Zsíroskenyér zabálók (beszélgetős fórum)

ha csak belegondolsz, sok minden jobb volt a kisembernek mint most. pl a sokatok által emlegetett szakszervezeti üdülés, a bérlakás program, ami most ugye nincs.a kiszámíthatóság,(bérek, árak,munkahelyek)

lehet hogy nem jött be 50 csatorna a tv-n mint most(ha belegondolok az 50 csatornából még most is csak kettő nézhető),lehet nem volt széles választák az árukból, de nem volt ekkora stressz,a felnőttek nyugodtan jöttek haza a munkából, nem ordítoztak egymással, a gyerekkel a nyomás miatt.volt türelmük.

És mi fordult jóra nálunk? A többség nem hogy 3 évente, de egyáltalán nem jut külföldre. Sőt, belföldi nyaralásra sem telik minden évben.

Én utoljára kb. 12 éve voltam nyaralni.

Bezzeg az "átkosban". Szinte minden évben volt 2 heti, megfizethető szakszervezeti nyaralás. Vagy ha nem volt, lehetett menni az Adriára.

És igen, pont elég volt 3 évente kijutni "nyugatra". A közbeeső években pedig csodás utazásokat lehetett tenni a lengyelekhez, csehekhez, szlovákokhoz. A bolgár tengerpart külön élmény volt a homokjával.

ez nagyon érdekes

miből jutottak erra a köv.-re,hogy pont a 7 év a vízválasztó?

még jómagam is sokkal tovább voltam befolyásolható

A jezsuitak mondtak anakidejen:

"Adjatok nekunk a gyereket az elso 7 evig,utanna tegyetek vele amit akartok,nem fogja elfelejteni a nalunk tanultakat."

Es ebben sok az igazsag,igaz akkoriban sokkal kevesebb volt a "csabitas"!:)))

Én valahol kilencig figyeltem, akkor 2-3 hsz-ed volt Agostina/Ivona párosra reagálva.. nem tudom utána folytatódott-e még.

Hogy durva volt-e? Sokat hoxázónak nem.. :D

Igen, eltűnt.

:)

Tényleg én észre sem vettem. Durva volt?

:)

nem is lehet másképp:))

teljesen egyformán gongolkodunk nevelést illetően

most még akarnak megfelelni ebben a korban,ez jó

na akkor nem tudom mit csinálok,ha már az idegenek hatása nagyobb lesz:D

magammal próbálom megbeszélni,hogy ez a természet rendje,majd azt is el kell tudni fogadnom,de őszintén nagyon félek tőle,annyi szemét ,aljas ember van,akik menőség,lazaság álarcát magukra öltve sok hülyeségre rábírjak atöbbit

dehát csak abban lehet bízni,hogy az elég,ahogy neveltük eddig

Van amikor lehetetlen kezelni a stresszt, mert hiába jó a technikád, az igazságtalanság miatt nem tudod kezelni.

Mai esetem: én egy nyugodt kiegyensúlyozott ember vagyok és én vagyok a rangidős a csapatunkban, így a legnagyobb tudással is rendelkezek, ezért a kollégák tőlem kérnek segítséget, amivel nincs is gondom. Nem igen tud senki stresszelni a sok munkával. A főnököm okos, szinte mindent tud a munkánkról vagy ha nem tudja pontosan, akkor is van ötlete a megoldásra, de sajnos a csapatunk szerint max. egy rangidős kolléga szerepét tölthetné be, ha a segítő készségét fejlesztené, illetve érthetően tovább tudná adni az információját. De ő főnök, aki azt hiszi, hogy akkor dolgozunk, ha cseszeget valakit. Ma engem nézett ki magának. Nem, nem mondta, hogy keveset dolgozok, mert a statisztika ellene lenne, és azt sem mondhatja, hogy sok a hibám, mert ez sem igaz, így próbált belekötni úgy a munkámba, hogy a mennyiséget és minőséget ne említse. Rákérdezett bizonyos munkáimra, mert arra számított, hogy még nem foglalkoztam vele, és az a hangsúly, az a tekintet, stb. Aztán feladta, mert nem talált rajtam fogást, de eddigre sikerült kibillentenie a nyugalmamat, valamint a másik 2 kollégámét is, mert látva, hallva, hogy engem is piszkál igazságtalanul, őket is frusztrálja.

Nehezen, de kezeltem a stressz helyzetet, annyira, hogy csak kicsit legyek ideges, de mindig nem tudom...

Mert pl. egy Heuriger szerinted hogy működik? Leül a tulaj, és várja, hogy a vendégmunkás hozza a sült galambot? Ugye nem gondoltad komolyan, hogy az összes osztrák "aktát tologat"? Vagy akkor ha a külföldiek elhagyják az országot, leáll náluk az élet? Talán még a kerítés is kolbászból van...

A másik meg nem arról szólt, hogy mire elég a fizetés, hanem a szakmai gyakorlatról. A többieknek átment, te meg ha nem akarod, nem érted meg.

A tanulás lehet ezért van, de az osztrák nem végez kétkezi munkát, ellenben velünk.

Munka szállásért és kajáért. Pont ez van. Kínosa figyelnek a munkáltatók, hogy éppen csak erre legyen elég, ha meg nem, akkor oldja meg a munkavállaló.

szerintem az is a baj, hogy sajna (de ez nem ide tartozik már) a napi politika is elég stressz kiváltó, és stressz fokozó.

de sok mindenben igazad van

Igen, a stressz bizonyára több, de önmagában (szerintem) nem ez a gond. Hanem hogy nincs meg a kultúra, a tapasztalat ahhoz, hogy ezeket a számunkra új dolgokat kezelni tudjuk.

Nyilván nem arra gondolok, aki egyik napról a másikra él, mert annak hiába tanítgatnánk stresszkezelési technikákat. Viszont a középosztály (az a kb 30 ember...) sem tudja (nem is nagyon próbálja) kezelni, sem a saját problémáit, sem a társadalomét és itt vissza is kanyarodunk oda, hogy az a megoldás, ha becsukja a szemét vagy lenézi a másikat. Sokkal egyszerűbb.

Az a "vezető" értelmiségi réteg pedig, amelyik segítséget tudna nyújtani, inkább egymást köpködi, ahelyett, hogy példát mutatna...

igaz, nem felnőttként éltünk, hanem gyerekként (megjegyzem, erős tizenéves voltam a 80-as években) de ha visszagondolok tényleg valahol jobb volt, nyugodtabb, és kiszámíthatóbb az élet.ma mit lát a gyerek amit mi nem?

apa -anya stresszel, mert épp van munkája, de 10 ember heklyett kell dolgozni,vagy azért stresszel, mert nincs munkája, és megélhetési gondokkal küzd.stresszelnek a nap áremelések miatt, a bizonytalan élet miatt, a kilátástalanság miatt.a gyerek is stresszes, esetenként agresszív,vagy épp szorongó.

mi mit láttunk? azt hogy anya-apa eljár látástól mikulásig dolgozni, de nyugodtak. van idejük a gyerekre, nincs az a stresszhelyzet ami most.

akkor mégsem az élet szépít meg dolgokat, meg az idő.