12 napos kínlódás, avagy egy kórházba fektetett kismama tortúrája (beszélgetős fórum)
Jóég!!
Nagyon sajnálom,hogy ezen keresztül kellett menned!
Én az utolsó 1 hónapot a péterffyben töltöttem(helyhiány miatt először a nőgyógyászaton egy sokágyasban,ahol a szobatársaim olyanok voltak akiknek halott babájuk született/elvetéltek stb)
Hát..én ehhez képest mintha egy luxusszállóban lettem volna...nagyon elfoglalt volt mindenki,tényleg erőn felül kellett ellátniuk a sok beteget,minden orvost megismertem ennyi idő alatt,de egyikre sem tudnék rosszat mondani...hihetetlen milyen helyek vannak még :((
Sajnálom,hogy ilyenek történtek veled.
Nekem van fogadott dokim, pont az ilyenek miatt, mert nem akarok ennyire kiszolgáltatott lenni. Pedig nem vagyunk gazdagok, igaz szemelőtt tartottam azt is, hogy ne kelljen százezreket fizetni neki.
És pont ezekmiatt viszem magammal szülni a páromat is "testőrnek" és lelki támasznak:)
Mindezek után sok boldogságot a kislányhoz:)
Dobj be egy Xanaxot, és nyugodj meg.
Nem mondtam semmi ilyesmit, miről beszélsz?
Az fiamat én is ott szültem, engem is fenyegettek az OTT-vel, de én annyira felhúztam magam, hogy hál istennek még aznap este beindult magától. A kislányom Prienben született Németországban, összehasonlíthatatlan, pedig grammra pontosan ugyanakkora volt. Itt nem végeznek gátmetszést, és úgy, és akkor szülsz, amikor itt az ideje.
Sajnálom nagyon, bár nekem a dunaújvárosiban inkább a csecsemősök verték ki a biztosítékot. Itt pl 2 hétig nem is fürösztik a piciket, ott meg állandóan víz alá dugták, minek????
Vagy, hogy a csecsemős a fülem hallatára üvöltött a picikkel, hogy"kussoljatok már, mert szétmegy a fejem", vagy, hogy láttad a kismittoménkicsoda milyen csúnya???? én a fiamat egy percre sem adtam oda nekik , még fürdetni is én vittem.
Anyám, ha neked ez evidencia, akkor kicsit nézz már körül Te is, mennyibe kerül egy fogadott orvos, meg hányan engedhetik meg maguknak... Ha csak az szülne aki minden gond nélkül leperkál pár százezer forintot a nőgyógyászának, kihalna az ország... Kórházat meg lehet választani, de pl. Győrből valaki nem fog Kecskemétre menni szülni, konkrétan szar a helyzet, evvan...
Topic indítónak meg gratula, hogy ezek után nem szaladt hazáig és nem szült otthon...
El se hiszem, hogy ilyen megtörténhet!
Azt hiszem, a dunaújvárosi kórházat messziről elkerülöm.
Jesszusatyaúristen! Micsoda őskövület osztály ez? MEGSZÜNTETNI, de AZONNAL!
Végtelenül sajnálom, hogy ilyen szörnyű élménysorozatban volt részed! A beszámolódnak számos olyan pontja van, amikor felhördültem, hogy ez a XXI. sz-i magyar valóság? Órákon át tudnám sorolni, hogy például a fővárosi Szent Imrében mennyire másképp megy ez... Ami persze Téged egyáltalán nem vigasztalna... Ez borzadály! Nem értem meg, egy államnak miért nem éri meg, hogy baba-mama-barát szülészetei legyenek. Szerintem egyáltalán nem jelentene ez akkora többletköltséget. Merthogy én 10 nappal hordtam túl a kislányomat, és a szülés (ami hajnalban volt) előtti nap vettek fel az osztályra. Természetesen nem vettek tőlem semmilyen magzatvíz-mintát. Nem kellett a 10 napos ellátásomat fizetnie az államnak ezekkel a felesleges és undorítóan kivitelezett vizsgálatokkal együtt... Így lehetőségem volt egy fantasztikus szülést átélni, és olyan szép élményekkel távozni a kórházból, hogy azt mondhassam, jöhet a következő babóca.
A kisbabád vajon hogy élte meg ezeket a napokat? Biztos őt is megviselte...
Hát elismerésem hogy nem végig tudtad csinálni anélkül hogy behúztál volna valakinek!
Gratulálok a kicsi lányhoz!Remélem most túl vagytok ez a sokkon!!!
Sajnálom.
Mindenesetre kicsit alaposabban utána kellett volna nézni, hogy hova, kihez mész szülni. Fogadott orvosod nem volt?
Nos mivel sokan előttem megtették, leírom hát az én szüléstörténetemet. Remélem akik elolvassák, okulnak belőle. Én tanultam. Soha többé nem engedem meg hogy ilyesmiket tegyenek velünk.
2011. január 9-re voltunk kiírva. Előtte héten mondta egy doki, ha addig nem indul meg semmi, menjek be szépen a kórházba akár tetszik, akár nem. Pontosan így tettem, reggel 7-re bementünk párommal-ahogy a doki mondta. Fél 10-ig nem csináltak semmit, mondták hogy várjak. Felvették az adatokat és betettek egy 6 ágyas szobába. Nagyszerű volt. Még aznap ketten elmentek szülni, szóval rajtam és még egy kismamán kívül mindenki visszatartáson volt. Jó volt az a vér szag(az egyik nagyon vérzett és nem kapott friss lepedőt). Aznap megvizsgáltak, mondták hogy hát nincs semmi, a baba nincs is lent. Holnap OTT. Pilláztam nagy szemekkel hogy mi az. Választ nem kaptam. Megkérdeztem szobatársaimtól, nem volt megnyugtató. Következő reggel, azaz kedden felvittek OTT-re. Az infúzió nem volt gáz, kicsi fájásaim lettek tőle de utána a magzatvíz vétel rettenetes volt-nem volt nyitva a méhszájam és így tuszkolták fel a legvékonyabb csövet. Életem legborzasztóbb élménye, minden csupa vér és egész nap görcsöltem és bőgtem utána. Az infúzió alatt eldurrantották az ereim, az is nagyon fájt. Szerdán nem csináltak velem semmit. Mondták hogy csütörtökön megint OTT. Szerda este még be akartak nyugtatózni mert szerintük sokat mentem éjjel pisilni, plusz éjfélkor rúgdosott a babám és hát egy 3 és fél kilós gyerek nagyot rúg. Mondtam hogy nem akarok nyugtatót, megtagadtam. Csütörtök. Csak 3-kor kerültem sorra a császár miatt, így 3-ig nem ehettem, nem ihattam, lelkileg és fizikailag kikészültem. OTT nem volt rossz, de megint jött a magzatvízvétel és nem voltam nyitva, rettenetes volt, még a baba is megijedt, felugrott és nyomta a tüdőm. De kivették a kanült a fekete kezemből. Pénteken tévesen visszatartós gyógyszereket akartak belém tömni, de már üvöltöttem hogy nem akarom, hétvégén nem engedtek haza. Közben volt egy pszichopata doki, ott az 5 nő előtt vetkőztetett le, azt hogy miért nem tudom. Persze ott volt a véres betét, mivel hogy véreztem a vizsgálatok miatt. Hétvégén majd megbolondultam. Hétfőn újabb OTT, már fájások sem voltak, a magzatvízvételt a következő doki már nem merte megcsinálni, mert ugyan egy kisujj kúpnyira nyitva voltam, de csak a szétvizsgálások miatt. Igen, direkt ezekkel akarták megindítani. Délben el kezdődtek végre a fájások. Éppen hogy, de éreztem. Nem szóltam nekik, csak a családnak. 6-kor már 5 percesek voltak. Szóltam a nővérkének, de közölte velem hogy ne hazudjak, 5 percesekkel nem sétálgatnék, különben is ilyen méhszájjal minek megyek fel. Sírtam, de ragaszkodtam hogy felmehessek. Hát felmentem minden nélkül. Ott azt mondták lehet beindult, de nem biztos, kaptam nyugtatót. Hát biztos volt, csak nem vagyok az az ordibálós fajta, ekkor volt este 8. Nagyon kínlódtam, már 3 percesek. Párom bejött, de haza küldték. Éjfélkor szóltam hogy megdöglök. Mondták upsz, akkor szülünk. Kaptam beöntést, közben megjött párom. Mondták lehet még egy nap is lesz, mert csak 1 ujj. Fájdalomcsillapítót nem kaphattam. Mondanom sem kell, hajnali 2 óra 20 perckor meg lett a kislányom, 52 cm és 3450 gramm. Szakadt a méhnyakam, de ez van. A varrás nem olt rossz, de a kaparás szörnyű volt. A dunaújvárosi kórházban az a szokás hogy éjjel és vizitkor nem lehet rajtunk bugyi. Alánk tettek egy fekete nejlont egy összehajtott lepedővel hogy tessék oda vérezni. Szörnyen megaláztak. A takarító azután hogy bevittek gyerekágyas szobára, fél óra se és kidobott az ágyból hogy mit képzelek magamról. A kórházi lét annyira nyomasztott hogy végig bőgtem, a csecsemős lenézett amiért bevittem hozzá a gyereket mert fürödni akartam (meg gondoltam éjjelre is)-ő barátok köztöt akart nézni. Van még pár elmebeteg doki, de azért voltak normálisak. Összességében a kórházi szakszemélyzet fele normális, a fele brutális, de nagyon. Pénteken végre hazamehettünk.