Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? (beszélgetős fórum)

Kedves Mermo! Megragadta a figyelmemet az egyik mondattöredéked...

"de nem szeretnék már azt szedni, hisz attól nem gyógyulok meg, csak tüneti kezelés"

Valaki azt állította neked, hogy a homeopátiás szerektől VÉGLEG meggyógyulsz? Mert az hazudott. Erre a betegségre éppúgy, mint a depresszióra, nincs végleges gyógyszer, nem gyógyítható, csak kezelhető. Amint abbahagyod őket, hosszabb-rövidebb idő után visszatérnek a tünetek. Nyugodtan használhatod a homeopátiás szereket, de ezeket éppúgy örökre szedned kell, ha egészséges akarsz lenni, mint a gyógybogyókat. Sorry...

Drága Mermo! Beleolvastam a naplódba és engem úgy hívnak, ahogy a lányodat :) Milyen érdekes, mert elég ritka nevünk van! :)

A másik, a pánikra való homeos szereket amikor felsoroltad azokból én két félét szedtam: az aconitumot és a calcium carbonicumot. De en ezeket a paroxat mellett szedtem.

Mióta vagy pánikbeteg? Azonnal elmentél orvoshoz? VAgy hogy volt ez nálad??

Még nem próbáltam ki rá más gyógymódot, ill. ez ilyen formában nem igaz, mert rendkívül érdekel az ezotéria és egy szellemgyógyász barátom szokott segíteni nekem. Szellemgyógyászattal és reikivel is foglalkozik, szokott energiát küldeni ill. ha személyesen találkozunk, akkor is "babrál" rajtam. De bevallom, hogy a gyógyszert nem mertem abbahagyni. Leginkább ezeket a teherbe esésem miatt csináljuk. Most leginkább abban kell bíznom, hogy az sikerülni fog. Nagyon szeretném én is és a férjem is, hogy legyen gyerekünk és mind a ketten elég rosszul éljük meg a kudarcot hónapról hónapra. Érdekes ez a pánikbetegség és a teherbe esés összefüggése is nálam. Már arra is gondoltam, hogy pszichésen befolyásolom a dolgot és ez az egyik akadály. Van bennem egy félelem, hogy mi lesz ha terhes leszek, hogy fogom viselni, milyen érzéseket fog belőlem kiváltani, ill ez az "ott van bennem valami gondolat" stb. Sokat beszélgetek erről a pszichiáterrel, úgy gondolom, hogy valamelyest szépen haladok a jó irányba és már el tudok játszani a gondolattal, talán ki is merem jelenteni, hogy felkészültem rá.

Neked zökkenőmentes volt a terhességed (pánikbetegség értelemben) ?

Most nagyon kiváncsi vagyok arra, hogy neked a homeopatia mennyire fog bevállni, ezért érdekel midnen részlet, hogy hogyan éled meg napi szinten a változást.

A másik, azt gondolom, hogy a gyógyulás vagy a jobban lét útjához a gyógyszeres (vagy akármilyen más ) kezelés nem biztos, hogy elegendő. Fontos, hogy lelkileg jó időszakot éljünk meg, hiszen ez nagyban befolyásolja a dolgok alakulását. Még az évszak és az időjárás is számít. Pl. télen, ősszel sosem ajánlatos abbahagyni a gyógyszerezést, a nyári vidám napsütéses idő a legalkalmasabb. Úgyhogy jókor döntöttél :) (Érdekes, hogy amikor nagyon párás a levegő akkor is simán rámjön az, hogy nem kapok elég levegőt. )Továbbá számomra sokat segít a pszichoterápia. Itt nem feltétlenül orvossal töltött órákra gondolok, hanem sokkal inkább a tapasztalatszerzésre ill. olyan emberekkel való kapcsolatra, akik szintén hasonló problémával kűzdenek. Azt gondolom,hogy egymást erősítve is szép eredményeket lehet elérni. Pl. én így tudtam újra vonatra ülni. Pont ezért is örülök annak, hogy a fórum kicsit aktív kezd lenni :)

Én szorongos típus vagyok, maximalista, túlságosan féltem a lányom és a párom ,önbizalomhiány és ezek miatt alakult ki ez a betegség.

Igazad van, aki nem élt át ilyet az el sem tudja képzelni, hogy milyen rossz egy-egy rohamot átélni.

A halálfélelem az nálam is előjön, tök váratlan helyzetekben, autóban, bevásárlóközpontban, utcán vhogy úgy mint nálad, hol fázom vmikor meg verejtékezem, fulladozás, ájulás érzés a típikus pánikos tünetek.

Szeretnék kikerülni belőlle, de én is egyetértek veled, hogy pik-pak nem megváltozik minden, nehéz átprogramozni az agyunkat :(

Most hiszek ebben a homeó lötyiben, bár rosszub mint előtte, de a doki szerint ez el fog múlni. Hinnem kell benne,és most ezen dolgozom :)

Sztorikat én is tudnék mesélni, ajaj, de úgy érzem vmiért hasonlóak lennének minkettőnké:)

Próbáltál más gyógymódot is?

Szia Mermo! Mi is babát szeretnénk, már több, mint egy éve, de eddig sajnos nem jelentkezett a gólya :) Nekem is emiatt jött az ötlet, hogy meg kéne szabadulnom a kemikáliáktól.

Nekem igazából utazások kapcsán jött elő a pánik, vonaton lettem rosszul, mert jött az gondolat, hogy innen aztán nem tudok kiszállni. Aztán észrevettem utána, hogy olyan helyzetekben is előjön a pánik, amikor "be vagyok zárva" azaz nem tudok akkor kimenni a helyiségből, amikor én akarok (pl. egy bevásárlóközpont). EGyszer jópár éve beültem egy szimulátorba, azt hittem ott jön el a világ vége (persze ekkor még nem tudtam, hogy pánikbeteg vagyok), ugyanígy jártam a vidámparkban az óriáskeréken.

Az is érdekes, hogy 1999-ben volt egy közel 20 órás repülő utam, de ma már még a repülő gondolatától is borzongok (hiszen onnan se tudnék kiszállni, amikor én akarok). Metróban sem szívesen utazok, inkább a kocsi.

Nekem halálfélelmem lesz, meg akarok fulladni, reszketek, úgy érezm, hogy elájulok, erős szívdobogás jön rám, verejtékezek. Talán az a jó, hogy megtanultam tudatosan kikerülni az ilyen szituációkat és elfogadtam, hogy így élem a teljes életet.

Múltkor elmentünk a férjemmel kocsit mosatni, egy olyan helyre, ahol egy futószalagon megy át a kocsi, úgy tisztítják különböző fázisokban, és természetesen bent kell ülni ez idő alatt a kocsiban. Én vagyok itthon a soför, és abban a pillanatban, ahogy felhúztam az ablakot a kocsimosónál éreztem, hogy elfogyott a levegőm és ki kellett szálnom. A mosóban dolgozók nézte, de vigyorogva mondták, hogy inkább itt az elején jöjjek ki a kocsiból, mert a futószalagon már kicsit necces lenne. Én is vissza mosolyogtam, és mondtam, hogy pont ezért jöttem ki a kocsiból, és ment a napom szépen tovább.

Lényeg a lényeg, aki ezt nem tudja, hogy milyen, az ezt elképzelni sem tudja. Valahogy én meg azt nem tudom elkepzelni jelen esetemben, hogy egyszer csak ez az érzés megváltozzon és, mint egy rémálomból felébredve rájöjjek, hogy többé nincs pánik. Úgy érzem, hogy ez a gondolatmenet és ez az életvitel, amit tudatosan megtanultam, nem fog megváltozni, bár tényleg nagyon szeretném. Amúgy, még rengeteg sztorit tudnék mesélni, hogy miket éltem át, amik a pániktól vannak. :)

Szia Szandrea!

Mellkas szorítás, zsibbadás, hidegrázás, a szokásos. Most amióta ittam ebből a homeós doki által adott gyógyszerből, azóta szédülök is. Mondta, hogy az elején felerősödhetnek a tünetek, hát sajnos igaza lett.

A paroxáttól tudom én is jól lennék már, de nem szeretnék már azt szedni, hisz attól nem gyógyulok meg, csak tüneti kezelés. Meg nagyon szeretnénk kisbabát, ezért is keresem a megoldást!

Nálad miben nyilvánul meg ?

Szép napot!

Szia mermo! En csak paroxatot szedek, de mar 8 éve. En is gondolkodtam mar tobbszor is azon, hogy abbahagyom. EGyszer megprobaltam nagyon kis mennyisegben csokkenteni az adagot, de egy ido utan jott a rosszullet es attol fogva nem merek lepni ez ugyben.

Tobbszor szedtem mar homeopatias keszitmenyeket, jok is voltak a tapasztalataim veluk kapcsolatban, ezert nagyon erdekelne az, hogy neked ez hogy valik be! Legyszi adj hirt magadrol :)

Es neked miben nyilvanul meg a panik??

sziasztok!

Sajnos én is az vagyok, évekig paroxát xanax párosítást szedtem , addig jó is volt amíg szedtem, de csak addíg.

Most egy homeópátiás orvoshoz járok, megpróbálom, szeretnék meggyógyulni! Annyi a problémám , hogy nagyon felerősödtek a tünetek, de ez a doki szerint elmúlik. Nagyon remélem, mert a falat vakarom:(

További szép pánik mentes napot kívánok Mindenkinek :)

Sziasztok!

Nagyon sok helyen kerestem a pánikbetegség természetes gyógymódját. 12 éve szenvedek tőle, nagyon sok gyógyszer mellett sem vagyok tünetmentes. Nem akarom leélni így az életemet,ha valakinek van valamilyen hasznos tanácsa, nagyon megköszönném.

Kriszit

Szia!

2005 márciusától vagyok pánikbeteg és agorafóbiás. A betegségem elejétől fogva a szüleimre, és a férjemre vagyok utalva.

2007 decemberéig szedtem rendesen a gyógyszereket(serporam, xanax).

Neurózis szakrendelésre jártam, ahol soha nem ajánlották fel a pszichoterápiát vagy a kognitív terápiát. Ha kérdeztem ezekről a terápiákról, akkor sem kaptam érdemleges választ, így csak húzam évekig az időt.

Aztán megelégeltem, hogy önállótlan vagyok.

Kerestem egy pszichológust, akihez azóta is járok.

A gyógyszer mennyiségét alaposan lecsökkentettem. Jelenleg 2 naponta veszek be 1/2 szemet a seropramból, a xanaxot pedig teljesen elhagytam.

Nagyon keményen dolgozom a pszichológussal együtt azon, hogy teljesen meggyógyuljak!

Eddigi eredményeim, amelyekre nagyon büszke vagyok, hogy már egyedül sikerül elmenni a boltba, vagy a 2 utcával arrébb lévő fodrászatba, vagy hogy munkahelyre menet a 2 buszból 1-gyel már egyedül közlekedem. Nekem mindez nagyon sokat jelent.

Egyre ritkábban vagyok rosszul. Sőt tipikus pánikrohamom decembertől talán 4-szer fordult elő, az is a kialvatlanság miatt.

Igaz, hogy a terápia hatására egy párszor rendesen kiborultam, de újból kezdem visszanyerni az önbecsülésemet, az önbizalmamat, és jó úton haladok (30 évesen) a felnőtté válás felé.

Mindenképpen szeretném neked is javasolni a pszichológust, mert mint a terápia során megtudtam, a pánikbetegség és az agorafóbia együttes jelenléte mindig valamilyen lelki traumára vezethető vissza, amelyre talán már nem is emlékszik az ember, de egy szó vagy egy mondat visszahozhatja.

Sokan félnek elmenni pszichológushoz, pedig ha otthon elromlik a mosógép, akkor is szerelőt hívunk, ha pedig a lélek romlik el, azt is meg kell javítani; erre pedig az ember nem képes.

Én 3 évet vártam. Sok idő!

Bánom, hogy nem mentem hamarabb, mert már teljes életet élhetnék.

Szia!

Hát,hogy őszinte legyek,sajnos van ilyen!Bár azt hozzáteszem,én nem nagyon hiszem,hogy csak egy " adagnyi " drog hozta ki belőle...!Vagy volt ott több adag is,és ezzel nem gyanúsítani akarom,vagy anno,mikor kijött rajta ez a betegség,történt valami változás az életében,amit nem tudott a mai napig feldolgozni!Én még ezekre rákérdeznék nála!Gondolok itt halálesetre,baleset!

( Azt viszont még hozzátenném,hogy a vizsgaidőszakra jobban tippelek,mint a drogra!Inkább a vizsgaidőszak alatti stressz hozta ki nála!Ja,és a gyógyszer mellékhatási között is szétnéznék,nem e az okoz valamilyen bajt a szex terén!Vannak olyan gyógyszerek,ami mellékhatásként csökkenti a szexualitást! )

Sziasztok!

Nekem lenne egy olyan kérdésem,hogy a párom nem rég mesélt nekem arról,hogy pánikbeteg.Elmondása szerint ez a vizsgaidőszakban alakult ki nála amikor is elszívott egy nagyon kemény drogot és ez hozta ki belőle...3éve szed gyógyszer napi egyet és most csökkentette napi félre az adagot.Nem rég óta tart a kapcsolatunk és elég fájónak éreztem,hogy nincs köztünk sexuális kapcsolat (4hónap alatt 3 szor voltunk együtt) és ennek az utóbbi időben már elég csúnyán hangot is adtam.Akkor kaptam ezt a vallomást!miszerint ez volt vele,a drog miatt jött ki ... ez a magyarázat a potencia csökkenésre?Mert ő ezzel magyarázza,nem értek hozzá és nem tudom,hogy kezeljem a témát!?Nagyon szeretem őt,de nem beszélhetek erről senkivel,mert megkért rá,ez pedig fontos nekem!

Segítsetek!

Oké!Most próbálom a Magne B6-ot,az jó!Vitamin,tán csak nem lesz rossz! :)

Az omega 3-ról én is hallottam,hogy jó a hormonokra,megpróbálom azt is akkor!Köszi!

Sziasztok!

Én is pánikbeteg vagyok,sajnos már 4 éve!Szedtem rá gyógyszert két évig,aztán terhes lettem!A terhességem alatt abba kellett hagynom,azóta úgy kijött rajtam,hogy az utcára nem merek kimenni,sőt,ha belegondolok,hgy ki kell mennem,már rosszul leszek!A pánikbetegség összes tünete kijött már rajtam,szédülés,szivdobogás,halálfélelem,fulladás,gomboc-érzés a torokban,stb.!Amikor itthon jön rám,úgy vagyok vele,hogy majd elmúlik,nem érdekel,de hát valamilyen szinten csak érdekel! :(

Most még szoptatok,nem lehet elkezdenem a gyógyszert,amit irtak ( Frontin,Sertadepi)!

A homeopátiás gyogyszereket lehet szedni?

Szia!

Nem kapok gyógyszeres kezelést. Anno a háziorvosom azt mondta, nincs rá gyógyszer, utána meg azt, hogy van, nem javasolt semmit, nem küldött senkihez. Ez a doki elég könnyedén veszi a dolgokat.

Örülök, hogy neked sikerült. Velem is az van, egyedül jobb olyankor. Az az érdekes, hogy kb. 2 éve nem tudtam sírni, ma jól kibőgtem magam. :)

Szia.

Gyógyszeres kezelést kapsz a pánikra? Előbb utóbb a szorongásos depi-ből pánik lesz.. Nálad kicsit soká jött ki.Én " viszonylag " kigyógyultam pszihológus nélkül gyógyszerekkel, amiket már nem szedek! Fel a fejjel! Az a fura én akkor tudtam csillapítani a rohamjaimat ha egyedül voltam, mások csak kihozták belőlem. Bartánőmnek kisírtam magam 1x az jól esett :)

Sziasztok! 10 éve vagyok depressziós, ehhez társult a kevert szorongás. Kaptam gyógyszeres kezelést, aminek köszönhetően jobban lettem, de ezek a "jóbb napok" csak időszakosak voltak, nem tudtam előre tervezni, nem tudhattam mi lesz holnap. Mégis próbáltam úgy élni az életem, mint korábban, de csak nehezen ment. Mikor már azt gondoltam, lassan célt értem, pánikbeteg lettem. A semmiből jött, és 2 éve "irányítja" az életem. Borzalmas így élni. Rájöttem, egyedül nem tudok tovább megbírkózni a dologgal.

Szakemberhez fordultam, aki azt mondta, magam nem tudok megküzdeni, segítségre van szükségem. Mert odáig jutottam, hogy dolgozni évek óta nem tudok, egyedül félek bárhová menni, a halálfélelem nagyon eluralkodott rajtam, és a rohamok borzalmasak, ráadásul napokra legyengítenek.

Remélem, segítséggel túl tudok lennei rajta, és úgy élhessek majd, mint a többi ember.

Sziasztok!Új vagyok itt! Nagyon hasznosakat írtok ezen a fórumon.1998 óta vagyok pánikbeteg!:(Ebből 4 év tünetmentes volt.Megjártam a "hadak útját".

Nagyon sok mindent kipróbáltam már igazán a tutit én sem fogom tudni leírni Nektek hiszen a megoldás nagyon egyénreszabott de szívesen megosztom veletek amim van.Rázuk fel ezt a fórumot egy kicsit mert egy nagyon fontos dologról írogatunk.

Sziasztok!