elveszek tőlük egy csomó időt. Már mindenfelé lehet velük menni, egy kicsivel ez megszűnne, szoktunk 2-3 órát társasozni, ennek akkor lőttek és még sorolhatnám. Talán ha már 16-18 évesek lennének, de így, hát nem tudom...
Régen nagy úr volt a vallás. Bűn volt a magzatelhajtás. Születésszabályozás, fogamzásgátlás meg gyakorlatilag nem volt.
Az is látszik az anyakönyvekben, hogy milyen sok édesanya veszítette életét gyermekszülésbe és a szüléssel terhességgel kapcsolatos betegségekbe.
Egyáltalán nem jó dolgukban szültek 50 évesen és nem örömükbe tucatszám gyerekeket a nyomorra.
Nem szülnék 40 felett, még ha egészséges lennék sem.
Igazából nekem 37-38 év a maximális plafon. De mivel van 3 lányom így biztosan nem lesz több.
Akiket ismerek 40 felettieket mind azt mondja fele annyira sem bírja az éjszakázást mint fiatalon. Türelme sincs annyi. 🤷♀️
A nagy korkülönbséget is átgondolnám. 15 évesnél már generációs szakadék. Biztosan szeretnél egy tini és 2.kiskamasz mellé egy csecsemőt?
Engem anyukám pont 41 évesen szült 2 fiú után.
Vidéken éltek és ufónak nézték, hogy ennyi idősen szül.
Én nem szülnék ennyi idősen azt látva, hogy az én szüleim és férjem szülei is idősebbek.
30 évesen szültem az elsőt, 35 után már nem szeretnék úgyhogy remélem addig belefér egy testvér majd neki.
Én az elsőt várom, és még egy kicsivel 40 alatt vagyok.
Nem lesz másik. Ennek az egynek meg tudunk adni mindent, kettőnek viszont már nem.
De ha korlátlan anyagi lehetőségeim lennének, illetve otthon tudnék maradni hivatásos anyának, akkor tök jó lenne. Terhesnek lenni is olyan szuper! :)
Ez az én álláspontom és véleményem.
Van, aki teljesen más mentén gondolkodik. Ismerek olyat, aki úgy tartja, az élet a legnagyobb ajándék amit adhat egy gyereknek, fontosabb, mint az anyagiak.
De mivel a kérdező véleményeket vár, leírtam, én hogyan látom :)
41 vagyok és most szeretnénk 3. gyerkőcöt a 2 fiú mellé.
Régen még 50 fölött sem volt ritka, hogy szültek az Anyák, nyugodtan nézz bele régi anyakönyvekbe.
Csak ma kerítünk ennek akkora feneket.
Ha vágytok rá és minden körülmény adott arra, hogy legyen egy pici babátok, akkor hajrá :-)
Hajrá! :)
Nálam is 3 van, és néha felbukkan némi nosztalgia, hogy ha jönne a negyedik ... De józan ésszel tudom: jobb, ha nem. Nálunk ez a helyzet.
Igaz, hogy nagyobb az egészségügyi kockázat. Ellenpéldának ott van egy barátnőm: 42 évesen sikerült be a pici. Minden eredménye tökéletes, pedig a kora miatt túlvizsgálják. Semmire nincs recept.
Fontold/beszéljétek meg, és döntsetek okosan. :) Jó egészséget, bárhogy is legyen!
Hallgass az érzésedre.Sokáig lesz gyermek a
háznál.
Igen ez így van. Nem kamasz vagyok hogy jaj hát..
Engem főleg saját tapasztalat érdekel, aki szült 40 felett hogy élte meg stb
Az ilyen fórumokat sem értem meg soha.
Van 3 gyereked, akik feltehetően túl vannak a babakoron, így te teljesen tisztában lehetsz a gyerekápolással/neveléssel, akárhány éves is vagy, így el kell tudnod dönteni, hogy végig akarod e csinálni újra, lesz e elég energiád ahhoz, hogy x évig napi 24 órában foglalkozz a gyerekeddel, majd a kamaszkori stresszhez, stb. lesz e elég türelmed.
Én biztosan nem vállalnám. Más ha első gyerek, de már van 3. Nagy az egészségügyi kockázat, a babának és neked is (fejődési rendellenesség, genetikai betegségek nagyobb a vetélés kockázata is). A pici miatt a 3 nagyobbra nem fogsz tudni rendesen figyelni. H esetleg betegen születik, akkor még több terhet ró a családra.
Mi szól mellette? Hogy szeretnél még egy babát és az talán teljesülne.