Zsíroskenyér zabálók (beszélgetős fórum)

Én is visszasírom a "régi szép időket".

Akkor még volt közbiztonság, s a Trabantokkal Wartburgokkal nem sűrűn lehetett halálos baleseteket okozni.

S valahogy úgy emlékszem: akinek jobban ment, nem nézte le csípőből a szegényebbet. Ha nem tudott segíteni, akkor inkább csendben maradt, nem alázott fennhangon.

Kifordult értékrendű világban élünk.

S ahogy elnézem az elmúlt 15-20 évet, a helyzet egyre gyorsabban romlik.

Tényleg nem lehet tenni ellene semmit? :(

Erről a témáról sokat szoktunk párommal beszélgetni.

A leírtakat annak ellenére írom, hogy minden tiszteletem a nagyszülőknek és szüleinknek, és tudom,hogy sokat dolgoztak és tettek az országért,de...a szüleink generációja nagyon elrontott vmit, miért hagyták, hogy nekünk , ill. gyerekeinknek ilyen jövője legyen???!

Nagymamámák mindig arról beszélnek, hogy régen volt munka, és aki dolgozott tudott lakást venni. Ha szülő dolgozott a nagyszülők szeretettel és természetesnek véve vigyáztak az unokákra, ránk. Most mi van. Mindkét szülő beledöglik a munkába, jobb esetben 3 évesen, rosszabb esetben hamarabb vmilyen oktatási intézménybe kerül a csemete. Így gyarkorlatilag 7-5ig nincs a gyerek a családban. Este a legfekvésig van kb 3 óra,ami legtöbbször vacsival, fürdéssel és egy kis beszélgetéssel telik. Elég ez egy gyereknek?

Nah, de hogy témánál legyek, mit is akarok ezzel mondani, a szüleinktől kapott a mi generációnk eny olyan értékrendet, amiben az önzés, harácsolás, mások eltiprása, lenézése..stb. áll. Ezt a mi generációnk így halmozottan adja tovább. Habár többes számba írok, remélhetőleg kivételek vagyunk, mert próbálunk pozitív értékrendet tanítani a gyerekeknek, ami nagyon nehéz a mai helyzetben. Hisz az iskolában egyáltalán nem ezekkel az értékrendekkel találkozik, sem a társaitól, sem a tanároktól nem ezt látja.

Sajnos tudom miről beszélek, mert anyós óvónő, és sokat hallom beszélgetni a kollégáival. teljesen le vagyok hidalva, ahogy a pedagógusok vélekednek a gyerekekről. És most nemcsak a viselkedésről beszélek, de azonnal pletykálkodnak melyik gyereken mi volt, az anyuka milyen ruhában jött...stb.

Én pl. márcsak elvből nem vettem a gyereknek HannahMontanás táskát, meg pókembereset..stb. mert egy 4-7 évesnek nem való filmek ezek, szerintem. Azt se tudják miről van szó, csak a divat miatt imádják.

Nah, erre anyós mikor a gyerek nála volt a nyáron, azonnal új iskolatáskát vett, mert ő már csak tudja, hogy kinézik majd a többiek ha nem olyan van mint másnak.

Az én 7 éves lányom tökre örült az én általam vett táskának, de a ruháknak is. Anyós gyakorlatilag mindent lecserélt .

És még az értékrendekről annyit,anyós férjemnek mondja, hogy milyen rossza anya vagyok, mert majd a gyerekeim szégyenkezni fognak az iskolában miattam, ha meg kérdik tőle, hogy mivel foglalkozom. ugyanis jelenleg 3 gyerkőccel vagyok otthon, főállású anyaként. Még a legkisebb 2 éves.

Bocs, ha kicsit zavarosra sikeredett a hozzászólásom, csak sok gondolat kavarog a fejembe a témával kapcsolatban.

ezt írtam én is. Én pl amikor nyáron fagyizni szerettem volna, akkor borsót pucoltam, amiért pár forintot kaptam anyától. Majd a krumplit bogaraztam le stb stb..és összejött a fagyizásra a pénz. Barátnőmmel meg is ünnepeltük :) jóóó akkor valami 20ft volt egy gombóc. de akkor is.

Ha valamiért meg kell dolgozni, az sokkal többet jelent mint ha valóban alanyi jogon jár. Nem egy olyan esetet hallottam ismerőstől, rokontól, hogy valamihez kötve van a zsebpénz. Barackszedés stb. És azt a gyerek félreteszi mert új biciklit szeretne. Sokkal lelkesebben dolgozik, ha tudja, ennek meg lesz az eredménye. Persze, nem nagy összegekről van itt szó, és nem napi 8 óráról. És nyilván ha karácsonyig nem jön össze a biciklire való, akkor a szülők kipótolják sutyiban, de akkor is elmondhatta a gyerek, hogy ő kereste meg, ő tette félre rá. Én ebben nem látok semmi rosszat. Inkább arra tanítja meg az embert, hogy ha dolgozik, akkor eléri a célját. Ha viszont csak csettintésre szeretne valamit, karba tett kézzel, akkor nagy valószínűség szerint nem lesz semmi... Nem véletlen pl hogy nem egy mai fiataltól hallom, hogy gyorsan, kevés munkával akar nagy pénzt keresni. Aztán gyorsan eltapsolni. Pont nem arra nevelik a mai fiatalokat, hogy hosszútávra tervezzenek, dolgozzanak, és rakjanak félre. Amennyiben nem pénzről beszélünk, hanem a gyereket akár piros pontokkal akarja valaki jutalmazni, és mondjuk 100piros pont egy fagyi, az sem rossz. A lényege ugyan az.

Jaja, imádtam az alföldi papucsot:)

Ráadásul alföldiék csizmái is szuperek voltak. Összeérte a száruk a vádlimat:) Ilyen csízma mostanság nem létezik...

A trapper egy időben divatba is jött.

Én mindig a névtelen farmereket vettem, sosem csináltam nagy ügyet a márkákból. Ha emiatt cikizett valaki, az rendszerint nem a baráti körömből volt. :D

Zsíroskenyeret ma is ettem, szeretem! (bocs, tegnap...)

Nekem most nagyon vicces, hogy a Tisza cipővel mennyire oda és vissza vannak:)

Nekem is volt még régen, ha jól emlékszem, akkor az utolsót 480 Ft-ért vettem. Roppant kényelmesek voltak, ezért vettem olyat és nem is volt drága.

Ha mostanság találkozok olyannal, aki arra játsza magát, hogy x ezer forintos a Tisza cipője, akkor mindig közlöm, hogy szerintem az én 480 Ft-os cipőm jobb volt:)

Lassan jön a trapper farmer is, ugye?

Én azt is szerettem:)

Én sem szeretem az ilyen különlegességeket, de békát már kóstoltam (nem ízlett) és ettem kagylót is majonézes mártásban, de csak addig bírtam enni, amíg azt nem mondták, hogy kagyló:)

A ráktól teljesen kivagyok, egyszer a számba került és csak annyit tudtam mondani, hogy mondjátok, hogy nem kukacot eszek:(

Na végre, hogy nem vagyok egyedül:)

Igen-igen, én is példákat is szoktam említeni, hogy bele tudja képzelni magát, és ritkán, de én is használom, hogy nekem ez most rosszul esik:)

Megírtad:)

Az biztos, hogy mondtam ilyeneket:

- hét közben semmi mást nem kell csinálnod, csak annyit hogy a szennyest ne bent gyűjtsd a szobádba, hanem tedd bele a szennyes tartóba, mert a sok koszos ruhától büdös lesz a szobád és mit szólnak a haverok.

- ne tárold bent a használt poharat, mert jönnek hangyák és megcsipkednek:)

- hétvégén pedig mindig azt mondtam, hogy gyere! gyorsan megcsináljuk és utána már nem kell semmit csinálni 2 napig:)

- vagy: csak akkor tudunk lemenni a játszóra hosszú időre, ha hamar megcsináljuk a házimunkát:)

Nálunk ezek jól beváltak.

Persze van, hogy nincs kedve megcsinálni, de akkor azt mondja, hogy most fáradt, más dolga van, stb., de délután megcsinálja. Ilyenkor is bepróbálkozok, hogy semeddig sem tart pl. felporszívózni és utána semmi dolgod...

Mennyi idősek?

A fiamat is szép lassan kellett rászoktatnom. Először együtt csináltuk minden hétvégén a szobája takarítását (játékok rendbe rakása, ruhák hajtogatása, stb.), aztán szép fokozatosan egyre többet ő csinált.

Kb. 14 éves korára jutottunk el arra a szintre, hogy már mindent egyedül csinált a szobájában és ekkor kezdődött az, hogy a többibe is el kezdtem fokozatosan bevonni.:)

Egy idő után igénye lett a szép rendre és semmi gond nem volt a pakolással. Persze őt is rajtakaptam időnként, hogy pl. chipses zacskót tart az íróasztal fiókba, de aztán erről is leszokott, mert rájött, hogy fél perc alatt kiér a szemeteshez:)

Az én fiam egy roppant könnyen kezelhető gyerek volt mindig és csak nagyon kicsit volt nehéz időszak. Valahogy minden olyan gördülékeny volt vele, ide értve a kamaszkort is:)

1.) Olyanok mindig elofordultak, amilyet a 15 evesekrol meseltel, nem mai talalmany.

2.) Korabban nem volt akkora kulonbseg az emberek vagyoni helyzete kozott, mint most, de a kulonbozo lenezesek valoszinuleg akkor is elofordultak, csak akkor meg masert.

3.) Az, hogy a te kornyzetedben a gyerekek kozott ciki a zsiros kenyer, nem jelenti azt, hogy mindenhol es minden korosztalyban ciki. A turkalorol jut eszembe, hogy netes korokben nekem ugy tunik, kifejezetten meno, ha az ember turkalokbol fog ki jo darabokat. Amikor en voltam gyerek, nem a zsiros kenyer volt ciki, hanem a barbibaba - most csak egy peldat hoztam, biztos nem az volt, de az is biztos, hogy valamit mi is cikinek talaltunk.

Vegezetul: annak ellenere, hogy a szuleim ertekrendje nem ilyen, gyerekkoromban en is olyan ember akartam lenni, aki mindent megtehet es mindent megvehet, en is akartam sajat magnot, mint az osztalytarsaim, gondolom, leginkabb azert, hogy en se logjak ki. Nem azt mondom, hogy a gyerekek biztos nem lattak maguk elott semmi ilyen peldat, de a gyerekek eszrevetelem szerint egyszeruen olyanok, hogy barmilyenek legyenek es barmit gondoljanak, az valahogy mindig eroteljesebben jelenik meg, mint a szuloknel, egyszeruen azert, mert gyerekek. De azert nagyon szep "ez a mai vilag"-cikk volt. En a magam reszerol orulok ennek a mai vilagnak, de hogy nem rosszabb, mint barmikor volt, az is biztos.

Undorítóan viselkednek a mai fiatalok és sajnálom hogy a gyerekem ebben fog felnőlni.senki nem lesz szebb,jobb,okosabb,egészségesebb egy márkás cucctól.

27 éves vagyok,de már engem is bántottak emiatt az iskolában.és ma nem értik az emberek miért lettem nagyszájú és durva.mert valahogy meg kell védenem magam.