Szülni 40 felett (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szülni 40 felett
En egyetertek veled. En 33 vagyok es most voltam a dokinal hogy ygereket akarok. O azt mondta hogy ne aggodjak a korom miatt mert a mostani vilagban a nok 30-40 kozott valalnak gyereket es hogy en meg csak ennek a kornak az elejen vagyok.
Es igen nekem is van egy baratnom aki 41 eves mult es most szuletett meg a gyonyoru es egeszseges kisfia. Es elvezte a terhessege minden pillanatat.
Ma végeztem el egy terhességi tesztet,37 éves vagyok,3 gyerek anyukája.Nem vagyok terhes,ez nagy megkönnyebbüléssel töltött el.De eszembe sem jutott azon elmélkedni,ez alatt a pár nap alatt ,hogy öreg lennék egy újjabb jövevényhez.
Szóval most tudatosult benem hogy akár a korom miatt is meditálhatnék a kérdésen????
Na nem!!!!
Elvirácska!Ne haragudj,de ez baromság!A türelem nem korfüggő!Sőt!
A gyerekvállalás sem korfüggő!Úgyhogy ez a kérdés sem kérdés!
Jöjjön aminek jönnie kell!
Ha Isten kecskét ád ,Ád hozzá legelőt is!!!
(nem rég tanultam)
Nem vitatkozni akarok!
A barátnőm első gyereke (24 évesen szülte) felnevelődött a család, nagyszülők segítségével. A másodikat 41 évesen szülte. Végtelenül élvezte a terhesség és a gyes minden pillanatét. Akkor látta be, hogy az első gyereknél még nem volt elég érett az anyaságra és sok szép pillanatot szalasztott el, mert minden más jobban foglalkoztatta, mint a babázás. Akkor még önzőbb az ember, és úgy érzi valamiből kimarad, ha 100%-ban leköti magát egy gyerekkel.
Én is most, közel 40 éves fejjel jutottam el oda, hogy gyereket szeretnék. Az már más lapra tartozik, hogy az ennyi idős emberek genetikája nem biztos, hogy lehetővé teszi a gyors fogantatást. Abba azonban teljesen biztos vagyok, hogy ha sikerül a baba szerető és kiegyensúlyozott légkörben fog felcseperedni, és nem fogja hiányát elszenvedni annak, hogy nem tinik a szülei!!!
Nekem a barátnőm anyukája Katát 20 évesen több hormon gyógyszer után szülte, a kistestvérét 40 évesen, mindenféle beavatkozás nélkül lett terhes.
Szabolcs 4 éves volt amikor meghalt az apukája rákban. A barátnőm anyukája így nem maradt egyedül, és a lánya és a veje velük laknak egy udvarban.
Kedves Gabi!
Most olvastam ezt a topikot, és meghatódtam az írásodon. Neked van igazad, hidd el, ha ez a gyermek megfogant, akkor meg kell születnie, az Égiek küldték, és ott a helye köztetek! Örülök, hogy Te is gyilkosságnak nevezted az abortuszt, mert az is, akárhogy szépítjük! Jó lenne, ha a hasonló cipőben járók, véletlenül teherbe esők Hozzád hasonlóan egy kicsit transzcendens ajándéknak is tekintenék a gyermekáldást, és nem olyan piaci kofa módjára gondolkodnának róla, hogy nekem már van kettő, nem kell mégegy, mehet a kukába! Egyszerűen nincs jogunk megölni egy embert, akkor sem, ha 5 hetes, és én hordom a szívem alatt.
Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok örömet és boldogságot fog hozni neketek a kisbaba, és persze fiatalon tart majd, ami nem mellékes!
Szia ggabi!
Én 41 éves elmúltam, amikor a kislányommal (első gyerek) terhes lettem, spontán módon. Nagy kérdés volt, hogy milyen vizsgálatok legyenek. Nekem akkor azt mondták, hogy a vérből történő szűrés csak Down kórra jó, az aminocentiózis minden kromoszóma eredetű rendellenességre. Így nem is volt kérdés melyik legyen (aminocentiózis. Egyáltalán nem fájt, és ma már majdnem 3 éves egészséges lányom van. És: még próbálkozunk eggyel, hátha összejön! Szerintem nyugodtam vállald be, nem sok problémát halottam róla, és az eredménye tuti.
Én a harmadikkal, 17 év és 1 nap külömbséggel kerültem álldott állapotba, 39 évesen. Az első gondolatom az volt, nem tartom meg. Aztán mikor kilett tűzve a nap, akkor már lelkileg összeomlottam. Megtartottuk:), most nagyon boldog, vidám, fiatalos Anyuka vagyok. Azóta 100x, 1000x elmondtam "kár lett volna az életemből, életünkből kihagyni Őt"
Én Mindenkinek azt tanácsolom, kettőtt fiatalon (24-25) és a harmadikat pedig 40 évesen. Igazából most élvezem a a babázást, újra tanulom a mondókákat és a versikéket:), nem is beszélek a mesékről.
Vica66, ne félj semmitől!!! Hidd el, nagyboldogságban lesz részed!
Nagyon úgy néz ki, hogy 40 évesen én is babát várok. Még nem 100%, de elgondolkodtat. Ezért is olvasgattam végig a topicot. Már van egy 7 évesem (őt se kapkodtam el), aki nagyon szeretne testvért, de mégse így terveztük, bár én már régóta vágytam még egy gyerekre. Most, hogy itt a "helyzet", kicsit majrézok. Jobban, mint az elsőnél. Hogy hogy fogom bírni, a vizsgálatoktól, hogy egészséges lesz-e, hogy fel tudjuk-e nevelni, hogy ezekben a nehéz időkben miként élünk meg... Szóval sok bennem a kétség, de ha bebizonyosodik, persze megtartom.
Kíváncsi lennék, hogy van Audrey39, aki a topicot indította?
Kedves Lányok!
Köszönöm a jókívánságokat. Én is kívánok mindenkinek nagyon jó egészséget!
A dokibácsi egyáltalán nem csodálkozott. Azt mondta, egyáltalán nem vagyok idős a szüléshez, még pont az aktív koromat élem, egyre többen vagyunk akik 40 körül vállalnak még babát. Tanácsa: No stressz, vitaminok, és ha gáz van a munkahelyen, akkor rögtön szóljak, kiír táppénzre.
Puszi Nektek!
Drága ggabi!
Gratulálok a döntésetekhez!
Kívánok neked győnyörű,kellemes 9-hónapot,és egy egészséges, gyönyörű kisbabát!:))
Gratulálok a döntésetekhez!
Nagyon szép babavárós hónapokat és egészséges kisbabát kivánok Nektek!
Szia!
Ha megnézed a www.sote.hu, és azon belül a klinikák alatt a vizsgálatokat, ott megtalálsz elég sok mindent az amniocentézisről!
Én is most böngésztem,igaz nálam nem a korom miatt jöhet szoba sajnos! :-(
Szia ggabi!
Gondolom nem ért váratlanul a teszt eredménye,de most már legalább tisztában vagy a helyzettel.
Mi is voltunk a párommal genetikai tanácsadáson.
A doktornő mint lehetőséget,felvetette az amniocentézist.Nem mondott se jót-se rosszat,ránk bízta a döntést.
Annak tudatában,hogy mekkora a vetélési % egy ilyen beavatkozás miatt,úgy döntöttünk nem csináljuk meg a vizsgálatot.
Közben tudomásomra jutott a vérvételes teszt az Istenhegyi Klinikán.
Beszéltem egy orvossal,de már nem ajánlotta mert az első vérvételről már lemaradtunk.
Vagyis kifutottam az időből.
Nem tudok tapasztolatokról beszámolni,csak annyit,hogy semmilyen kockázata nincs,sem a babára sem az anyára.Javaslom beszélj egy orvossal a részletekről,kérj bővebb felvilágosítást.
Megcsináltam a tesztet. Pozitív. Csütörtökön vár a dokibácsi. A párom azóta sem lelkes. Mondtam neki, ha egészséges a baba nem vetetem el, hiszen a jó Isten biztos nem véletlenül küldi nekünk.
De még rengeteg vizsgálat vár rám. Nem lelkesedem az amniocentézis gondolatától. Sokat bogarászom a neten, hátha találok róla véleményeket, nem sok sikerrel. Nem tudom az Istenhegyi Klinikán a vérvételes szűrés mennyire megbízható. Az egy dolog, hogy ők odaírják 95%-ban megbízható eredményt ad, de vajon tényleg?
Én is 35 évesen szültem egyszem lányomat.Boldog voltam,de nem mertem vállalni második gyereket,féltem, hogy nem tudnánk felnevelni őket.
Átmenetileg megfiatalított, 40-50 évesen még fiatalnak érzi magát az ember, /45 évesen még szánkóra is ültem a kedvéért/ utána romlik az egészsége. Most a lányom szemében már öregek vagyunk.
A nagyszülők nem korán, szép kort megérve, de a lányom kicsi korában meghalltak, így kimaradtak a nagyi nyaralások, papó mesék stb. Ezzel azt akarom mondani, hogy megfosztottam a nagycsalád örömétől, olyan élményektől és tapasztalatoktól, amit mi nem tudunk megadni.Emiatt mindig lelkiismeretfurdalásom van.
Azt hiszem én is, hogy késői gyerek, csak valóban többediknek jó, hogy legyen kire számítania, ne maradjon egyedül a világban.