Szülés? egyedül vagy az apukával? (beszélgetős fórum)

EGYÜTT!

Persze közös megegyezés alapján:))

Apukával!

Hajnalban kezdődtek a fájásaim, de a szülősznő azt mondta, ha nincs változás maradhatok még otthon. Olyan jó volt mellébújni az ágyban, és szorongatni a kezét, miközben ő mérte a fájásokat. Este elfojt a magzatvíz, úgyhogy be kellett menni a kórházba.

Sajna a vajúdóba nem engedték be, és elküldték, merthogy sokáig fog még tartani:( Ez este 8-kor volt, hajnal 2 körül megszüntek a fájásaim, és ott örlődtem egyedül. 6kor a váltással jött a dokim, és megdumáltam, hogy amíg beér a férjem addig ne kapjak oxitocint. Tudtam, hogy ha biztonságban érzem magam és megnyugszom, megjönnek a fájásaim, és mikor megérkezett a férjem megjöttek a fájásaim is:) (na jó szedtem közben homeopátiás bogyókat is), de a fájáskor leesett a baba szívhangja:(, és császár mellett döntöttek.

A férjem ott lehetett a műtő melletti szobában, ahol fogadják a babát, és olyan jó volt tudnom, hogy van ki vigyáz a kicsikére. Előbb tarthatta a karjaiban a kicsi lányunkat, mint én! És a műtét után a kórházi szobában büszkén mesélte, milyen ügyes a kisbabánk.:)

Az első szülésemnél kategórikusan kijelentettem, hogy a férjem a folyosón vár. 5 óra alatt szültem, bár csomó komplikációval, úgyis kiküldték volna.

A második szülésem összesen 3 és fél órát tarott, amiből 2 órát itthon voltam. Szupergyors és szuper egyszerű volt. Ha a fájásoktól szóhoz jutottam volna, megkértem volna az orvost, hogy hívja be a férjemet, ha be akar jönni, de nem tudtam beszélni. A férjem is arra gondolt, hogy bejöhetett volna, csak nem akart kopogni a szülőszoba ajtaján. Sajnáltuk mind a ketten. A második gyerekünk olyan simán született, hogy élmény lett volna bennt lennie.

Nekem mindkét szülésemnél bent volt a férjem. Nagyonb jó volt, pláne az elsőnél 13 órát fent az ágyon. Mikor a férjem odaért sokkal jobb és nyugtatóbb volt. A második szülésem könnyen és gyorsan ment. Ott is bent volt a férjem,. ott az első fájásoktól 4 órán belül megszületett a kicsi Kornél. Engem nagyon megnyugtatott, hogy ott volt és beszélt hozzám, símogatott és biztatott.

Én csak javasolni tudom mindenkinek.

Minegyiknél volt lehetősége, hogy bejöjjön.

Nem jött be, mert nem az ő dolga a szülés.

A harmadiknál többször fiúnak vélték az UH-os vizsgálatnál. viszonylag egyszerű, természetes szülés volt. Időben, 40. héten. A gyerek 4kg, 58 cm. Borzasztóan fájt a kitolási szakban.

Amikor megkérdeztem drága férjemtől, hogy tetszett-e neki a szülés ezt válaszolta:

-Nem volt nagy ügy, de nem kellett volna hisztizned.

Az ilyen pasit többet nem engedném be!!!

Szia

Nemtudom ,miért irtad ezt nekem ,hová is tehetném ezt a választ ,mert nem találom az összzefüggést.

Meg a császármetszés ,miért érint engem ???

Nemértem,mindezt mit válaszoltál nekem...

A "miénk"papás szűlés volt.

És nagyon jó érzés volt,hogy ott volt mellettem.

Fogta a kezemet és biztatott.

Nagyon nehezen szültem,most három évvel később visszagondolva,nem tudom hogyan csináltam volna végig nélküle.

Látod? Ez a szép az egészben. Nem vagyunk egyformák!Mindenkinek megvan a saját kis világa vajúdás közben, s mindenki tudja, érzi, hogy kíván-e ebbe valakit bevonni. Régebben a kórház döntötte el, hogy ne kívánjon!

Ezért sem szabad "beparancsolni" a papát, ha tetszik,ha nem.Mindenkinek éreznie kell,mi jó neki.

Kedves Elvirácska!

A "papás-szülésnél" nagyon klassz az, amikor az apuka részt vesz a szülésben- és az neki nagyon nagy élmény, de azt gondolom, hogy fontosabb az, hogy a vajúdásnál melletted legyen !

Addig is amíg eljutsz a császármetszésig nagyon jó lesz, ha veled lesz. Hiszen a legfőbb szerepe a lelki támasz, s ez nem csak a szüléshez kell.

Szia

Ok ,persze ,majd ottan beszélünk tovább,ezt csak ne romboljuk teljesen szét....:))

De mindenképp szeretnék róla még beszélni ,tapasztalatokat szerezni.

Oké, bár van már egy topic erről, gyere oda! :)

(kereseőbe hiperaktív szó, azt hiszem, arra kiadja, ha nem találod, majd kikeresem, linkelem, meg felhozom a fórumok közé, jó? )

Szióka

Igen jó nagy fiad van ,már ,ugyhogy nektek már teljesen más a helyzet ,de remélem ,hogy mindketten sikeres túl leszünk ezen a nehéz időszakon.

Nyissunk egy új topicot a hiperaktivitásról,hogy ne ezt romboljuk teljesen szét?

Mi a véleményed?

Bizony, már 2. osztályos a fiú. :)

Köszi az infót erről a napköziről. Bár azt hiszem, egyre általánosabb ez a "gyerek döntsön mihez van kedve" felfogás, amiben szerintem is van nagyon sok jó, de a suliban viszont ki szokott derülni, hogy az egész banda alapvető viselkedési normákat nem sajátít el az oviban, s képtelen nyugton ülni a fenekén. :( Szóval van hátránya is.

Fiam ugyan átlag oviba járt, de péntekenként már rendesen morogtak vele, mert sose ült le alkotni a varázsasztalhoz. Hiába, abban sose volt sikerélménye, a tipikus fiús játékokban meg kimozoghatta magát. Végül nagycsoportban még a saját jelét se tudta lerajzolni, aztán nagyon gyorsan neki kellett ám látni fejleszteni, akkor már erőszakosabban. Nem vagyok abban biztos, hogy ez a szabadelvűség mindenképp jó. Akkor lenne az, ha nem maradhatnának ki dolgok, node ha a gyerek dönt, egyértelmű, hogy nem fogja azt csinálni, ami kevésbé megy neki.

Remélem én is, megértőek a többiek, s hátha nem untattuk őket nagyon. :)

A step by napközi,az tulajdonképpen abban nyilvánul meg ,hogy szabad foglalkozás van ,melyik csoportba szeretne épp tevékenykedni az aktuális napon.

Minden a gyerek magasságában van ,bármivel jchat ,eléri neki mi kell,és igy a személyisége ,egyénisége jobban fejlődik mert ő dönt ,mit is szeretne tulajdonképpen.

Nekem tetszik a módszer csak én szerintem a lányomnak túl szabad,túl a maga akarata van,és ezért szeretném hagyományos iskolába iratni,és nem ilyen step by-ba.

Hogy lessz-e 3-adik gyerek,igy még azt hiszem nem,de sosem lehet tudni ,még mit hoz a jövő:))

Gratula neked a 3 gyerekhez ,és sok kitartást a fiadhoz.Akkor ő már iskolás?

Igen mi ketten teljesen átvágtuk a témát de elnézést kérünk:)gondolom megértőek is lesznek.

Nagyon ügyesen csinálod, gratula!!! Olyan jó volt olvasni.

Mi az a step by napközi??? Erről még nem is hallottam.

Én is azt vettem észre, hogy a következetes szigor, szabályrendszer sokkal célravezetőbb nála, mint az, ha a feje után mehet. Persze játékosan amennyire csak lehet. (Ezt iskolás korban már nehezebb kivitelezni sajna, régebben nekem is jobban ment, de most ugye már nem hagyhatom, hogy ne legyen kész a lecke.)

8 éves múlt a fiam, s van egy 5 és egy 2 éves lányom mellette. Nektek lesz harmadik gyerek?

Szokták mondani, mi a fenének kellett, ha már úgyis hiperaktív a fiú. De nem bántam meg, mert bár a nyelvem lóg miattuk (iszonyat vitáik vannak állandó jelleggel, holott imádják egymást) minden este, látom, nagyon jót tett neki, hogy lettek testvérei. Különben is rajong a kicsikért. :)

Közben sikerült szétoffolnunk a topicot. Elnézést.

Igen ,nagyon értelmes,és mindig csak azt hallani ,hogy a tanitások során oda sem figyel ,de a választ tudja ,mindig mást csinál ,de mégsem marad el a többi társaitól.

Ennek ,én nagyon örülök,hogy bár ez jól müködik,csak nekem is még itt van a kisfiam ,és sokszor nemmindig tudok helyesen dönteni,hogy most mit is csináljak,hogy jól döntsek.

Jelenleg a 4-edik éve steb by napközibe jár,de öszintén nagyon megbántam ,hogy ezt választottuk ,neki mostmár ahogy látom sokkal jobban megfelelt volna a hagyományos napközi,és ottan ,nem lett volna kitéve ,hogy mindenki azt csinál mit akar...mert itten sajna van ,hogy a feje tetején áll minden:( és ő egy olyan egyéniség ki több odafigyelésre szorul ,és jobban meg kell értetni dolgokat,másképp kell megközeliteni,és ezt itten nem teszik meg.

Itthon ,én mindig probálok játékosan ,nyugodtan megközeliteni őtet,sőt,minden egyes dolognál mit csinál dicséretet kap,bevonom minden itthoni munkába ,persze nem kényszeritem mert imádja.Segit főzni,porszivózni,takaritani ,elis mosogat persze ugyahogy,de hagyom ,mert látom ,hogy örömet szerzek vele.

Mindenképp probálkozok minden olyan dologgal ,mi kerüli az olyan dolgokat miből ,a nagy hiszti,és a vita lehetséges.

Mert semmit sem érünk el ,ha rászolok,de ha már játékosan csalom ,és mondom ,gyere anyával csinájuk..vagy gyere szedjük ketten a játékokat ,már mindjárt nagyobb a siker élmény.Mert ugytesz ha rászolok,mintha nem is vele beszélnék hanem a falakkal ,esze ágában sincsen csinálni ,ha csak egy kézmosásról is van szó.Mindenre kérvényt kell benyujtani ,de igy ezek után rájöttem ,hogy már nem is könyörgök,probálom más iránybol megközeliteni ,és több a haladás.

Ti most hány évesek vagytok?

Igen kitartás az nem kicsi ,hanem óriási nagy kell,és meglátni a jó oldalát ,még a rossz helyzeteknek is..