2005. nyári babák (beszélgetés)

Az nagyon jó, hogy nálatok van olyan zenés foglalkozás. Sajnos mifelénk ilyen nincs, pedig ha lenne elvinném Robikát, mert biztos nagyon tetszene neki!

Elvis zenéje nekem is tetszik, de csak annyira, mint sok más zene is. Én tini koromban a Manhattan-ért voltam odáig meg vissza! Nem tudom emlékszel-e rájuk. Már régen feloszlottak. Olyan igazi csöpögős dalokat énekeltek. :)

Természetesen azért az még korai lenne, ha rendesen tudna játszani a hangszereken Robika, de szerintem ami késik, nem múlik. Annyira át tudja élni, mint a TV-ben a nagyok! Majd valamilyen hangszerre mindenféleképp be akarom íratni, csak azt nem tudom még mire. Majd ő eldönti. Annak idején én hegedűltem, de igazából zongorázni szerettem volna, csak azt ugye nem lehetett hazavinni gyakorolni, nekünk meg nem volt. Zeneiskolába jártam és egész jó hangom van (volt), na meg ritmusérzékem is. Lehet, hogy tőlem örökölte? :) Na meg az apjától is, legalábbis a táncot.

Krisz mostanában nagyon eltűnt.

Anna alapvetően szereti a zenét. Járunk is zenés, mondókázós foglalkozásra, Tücsökzenére. Nagyon szereti.

Hát, igen, Elvisbe meg beleszületett :-) Már a pocakomban is azt hallgatta. Ha nyűgös volt kicsinek, feltettem egy Elvis CD-t, megnyugodott. Mondjuk a hasfájós sírásokkor nem sok hasznát vettem, ott semmi sem használt.

Én 15 éve szeretem, még gimibe jártam, amikor volt az HBO-n egy film az életéről és nagyon megfogott. Nagyon tetszett a zenéje is és elkezdtem mindenfélét gyűjteni. Azóta is tart, már elég szép gyűjteményem van: CD-k, DVD-k, poszterek, könyvek stb. Sokan csodálkoznak, hogy lehet így rajongani ráadásul ennyi idő után is. De ha vki Elvist megismeri, megszerti, az nem tudja abbahagyni. Anna is nagyon szereti, ez az egy, ami leköti a Tv-ben. Érdekes, a mese abszólút nem érdekli.

Volt egy idő, amikor betettem neki a csecsemőkori videóját, de annyira tetszett neki, hogy csak azt akarta nézni. Nem akart játszani, nem akart lemenni a játszótérre, semmi más nem érdekelte. Szörnyű volt, így "elromlott a tv és a bácsi nem tudta sokáig megjavítani". :-) Aztán elfelejtette szépen. Most már vigyázni kell, mert ha valamire rákattan, abból nem elég neki. most iylen a vetítő, de azt nem bánom. Csak sokat kell mesélni. :-)

Az jó, ha Robika szereti a zenét, láttam a képeken is, hogy mindenféle hangszere van. Tud is rajtuk valamennyire játszani vagy ez még korai? Olyan szakértelemmel fogja a gitárt...:-)

Nekünk is van babanaplónk, csak most hírtelen nem találtam. :)

Robika meg szerintem még túl sokat is van a Tv előtt! Állandóan a meséket nézné!

Most épp azért érek rá ennyire, mert az apjával kinéztek a táncházba és táncikálnak. Robi sokáig a helyi néptáncegyüttesben táncolt, és még azóta is ki kijár néha. Természetesen már Robikát is megfertőzte a zenével és a tánccal, imádja! Gondolom te meg Elvis-sel fertőzted meg Annát. Honnan jött ez a nagy Elvis szeretet?

Anna is kb ilyen korban csinált mindent!

3 és fél hónaposan hasra fordult, vissza csak 5 hónaposan. Mászni 8 hónaposan kezdett, egyik kezével támaszkodva ült 6 hónapos korától, de csak 9 hónaposan mert önállóan ülni. 9 hónaposan állt fel és 13 hónaposan kezdett önállóan menni. Régóta lépegetett bútorok mellett vagy ha fogtuk a kezét, de nem mert elindulni egyedül. Mindennel így volt: már tudott volna, csak bátortalan volt. :-)

Azért "emlékszem" ilyen pontosan, mert megnéztem a babanaplóban. :-)

Lassan megyünk aludni, most épp a kedvenc Elvis koncertjét nézi. :-) Szinte egész délután diavetítőztünk, annyit beszéltem... Nem bánom, ha egy kicsit elvan a Tv előtt. :-)

Szerencsére Robika nem szenvedett a fogzással. Alig vettük észre, hogy jön a foga. Az utolsó 4 fogát azért már észrevettük, mert azoknál már be is lázasodott.

Mászni, ha jól emlékszem 8 hós kora körül kezdett, akkor is ült fel egyedül először (a mászásból). Felállni is olyan 8-9 hónaposan állt fel egyedül, az első lépéseket pedig 13 hónapos korában tette meg. Általánosságban mindent elég későn csinált (bár van, aki ennél is később) mivel elég jó súlyban volt, és nehéz volt neki a popója (meg mindene). Kicsit lustácska volt. Forogni is csak 5 hónaposan forgott. Na de hát már akkor 8,5 kg volt.

Tényleg, ő már szűz! Na, az jobb jegy, mint az oroszlán. :-) Bár remélem, nem lesz rá igaz, amiket írnak. Uralkodó, irányító...ezek egyelőre nem jellemzőek, remélem, így is marad. :-)

Igen, 4 körül ébredt fel. Kicsit hagytam beszélgetni, szeret lustálkodni az ágyban.

Annának 7 hónaposan bújt ki az első foga, eléggé megszenvedett a fogzással. Sokszor volt fent abban az időben éjszaka is. Az utolsó 4 foga, a leghátsók még nem mindig nem bújtak ki. Ő is egyedül akar fogat mosni, de néha átveszem az irányítást. :-)Főleg, ha édességet eszik előtte.

Mászás, felállás, elindulás nálatok hogy alakult? Mikor kezdte el ezeket?

Robika szűz, nem oroszlán. Már éppen átlépett. A szűzre meg a precizitás, rendszeretet jellemző. Hát ez egyelőre stimmel. Persze attól függetlenül az erős akarat is meg van benne, de még mennyire!

Anna is 4 után ébredt fel? Robika is, és ő is 2 körül aludt el. Nagyon egyhúron pendülnek.

Annának mikor jött ki az első foga? Manónak (mi csak így hívjuk), már 4,5 hónaposan. Kb. 22 hónapos korában pedig már kint volt neki az összes. Egyelőre nagyon szépek a fogai, remélem ez így is marad. Ti hogy álltok a fogmosással? Robika mossa, csak hát ezzel is úgy vagyunk, mint oly sok minden mással, hogy csak egyedül hajlandó, nem engedi, hogy segítsek neki, így meg hát nem mindig tökéletes a dolog.

Igen, életkori sajátosság is, meg hát oroszlánok...elég erős akarat jellemző erre a jegyre. :-)

Anna is addig mond vmit, amit éppen el akar érni, hogy megunom és ráhagyom. Erre szokta mondani ő: "Anna nem rossz...csak erőszakos". :-) Nyilván párszor mondtam neki, hogy erőszakos és ez megmaradt benne. :-)

Jó nektek, hogy víz mellett vagytok. Elhiszem, hogy szereti, nagyon jó program lehet oda kisétálni. Dunaújvárosban nekünk is volt a Duna, itt Fehérváron hiányzik.

Anyuék pár éve kiköltöztek Dújv.-tól nem messze egy faluba, Rácalmásra. Nagyon szép hely, jó, hogy ha megyünk hozzájuk, kertes házban lehetünk. Nekem gyerekkoromban mindig hiányzott, hogy nincs olyan nagyszülőm, aki falun lakna. Anna imád ott lenni, nagyon ragszkodok hozzájuk, de sajnos időnként hetek is eltelnek, mire tudunk menni. Most is régen voltunk, ezért is jöttek ma anyuék látogatóba.

Jani anyukája itt lakik Fehéváron, ő is családi házban, de egy nagyon forgalmas utcában, az nem az igazi. Szokott vigyázni Annára, de leginkább a sógornőm, Jani húga, aki munkanálküli jelenleg. Amióta elkezdtem vezetni tanulni, nagyon sokszor jön, sokat segít.

A Balatonon Anna is keveseket aludt. Többnyire a strandon pihent egy-másfél órát, de arra is sajnálta az időt. És pörgött este 1/2 10-ig is, nem volt fáradt. :-)

Na, úgy hallom Anna felébredt, mondja a magáét. Biztos az "alvósbabával" beszélget. :-) Elmeséli neki a nap eseményeit. :-)

Igen, mindenki idősebbnek gondolja, nem csak képek alapján, hanem élőben is. Tényleg elég nagy növésű, leg. 3 évesnek néz ki. Annak idején, már 7-8 hónaposan 1 évesnek nézték. :)

A precizitással Robika is így van, mindent vissza kell tenni a helyére. Nem tudom meddig lesz ez így. Ja, és nálunk is mindent ő akar csinálni egyedül. Szerintem ez életkori sajátosság náluk. Elég akaratos!

Most idén nem voltunk sehol több napra nyaralni, időnk sem volt rá, meg a pénz is máshova kellett! Tudod az építkezés! Csak egy-egy napra mentünk el kirándulni, Szegedre a Vadasparkba, Pestre az állatkertbe, meg ilyenek. Tavaly viszont voltunk a Balatonnál. Nagyon élvezte Robika, csak akkor pont nem volt annyira meleg a víz, de azért így is jó volt. Csak, mint ahogy már azt hiszem írtam, az alvással voltak gondok, mert idegen helyen nem szeret aludni, és ezen a pár napon kívűl még nem is aludt sehol máshol, csak itthon. Egyébként ha lemegyünk a Körösre, azt is nagyon szereti. Tudod, mi pont a Körös torkolatánál vagyunk. Egyébként meg a Tisza-gát és a Tisza, az utcánk végénél megy el, úgy hogy oda kiszoktunk menni sűrűn. Szereti nézegetni a hajókat!

A nagyszülők itt laknak közel. Az én szüleim szintén Csongrádon, Robi anyukája pedig az egyik szomszéd faluban. Nálatok?

Nagyon jó lett. :-) Robika tiszta apukája, szerintem nagyon hasonlít rá. :-) Szép kisfiú, de én így képek alapján idősebbenek gondolnám. :-) Olyan nagyfiús. :-)

Akkor nem unatkoztok. Jó, hogy Robi sok mindent meg tud csinálni, az én férjem, Jani is ilyen ügyes. Mindenhez ért. :-) Úgy látom az alaposságát, precizitását is örökölte Anna. Ha levetkőzik pl. fürdésnél, kilép a nadrágból, bugyiból, nem hagyja a földön, szépen fölveszi, a helyére teszi. Pedig nem is mondtam neki, teljesn egyedül kezdte.

Nálatok mennyire jellemző, hogy Robika egyedül akar mindent csinálni? Nálunk szinte semmiben nem lehet segteni: "Én magamnak!" Vetkőzés, evés, öltözés, mostanában azért is harcol, hogy ő törölhesse meg magát WC-zés után. De azért az még korai kicsit. :-)

Tényleg közel van a Balaton, voltunk párszor a nyár elején, nagyon élvezte. Így úgy döntöttünk, hogy oda megyünk nyaralni. 10 napot voltunk, szerencsénk volt, akkor volt az a 40 fok körüli kánikula. Eleinte kicsit tartott a víztől, aztán szinte ki sem lehetett szedni belőle...:-) Csak sajnos elég gyorsan mélyülő részen voltunk - pedig direkt a déli partra mentünk -, így többnyire kézben volt, csónakban, matracon. De nagyon élvezte. Ha lesz rá lehetőségünk, jövő nyáron is a Balatonra megyünk.

Azért a Tisza sem semmi...:-) Ne is mondd, ha belegondolok, hogy sétálgathatnánk Szegeden a Tisza-parton...imádom. Annyira hiányzik a város. Mostanában nem voltunk, majd talán tavasszal megyünk, ott laknak a legjobb barátnőmék és megígértük, hogy meglátogatjuk őket vmikor.

Ti voltatok nyaralni? Nagyszülők a közelben laknak?

Na végre én is felraktam a képeket az adatlapomra. Nézd meg! :)

Olyan nálunk is előfordul, hogy ha pl. vendégségben vagyunk valahol, akkor nem alszik délután. Viszont azért olyankor estefelé már eléggé nyűgös!

A házfelújítást magunk is csináljuk, meg hát ugye a mesteremberek is. Szerencsére Robi elég sok mindenhez ért, így ő is sokmindent meg tud csinálni. Most épp az új fűrdőszoba készülődik, ha minden igaz hamarosan kész is lesz. Idén már utána nem csinálunk semmit, majd jövőre folyt. köv. Jövőre a konyha és a folyosó jön, utána pedig majd egyszer csak kívűl is rendbe tesszük. Tudod egyszerre nem megy minden, mert nincs meg rá a keret. Csak szép lassan. Az elmúlt 4 évben már megcsináltuk a 3 szobát (aláfalazás, újra betonozás, újra vakolás stb.), de ha kész lesz az új konyha is, akkor a réginek a helyén egy 4. szoba lesz, ha minden igaz. Bár az még ráér. Majd meglátjuk, hogy bírjuk anyagilag.

Annyira jó nektek, hogy ott vagytok a Balaton környékén! Így gondolom nyáron többször is leruccantok akár egy napra is. Mi meg olyan messze vagyunk! Pedig nagyon szeretem a Balatont! Mi a Tisza partján vagyunk, úgy hogy oda szoktunk menni nyaranta, de hát azért a Balaton sokkal jobb! Nem?

Húúú, ez nagyon jó! :-) Ügyes nagyon, el fog jutni hamarosan odáig, hogy nem kell pelus. Nem is kell erőltetni, az nem működik. Ez biztos neki is sikerélmény volt, hogy tudott a bilibe kakilni. Anna legalábbis nagyon örült, amikor sikerült kezdetben és nem folyt be a bugyiba. Viszont, ha nem ért el a WC-ig, az nagyon megviselte. Eleinte mindig későn tudatosult benne, hogy pisilni kell, és volt, hogy becsurgott, nagyon szégyellte, pedig nem szídtuk meg érte soha. Erre is rá kell jönni, mikor kell szólni, meddig bírja tartani...bonyolult folyamat ez. :-)

Valamelyik nap a dálutáni alvásból úgy ébredt, hogy bepisilt, gondolom, arra ébredt fel szegény. Alig tudtam megvígasztalni úgy sírt. :-( Sajnos nyilván előfordul párszor ilyen baleset. Tettünk vízhatlan lepedőt az ágyába, így nem ázik át a martac, ha lesz még véletlenül ilyen.

Reggel jöttek anyuék, Anna úgy fel volt dobva, hogy nem is tudtam lefektetni. Csak most 2 órakor aludt el, hogy elmnentek. Ez van akkor is, ha mi megyünk hozzájuk, aznap nincs délutáni alvás, annyira örül, pörög, hogy nem hajlandó lefeküdni. Viszont ugyanúgy bírja estig, mintha kialudta volna magát. :-) Rengeteg energiája van. :-)

Saját magatok csináljátok a házfelújítást? Hogy álltok?

Rajtam is van leg. 6-7kg felesleg, akkor kezdtem el hízni, amikor abbamaradt a szoptatás. Ez van! Egyébként én is nagyon lusta vagyok és a kajákat sem tudom jól megválogatni, hogy mit egyek. Na mindegy, addig amíg a férjemet nem zavarja, addig nem sűrgős lefogyni. Már pedig őt nem zavarja egyáltalán.

Robika választotta el saját magát. Mondjuk szép fokozatosan egyre kevesebbszer szopizott. A legvégén már csak esténként. Előtte még délben, este, azelőtt meg reggel, délben, este stb. Szóval szép fokozatosan már én is el akartam lassan választani, de ő megelőzött. Tőlem még szopizhatott volna egy pár hónapig, de ő már annyira sem bírt nyugton maradni, hogy szopizzon. Mindig ment volna elfele. A végefelé már csak én erőltettem, így aztán rájöttem, hogy ezt már ő nem igényli.

Robika még pelusban van, bár képzeld épp ma délelőtt szólt, hogy kakilnia kell. Pelusban volt, és egyszer csak odaszaladt hozzám, hogy kaki, kaki. Kérdeztem tőle, hogy bilibe akarsz kakilni, erre ő mondta, hogy igen. Gyorsan levettem róla a pelust és már szaladt is a bilihez. Szépen ráült és elintézte a dolgát. Szóval úgy néz ki szépen lassan haladunk előre. Nem akarom neki erőltetni a dolgot, én már annak is örülök, ha 2,5 éves korára nem kell pelus nappalra.

A slide.com-on pontosan hol? Melyik az? (slide shows, guestbook stb.?)

A www.slide.com oldalon egyszerűen feltöltöd a képeket és a kapott kódot bemásolod, mint a babavonalzónál. Érdemes lekicsinyíteni, akkor gyorsabban tölti.

Anna kisebb volt mindig, 6 hónaposan 6,20 kg és 70 cm; 1 évesen 8 kg és 74 cm, most 2 évesen 12 kg körül és 90 cm. Vékony alkat, nem is gyarapodott olyan nagy mértékben a súlya sohasem.

Rajtam még most is van sajna 2-3 kg felesleg. :-( Fogyóztam pár hónapja, de nagyon elfogyott az arcom, onnan, ahonnan kellett volna meg nem ment le. Mindenki szörnyűlködött, hogy nézek ki. Aztán sajnos hamar visszajött. Jó lenne vhogy leadni, de nem vagyok egy tornázós típus, sajnos elég kényelmes vagyok...de szeretnék fogyni. Így kicsit nehéz. :-))

Te választottad el Robikát vagy ő magát?

Most hogy álltok a bili-dologgal? Pelusban van otthon?

Megnéztem a képeket! Nagyon édes! Ezt hogy sikerült így feltenni? Nagyon jó! Nekünk is van olyan kis fűnyírónk!

Robika is hasfájós volt egy ideig. Kb. 1 hónapos korától úgy 3-4 hónapos koráig. Nálunk is csak késő délután jelentkezett kb. 4-5 órától 7-8 ig. Annyira azért nem volt vészes, nem ordított, csak észrevehetően nyugtalanabb volt. Ő 6 hónapos koráig kizárólag csak anyatejet kapott, még a teát sem igazán fogadta el (csak 5 hós kora után). Utána kezdtük a hozzátáplálást. Végül 16 hónapos koráig szopizott. Szerencsém volt, mert volt rendesen tejem, sőt a dr.nő szerint nagyon jó volt a minősége is. 6 hónaposan már 9050g és 71cm volt, 1 évesen 10750g és 80cm, 2 évesen pedig 14600g és 92cm.

Én speciel utána szedtem fel egy pár kilót, amikor már nem szoptattam. Addig amíg szopizott, semmi gondom nem volt a kilókkal. Sőt a szülés után 1 héttel már ugyanannyi voltam, mint előtte, 2 héttel utána pedig még kevesebb 5 kilóval.

Ti hogy álltok ezzel a dologgal?

Hát nem lehetett könnyű. Eleve az idegeskedés, rákészülsz aztán mégsem téged visznek be...jellemző. :-( Láttam, hogy mennyire szenvednek a császárosok utána, nehezen mozogtak, sajnáltam őket.

Nálunk tényleg minden simán ment szerencsére. Elég sokan szültek aznap, így sokára kerültem be a szülőszobába, a férjemet meg nem engedték be a vajúdóba, ahol hosszabb ideig voltam. Ő is kint ült a folyosón addig. Amikor bemehettünk, behívták és utána elég gyorsan megszületett Anna. Fantasztikus érzés volt, amikor kicsúszott a kis válla, az nagyon bennem maradt. Utána nagyon jó volt az 2-3 óra, amit az őrzőben töltöttünk együtt hármasban. Anna rögtön ügyesen szopizott, mi meg gyönyörködtünk benne. :-)

Sajnos a tejem kevés volt, így tápszerrel kellett kiegészíteni, de ez csak hosszabb idő után derült ki, több hét is eltelt, mire a védőnő is elismerte, hogy nem gyarapszik a súlya, inkább fogy. Nehéz időszak volt, azt hittük hasfájos, közben többnyire éhes volt. Ma sem szeretek erre az időszakra gondolni, sajnálom szegényt. Annyira erőltették a szoptatást, mindent próbáltam, de sokára írták fel a tápszert. Aztán meg tényleg hasfájos lett, majdnem 5 hónapig kínlódtunk vele. Nehezek voltak a délutánok, főleg olyankor jött rá és sokáig szenvedett szegény.

Nektek hogy teltek az első hónapok?

U.i: tettem fel pár képet az adatlapomra. :-)

A császár igazából tűrhető volt. Aznap hajnalban nekem is megindultak a fájások, mire beértünk 9-re a kórházba már 3 percesek voltak. Megvizsgált a doki, megultrahangozott és akkor kiderült, hogy még mindig farfekvéses, ezért azonnali császár. Így nem kaptam még beöntést sem, úgy volt hogy azonnal visznek is a műtőbe, mert akkor már rendesen vajúdtam. Csak hogy közben egy másik doki már bevitte az ő betegét, így meg kellett várnom, amíg vele végeznek. Akkor már teljesen kész voltam.

Mivel nem altattak, hanem spinális érzéstelenítést kaptam, ezért szerencsére mindent hallottam, láttam, éreztem. Még azt is, amikor kivették Robikát. (11:40-kor) Utána megmutatták, rendbetették, majd mégegyszer megmutatták, akkor egy puszit is adhattam a fejecskéjére, majd elvitték 2 órára megfigyelésre. 2 óra múlva hozták ki újra, akkor a férjem fogta meg, mert én még annyira gyenge voltam, és annyira remegtem, hogy nem bírtam. Utána ismét elvitték, majd engem is bevittek a kórterembe (addig még a szülőszobán voltam megfigyelésen, kb. 5 órát) és aztán még egyszer kihozták, majd este lett. Aznap még nem szoptathattam meg, nem tudom, hogy ez máshol is így van-e a császárosokkal, mivel 24 óráig nem lehet felkelni sem, és addig katéterezve is voltam. Másnap délben kelhettem fel (persze délelőtt is kint volt velem Robika egy kicsit), segítséggel lezuhanyoztam és utána próbálkozhattunk a szopival. Aznap még persze nem nagyon sikerült, de utána már igen. Utána persze eléggé fájt a seb, de hát ez van! Még 3-4 hét múlva is csak rövid ideig tudtam menni, mert fájt.

Jó hogy nálatok bent lehetett a férjed! Mivel nálunk császárnál nem lehet, így az enyém kint várt és idegeskedett. :)

A te szülésed milyen volt?

Én simán szültem, érzéstelenítő nélkül. Már aggódtam, hogy megindítják a szülést, ugyanis a 40. hétben jártam. Szerdai napon be kellett feküdnöm a kórházba, itt ez a szokás, ha túlhordod a gyereket, nem tudom, máshol is így van-e. Előző napon elég sokat lépcsőztem, fel a 9.-re, vissza, mert mondták, hogy attól beindulhat. :-) Éreztem is, hogy lejjebb ereszkedett a hasam. Szerda hajnalban elment a nyákdugó, kicsit görcsölt a hasam, aztán megszűnt. Felvettek az osztályra és jól elvoltam ebédeltem, olvasgattam. 2 óra körül éreztem, hogy fájások jönnek. Elég hirtelen és erősek is voltak. Mentem a szülőszobára és nem túl hosszú vajúdás után este 8-kor megszületett Anna. 3310 gramm és 56 cm volt. A férjem bent volt velem, ami nagyon jó volt. Fájdalmas volt nagyon, de nincs semmi rossz érzésem, élményem, szerencsére minden simán ment. Hála az ügyes szülésznőnek, gátmetszés sem kellett, így utána könnyebb volt.

Anna is sokáig farfekvéses volt, de végül kapta magát és jó irányba fordult. Tudom, mikor volt, mert akkor kijött belőlem a reggeli. :-)

Mikor kaptad meg Robikát? Milyen volt maga a szülés?

Tényleg nagyon szép az az idézet! És milyen igaz!

Az a lényeg hogy lettek! Az egyik barátnőméknek sem akar összejönni a baba, ők most az örökbefogadáson gondolkodnak! Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy szinte elsőre sikerült! Tudom ez nem adatik meg mindenkinek.

Az én kisfiam is szívesen nézegeti a kamionokat, traktorokat (ez a sláger)!

Nálunk is úgy megy az altatás, hogy mellé kell feküdni valamelyikünknek. Az ovitól én is félek ebből a szempontból, mert szerintem ő ott nem fog aludni. Ha lenne rá lehetőségem nem is altatnám bent, hanem ebéd után hazahoznám. Majd kiderül még hogy lesz!

Azt viszont már én is észrevettem, hogy a fiúk később érnek, és lustábbak. :( Robika még csak szavakat mond, és a szobatisztasággal is hadilábon állunk még. Használjuk már a bilit, de még pelusos. Ti hogy álltok ezekkel a dolgokkal?

Robika is nagyon szereti az édességeket! Mi is szoktunk neki adni, én nem vagyok annak a híve, mint egy páran, hogy nem adnak egyáltalán a gyereknek édességet. Az csak később bosszúlja meg magát. Van olyan ismerősöm, aki nem kapott kiskorában, és most meg nem győzi magába tömködni. Nálunk a Tic-tac a sláger. Nagyon szereti ropogtatni. Neki még jó a foga! :)

Látom akkor nem én vagyok az egyetlen, aki enni és innivalóval próbálja nyugton tartani a gyereket az autóban! Én is a hosszabb utakra mindig viszek pl. ropit, almát, na meg persze kis dobozos üdítőt szívószállal. Nagyon szeret szívószállal inni. Elég hamar meg is tanult vele inni.

Biztos nem leszel béna a rutinon! Ügyes leszel! Az még nem is annyira nehéz, majd utána a forgalomban! Na de nem akarlak ijesztgetni! :)

Valóan, ahohgy írod, biztos van, amiben könnyebb, másban nehezebb. Talán könnyebb, mint ahol nagyon pici a korkülönbség, pl. 1 év. Van ilyen a családban és megszenvednek eléggé. Ráadásul ottkét kisfiú van.

Mennyire nagy a különbség a 2 gyerek között? Mennyivel tart előrébb a kislányod?

Ez nagyon szép és tényleg nagyon igaz. Köszi szépen, hogy leírtad. Kitől van az idézet, megkérdezhetem?

Pont így gondolom én is, most van ez a pár év, amit csak vele töthetek, ha visszamegyek dolgozni, úgyis megszűnik ez a "szimbiózis" sajnos. Csak azon gondolkodtam, én féltem-e túlzottan, nem kóros-e, mert a környezetünkben az ekkora gyerekeket már párszor ráhagyták a nagyszülőkre éjszakára is. Nekem összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy ott kéne hagyni. Örülök, hogy más is hasonlóan gondolkodik akkor nem csak mi vagyunk így ezzel. :-)

"Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy a fiad.Ha ma nem ülsz oda mellé a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz.

Ők ma gyerekek. Nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor már nem kell új szőnyeg, vagy függöny az ablakra.

Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán már a meghitt beszélgetéseket sem fogják igényelni.

Ha most nem sétálsz velük kézenfogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed és kapaszkodó nélkül elsodródhatnak.

A gyermekkor napjai, hetei, hónapjai visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek. Téglák ezek, amelyekből és amelyekre a felnőtt élet felépül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény !!"

Sziasztok!

Köszönöm a gratulációt,megszenvedtem értük(beültetéssel lettek nekem).

Nyáron sokkal könnyebb valóban lekötni őket.Télen kevesebb a játék-lehetőség.Nagyokat sétálunk ha az ídő engedi.Sokig elnézegetik a kamionokat,kukásautót,füstölő kéményeket.....már várjuk a város díszkivilágítását.

Az altatás úgy van ,hogy a fiam mellé oda kell feküdnöm míg elalszik(gáz lesz ha majd oviba megy)a kislányom magától elalszik kicsit később mint a fiam.21ó-ra már alszanak általában.Napközben 1/2 12 ó-13 ó alszanak.

Ritkán ébresztik fel egymást.

Milyen az élet az ikrekkel??-nem egyszerű

Szerencsére 1 éves korukig szoptattam őket.A neheze utána jött:mást szeretnek,nem mindig 1x éheznek meg,változó az alvásigényük....,de próbálom rendszerbe szedni a napjainkat.

Viszont eljátszanak egymással,elbeszélgetnek egymással,1 szülinapi bulit kell csak tartani 1 évben,ajándékba mindig kettőt kapnak -dupla öröm,nincs az hogy persze a nagyobbik gyerekkel más .....

Szóval van jó és rossz oldala is .

Igaz az hogy a lányok előbb "érnek",mindent ő csinált előbb.A fiam kényelmesebb mindenben.

Na, ez jó. :-( Nem elég a magad baja, még egy-két hülye is keresztbe tud tenni.

Engem is idegesíteni fog már az a tény, hogy beül egy idegen a kocsiba és figyel. Meg a többiek is néznek a rutinvizsgán. Tudom, nem kéne ezzel törődni, de utálok béna lenni. :-)

Anna sem szeret sokáig autózni, ő sem szereti kötöttséget. Háromnegyed óra alatt szoktunk anyuékhoz érni, de a vége felé már nagyon türelmetlen. Zenét szoktunk hallgatni, meg viszek vmi ropogtatnivalót, gyümölcsöt stb és amíg az kitart, elvan. De nem lelkededik az autóért.

Hogy álltok az édeségekkel? Anna nagyon édesszájú, szokott is kapni időnként, de nyilván nem akarom túlzásba vinni. Egy kis csoki, túrórudi olyan boldoggá tudja tenni. Na, meg a Kinder tojás, az a kedvenc! :-)

Szeretek vezetni, csak ne legyen túl nagy forgalom (mint a nagyvárosokban). Amúgy annak idején Szegeden tanultam vezetni. Hát nem igazán tetszett... A kresz nekem is elsőre sikerült, és a rutin is, viszont a legvége csak harmadjára. Ez is részben egy hülye szegedinek volt köszönhető. Elsőre tényleg én bénáztam el, annyira izgultam, hogy még a nevemet sem tudtam volna megmondani. Teljesen leblokkoltam. Mondjuk ezt tudtam is, hogy elsőre nem fog sikerülni, mert eléggé izgulós vagyok. Másodjára viszont már teljesen nyugodt voltam, tudtam, hogy mire számítsak, és nagyon jól is ment minden, mig nem egy drága sofőr elém nem vágott egy kereszteződésnél, ahol balra akartam volna fordulni. Hosszú lenne ezt most elmesélnem az a lényeg, hogy majdnem nekem jött, (mert ő nyugodtan átment a záróvonalon, én meg ugye nem mehettem, vártam) és ezért meghúztak. Ez van! Végül harmadjára sikerült.

Egyébként mielőtt lett volna jogsim, én is gyakoroltam Robival eldugott helyeken és tök jól ment. Az oktatóm is azt mondta, hogy jól ment.

Nálatok Anna szeret autókázni? Robika igen, csak ne kelljen túl messzire menni. Mert hát ugye akkor sokáig kell egy helyben ülnie, és azt az ő popója nem bírja. Olyankor már minden baja van.

Akkor megnyugodtam, hogy nem csak én gondolkodom így. :-)

Igen, most járok, eddig nem nagyon volt késztetésem, nem volt kedvem hozzá. Most már úgy éreztem, agyilag leépültem annyira, hogy kellene vmi. :-) Amikor meg Szegeden tanultam, ott nem szerettem volna, troli, villamos...tudod. A kreszvizsgám elsőre sikerült, most a rutinra készülök, jövő héten csütörtökön vizsgázom. Hááát...van még mit gyakorolni. :-) Most már azért alakul, eleinte nehéz volt annyi mindenre egyszerre figyelni. Sokat gyakorolunk a férjemmel, mert az oktató is mondta, hogy kevés a kötelező 9 óra. Csak attól tartok, hogy a rutinvizsga egy teljesen ismeretlen helyen lesz, oda nem lehet járni gyakorolni sajnos. Itt már tudom, milyen a terep, oda akkor megyünk először. :-(

Szeretsz vezetni? Könnyen ment a tanulás?