10-12 éves gyereked miben segít otthon? (Házimunka, bevásárlás, stb) (beszélgetés)

Van visszaut, de tudod, hogy minel nagyobbak, annal nehezebb. Keptelenseg ugy hozzaallni, hogy csak hetvegen kersz toluk valamit es azt se csinaljak meg, tul sok ido telik el es amugy is tul gyenge vagy. Masreszt nagyon sok tennivalo (es nagyobb rendetlenseg) osszegyulik hetvegere, holott eleg lenne estenkent (delutanonkent) negyed orat kerni "ertekes" idejukbol, es mar mehetnek is tovabb. Elkobozhatod addig a pc-t, es pont. Addig oda kell figyelniuk rad es kesz. Ha vissza akarjak kapni, meg kell csinalni amit kersz, es ha nem tetszik, ahogy csinaltak (nem kell tokeletesre de ne is tegyenek kart tiszteletlensegbol), akkor nem adod vissza.

Beallitod a timert 15 percre es ezalatt meg kell csinalni:

Kikesziteni a masnapi ruhat, beagyazni, ha reggel nem tettek, osszepakolni gyorsan az iroasztalon (5perc), a szennyest osszeszedni, ha van szemet, osszeszedni.

Ezenkivul besegiteni neked valamiben, pl egyik tereget, masik beteszi a mosast (masnap csere), osszehajtogatni a cuccaikat, elpakolni az asztalt. Ne kerj lehetetlent vagy sokat, de ezeket a dolgokat 15 percig meg tudjak csinalni es utana szabadok, ebbe hamarabb belemennek, minthogy hetvegen az egesz heti osszegyult meloval masfel oraig pocsoljenek vagy tovabb.

Ertem en, hogy hetkozben faradt vagy, de tudod milyen jo, ha hetvegere nincs oriasi kupi csak osszekapod gyorsan a lakast, nincs nagytakaritas, 1 ora alatt vegzel? Masik, hogy hetkozben is tok jo, hogy max 20 percig veszekszel veluk de utana rend lesz, nem hetvegen stresszelsz miattuk orakig.

Itam,hogy nincs tapasztalatom ekkora gyerekekkel,csak probalkoztam...:-)

Valoban kotelezettseg a hazimunka,de ha mar alapbol nem abban nottek fel,hogy ez a feledat vagy az a feladat rajuk var,akkor valahol el kell kezdeni felepiteni,szerintem.

Bar jo tippet nem adtam,azert figyelem a forumot,hatha valami hasznosat elleshetek a jovore vonatkozoan!:-)r

A jutalom nagyon gyerekfüggő. Ha valami olyat szeretnénk tőle, amiért már egyébként is hisztizik, sok gyerek inkább lemond a jutalomról. Vagy azok, akiknek mindenük megvan. Az enyémet pl. nem lehet már megvesztegetni semmivel, úgyhogy nála ha elszalad a ló (visszabeszél, dobálja a papucsot mérgében, veszekszik igazságtalanul a kisebbekkel), egyszerűen tiltás van. Nem mehet nyaralni, internet tiltva, playstation tiltva, stb. Működik:)

Kisebbekkel működik a jutalom, dicséret, nagyon is! Amíg működik, addig érdemes alkalmazni. De a kiskamaszoknál már erőpróbálgatásról van szó, ott kell a "fal"

Lehet,hogy naiv vagyok a nagyobb gyerekekkel kapcsolatban,mert nincs tapasztalatom,de mi lenne,ha jutalmazassal probalnad oket ravenni a melora?

Pl.: Ha 10 perc altt osszepakoltok,indulhatunk fagyizni!

Vagy barmit,amit szeretnek,de nincs megengedve minden nap...

Csak egy tipp...nalunk bejon sokmindenre,igaz,pecseteket kapnak,es ha ossze gyulik 5,akkor van jutalom!

Sajnos tudom, h ez a legrosszabb, ha megcsinálom helyette:-(Hétközben kizárólag rendetlenséget csinál(nak), 0 pakolás, vagy bármi.Na persze elmondom, h vidd ki, tedd el, pakold össze, de általában a válasz az, h Haaagyjááááááááál mááááááááár, tehát anya viszi ki, teszi el stb

Hétvégente azért már valamivel erőteljesebb és kérlelhetetlenebb (?) vagyok.Szobatakarítás, rendrakás, de általában az a vége, h a 2 gyerekem egymásnak esik, h ki mennyire, v mennyire nem pakol, mit ki hagyott széjjel és azt a másik még véletlenül sem pakolja el, megtépik egymást, én próbálom túlkiabálni őket, h hagyják abba és pakoljanak, majd végkifejletként a nagyobb üvölt felváltva a kicsivel és velem, kicsi sírva elvonul, nekem pedig 200 a vérnyomásom és agyvérzés kerülget:-( na egész heti munka után, néha erre a rendszeres műsorra gondolva meg sem kérem a pakolásra, inkább megcsinálom:-( Tudom, h vlamit nagyon eltoltam, de vajon van visszaút?

A lehető legrosszabb amit tehetsz, hogy hagyod hisztizni emiatt és megcsinálod helyette. Én, már bocs a kifejezésért, de ha egy földön levő papírzsepin nem lépek át, hanem kidobom, ami az íróasztalt, koszos ruhát illeti, inkább segget csinálok a számból, de muszáj neki végezni, mert hogy tud tanulni? Már nyilvánvaló lett, hogy jobban tudnak koncentrálni azok a gyerekek, akiknek rend van az asztalukon. Megcsinálhatnám én, de mi lesz vele, ha egyedül lesz egyetemen, stb.? A szokások ilyenkor alakulnak ki.

Ajánlom, hogy bevezesd náluk a fly-ladyt kicsiben, táblázat a falon a gyerekszobában és kell egy szemetes, egy szennyestartó. Minden este 10 perc rendrakás az íróasztalon és most, hogy nyár van, lomtalanítás is, el kell tenni a tavalyi cuccokat, kidobni, ami nem kell. A ruháikat is lomtalanítani kell: 3 kupac (kidobom, eladományozom, megtartom). Kevesebb cucc=sokkal nagyobb rend, minimálisra csökkentett takarítási idő. Este kikészíteni a cuccot, ruhát másnapra, hetente kicserélni az ágyneműt. Nem hiszem, hogy ez annyira nehéz lenne, nem a tökéletesség a lényeg, hanem az, hogy meg legyen csinálva és gyorsan. Tapasztalatom, hogy a gyerekeknek pl nagyon jól megy a lomtalanítás, kimondottan szeretnek kidobálni felesleges dolgokat, nem ragaszkodnak annyira a tárgyakhoz, mint a felnőttek:)

Ja, ha megcsinálod mindig helyette, magadnak dupla melót csinálsz, őt meg arra neveled, hogy ha nagyobb lesz, és tényleg ki szeretne takarítani, azt se tudja majd, hol kezdje. Erre írtam, hogy a legrosszabb.

Esküszöm, mintha az én anyámról beszélnél!:DDD

Csak ő nem megemelte az asztal végét, óh, nem erőlködött volna ennyit, meg amúgy is, miért tette volna le a cigit a kezéből?? Elegáns mozdulattal a másik kezével szépen mindent lesöpört a földre: válogass, kislányom, ha negyedóra múlva még itt lesz, készítem a fakanalat, drága!:)))

Brrr, hogy utáltam...

Engem annak idején hamar meggyőzött anyum... Szólt, hogy tegyek rendet az íróasztalomon. Voltam vagy 8 éves...

Szólt 1x, 2x, 5x. Egyszer csak bejött, mondta, hogy segít nekem: felkapta az asztal egyik végét, leborított mindent róla, s közölte, addig a szobából ki ne menjek, míg el nem takarítok magam után. 2,5 órán keresztül válogattam a gyöngyeimet a földről. Ha elteszem balhé nélkül, 5 perc alatt végeztem volna.

Többször nem kértem segítséget! ;)

Mi más tevékenységért nem adunk neki, de a bébiszitterkedésért igen. Tanulni tanuljon, kötelessége. Koszban meg ne maradjon, legyen rá igénye, ezekért nem jár pénz. A húgait pesztrálni nem kötelezhetem, a mai világban, ahogy mondod, de valamikor még ez is automatikus volt sok családban. Ma nem értek vele egyet, hogy ha a szülők döntenek úgy, hogy legyen több gyerek, miért szívjon a legidősebb, hogy nem játszhat, netezhet, barátozhat, mert a tesóit kell istápolni. Ezért vagy adok pénzt, vagy nem kérek tőle ilyet.

Én kulcsos gyerek voltam, magamra vigyáztam. Mentem a strandra a többi velem egyidős gyerekkel nyáron, csvarogtunk meg minden, de tudtunk magunkra vigyázni. Ma annyi a gyerekrablás, a sok pedofil, hogy én nem merném őt így elengedni sehova. Nem is tudom, minket ennyire nem féltettek, vagy ennyire nem volt veszély? Már első osztályosan is egyedül mentem suliba, annyit kért apám, hogy ne azon az utcán menjek keresztül, ahol a putri van és nézzek körül mielőtt átmegyek a zebrán.

Most meg a fiammal Lsd-ről, extasy-ról, pedofilokról vagyok kénytelen diskurálni...

Ez mindenhol így van, nálunk is a 2 kisebb valahogy meglátja a munkát. Lehet, hogy azért van, mert ők lányok és engem utánoznak, de azt is észrevettem, hogy míg a nagynak szólni kell és általában hajlamos belefeledkezni vagy elterelődik a figyelme. De a középső olyan, hogy addig nem hagyja ott a dolgokat, amíg be nem fejezte. Magától, ha már nekiállt, megcsinálja.

Én úgy vagyok vele, hogy a nagynál még kivettem a kezéből a tányért, amikor 2-3 éves volt, mert ugye balesetveszélyes, így később újra kellett noszogatni, hogy segítsen. De a 2 csajszinál úgy vagyok vele, hogy inkább törjön a tányér (és mégse tört!), de ki nem veszem a kezükből, ha segíteni akarnak. Legalább rögződik a munkaszeretet:)))

Azon kívül, hogy egyedül nem mehet ki a házból mert forgalmas úton lakunk, ahol nincs járda, szóval még bicajjal, rollerrel sem engedem el, inkább elviszem kocsival, ahova kéri és érte megyek utána, itthon elég sok mindent megcsináltatok vele. Cirkusz az mindig van, kisebb-nagyobb, inkább morgás, mert nála ez egy ilyen időszak amúgy is, már nem kisfiú de még nem nagyfiú:)

Bébiszitterkedik a másik kettőre, ha el kell mennem itthonról, ezért pénzt kap (tudom, ezt sokan elítélik, de ez az egy dolog, amiért szerintem megérdemli). A szobájában beágyaz, rendet rak és turbótöröl. Főzés: felügyelettel tud bolognais tésztát csinálni, és pár dolgot, amúgy én főzök, csak tanítgatom. Elküldtem nyaralni egy hétre egy barátnőmmel és büszkén mondta, hogy reggelente ő főzte a reggelit az egész bagázsnak és mindig összehajtogatta, rendben tartotta a cuccait. Míg a többi kis barátja nem, hanem mindent szétdobáltak, mert nekik ott voltak az anyukáik, akik megcsinálták. A barátnőm és a másik anyuka el voltak ájulva. Mondtam, hogy azért itthon nem ilyen önszántából csinálja de nagyon örültem:))) felügyelettel, de vett fel pénzt kártyával és beosztotta, amit adtam neki, nem pazarlós típus.

Mosogatni nem mosogat, de beteszi a gépbe a koszost. Megterítenek a hugikkal, stb.

Én annak idején ezek mellett mostam, teregettem, bevásároltam de más helyen éltem, ott lehetett gyalog is közlekedni. Emlékszem, 6 évesen már üvegeket vittem vissza, hogy legyen zsebpénz:)))

Ugyanez volt, szó szerint nálunk is!

Amíg játékot kellett pakolászni, semmi gond, a konyhában kezdtük korlátozni, --mi , hülyék!:))

Igazad van, a testvér nem az ő dolga.

De ügyesek vagytok, hogy pl. a szobáját rendben tartja.

Van 1 ismerősöm, szegény gyerek már mondta, hogy nem szereti a testvérét, állandóan ő van vele. Viszi - hozza oviba-ból, du., este ő van vele.:((

Ugyanígy volt a mi fiunk is, de mióta külön lakik, süt, főz, hihetetlen, mi mindent " lesett el " itthon, még teregetés is olyan, mintha én csináltam volna.

Mi voltunk a hibásak, még egy vajas kenyeret se engedtünk, hogy megcsináljon.

De hál'istennek nagyon ügyes . DDD

Mai eszemmel másképp kezelném.......