Paleolit táplálkozás (beszélgetős fórum)

Tojás.

Mit ad nekünk? Milyen helyet foglal le a szeretett tojás, étele lehet e az embernek, és miért?

Vagy inkább csak egy téves, sok évezredes nézet, és szokás az emberi táplálékkörbe való bevonása.

A hőkezelt érzésvilágot szintén nem létezőnek vesszük, mint minden esetben csakis nyersben gondolkozhatunk, ha ételt keresünk magunknak a természetben.

tojás nem elégíti ki a mennyiségi igényt, mivel csak kis mennyiségben ehetnénk, és nem elégíti ki ezért a cukortelítettség igényt sem. Az ember éhségét a mennyiség és a cukortelítettség kapcsolja ki. Ha ez nincs, akkor az emberi étkezés KIELÉGÍTETLEN MARAD. S ekkor vágyakozik az emberke a testidegen ételekre.

Kellő energiát tehát nem ad ekkora kis mennyiségben, jóllakni nem lehet vele, magas energiatartalmát a zsír és fehérjetartalma adja, mert szénhidrát nincs benne, ilyen módon alacsony nettó energiamérlegű energia szolgáltató pl. egy gyümihez képest, ahol az energia nem a nehéz lebontó és ezért energiafaló zsírból és fehérjéből jön (alacsony nettó energia mérlegű táplálékok), hanem a feltárt, előemésztett, kész, lebontást nem igénylő egyszerű gyümölcscukorból. Az emberi biológiának meg pont sok szénhidrát és kis zsír és fehérje és sok vitamin, és ásványi anyag sajátságú ételek az ideálisak, és ezek pedig a gyümik és a zöldek, ez a kettő, nincs más. Energiaszolgáltatás hatékonyságba a mennyiségi gyümievés jócskán veri. A tojást nem lehet mennyiségben enni, a gyümit igen, ha mennyiségben ennénk a tojást, akkor koleszterint is túllőnénk, a fehérjét és a zsírt is, így az még nyersen sem ajánlott. Ráadásul zsírtartalma nem az emberi igényekre szabott telítetlen zsírokban bővelkedik. Az embernek a növényi zsír az ideális és nem az állati, ezek tápanyag összetétele és arányi pont a fordítottak egymásnak.

Vitaminban és ásványi anyagban hiányos mind a zöldek, mid a gyümik ebben verik, szintén az említet mennyiségi evésükből kifolyólag, ezek elégítik ki az emberi vitamin és ásványi anyag igényt. mivel az kis mennyiségi tojással nem fedezhető. Az állati ételekre jellemzően magas a savas ásványi anyaghordozókban, szemben az ellentétes zöldekre jellemző anyagtartalommal, ahol a lúgos ásványok vannak többségben, így a tojás hatása negatív az emberi puffer törekvésekre, helyreállítást és lúgos ásványi anyag rablást ad a fogyasztása, mivel a lúgos testnedveket fenn kell tartania a testnek.

Az ember magas ásványi anyag és vitamin igényű, ebben aztán jeleskedni kell az ételnek. De ismét leírom, mik ebben a bajnokok.

A gyümik világelsők kalóriatartalomra vetítve és másodikak a zöldek, vitamintartalomban, és a zöldek világelsők kalóriatartalomra vetítve ásványi makro –és mikroelemben, és másodikak a gyümik.

A tojás ebben az igen fontos táplálkozási igényben alul marad az ember testbiológiai táplálékaival összehasonlítva.

Ha megnézzük a komplettségi faktorát, hát az igen csak közepes, a spenót 90 % ához képest kap egy 50 –est.Fehérjéje kimagasló biológiai értéket tekintve (koncentráltság). Viszonyítás képpen négyszer annyi a fehérje benne, mint a spenótban tömegre vetítve, de mégsem tudjuk mennyiségben enni, mint a spenótot, így nem jutunk vele előnyhöz, de az embernél nem is a fehérje a lényeges, mint tudjuk. Kalóriatartalomra vetítve viszont a spenót már a tojással egyenértékű, sőt kicsit magasabb fehérjehordozó, mivel 23 Kcal 100 gr spenót tartalmaz 2,9 gr fehérjét, míg ugyanezen mennyiség, azaz 100 gr tojás 143 kcal-ra 12,6 gr fehérje tartalmú. Egyébként a tojást megveri a tökmag is biológiai értékben, melyet bizony nem sok étel ver meg. Talán még a fehérhúsú halak.

Mégis a lényeg a fentiekből, az embernek ilyen tömény fehérje nem kell, így ha csak ezért kéne enni tojást, az mellőzhető, mert számtalan vegetáliával bevihető az ember fehérjeszükséglete.

A természetben nem mindennapos táplálék, mivel állati szaporító képlet, nem terem minden bokorban, ezért nem is lehet fő táplálék a természetben. Ha egész életünkben nem látnánk, akkor sem halnánk meg, sőt még csak hiánybetegséget sem kapnánk. Vagy gondoljuk, a tojás nélkül nem lehet élni, vagy husika, vagy tejecske nélkül. Nem, ezt csak a mai ember misztifikálja, vagy emeli ki a fontosságukat, mert nem ment végig a számokon, hogy mit ad nekünk, ill. nem is hogy nem ment végig, mert végigment és dokumentálta, csakhogy téves a koncepció, nem a maximum kell mindenből, mert akkor kapjuk a maximumot olyanból is mellé, ami káros és nem az ideális arányú az emberi testbiológiának. Csakis azok kellenek, amik kompatibilisek az emberi testnek, az a gyümi és a zöld. A tojás, hús, magok (bármilyen mag), tej, gumók, gyökerek, fás szárak, kukacok, halak, bogarak, tücskök békák NEM az emberi testbiológiának kompatibilisek.

A tojás a mikrobatáptalajok tenyészközege, vigyázzunk nagyon, ha nem üres gyomorba megy, vagy bármivel keveredik, akkor infekciós beoltást végeztünk a testkémiába az éppen kicsit erősebb valamely káros mikróba törzsünk feltáplálásához.

Összességében lehet enni, ha valakinek gusztusa van hozzá csakis az említett kis mennyiségben, a WHO heti pár db-ban maximálja a fogyasztását, nézzünk utána. A nagyobb ajánlásoknak meg ne dőljünk be, mert a tojásipar marketingolja a termékét. A minap olvastam egy hasonló lelkesítő fogyasztásra senkentő cikket a tejről, hogy a tej így meg úgy, és hogy milyen élet , erő , egészség, ismerjük ezt a régi szlogent, melyet érdekes , de egyes kulturákban nem engednek kinyilatkoztatni. Természetesen csakis nyersen együk a tojást, ha már ráfanyalodunk téves meggondolás okán.A Nagy természet nyersen ad mindent, mert aki omlettben gondolkodik, vagy húsvéti főtt tojásban, az egy hihetetlen, brutális mérget olt ezzel testébe. Csakhogy minek enni, ha se nem lakunk jól vele, és anyagtartalma nem a 811 igényei szerint adja magát. Íze nem igazán az emberi szájüregnek teremtett, amolyan gyorsan túlesek valami nyálkán íz. Ja, mondhatjuk, hogy egy olajos magot sem eszünk mennyiségben, és azzal sem lakunk jól az ajánlott 3-5 dkg mennyiséggel, de ezekkel nem is a jóllakás a cél, hanem a kiegészítés.

Mégis a lényeg az, hogy mivel semmilyen olyan tápanyagot nem ad a tojás, ami az elsődleges tápanyaghordozókból, a növényekből nem kerül bel, ezért ha gondoljuk akár nem létező ételnek is vehetjük, mint a többi testidegen állati ételt. Van benne b12 és magas a szelén tartalma az ásványi anyagok közül, csakhogy ezeket a test a növényi táplálkozással és saját belső testműködésétől megkap ugyanúgy.

Vagy gondoljuk ezért kéne tojást ennünk, hogy ehhez hozzájussunk? A természet erre a célra teremtette az embernek a tojást? Nem inkább szaporodási célra? És nem táplálkozási célra, mert arra ott vannak a növények, és a ragadozóknak meg a növényevő állatok.

Vagy gondoljuk, hogy nélküle meghalunk, vagy súlyos hiánybetegséget kapunk.

Az ember hajlamos misztifikálni bizonyos termékeket, méz, tojás, tej, hús, és még olyat is, aminek igazán helye van, pl. gyümölcs, zöld, zöldség. Mégis az a lényeg, hogy ezek közül csak egy bizonyos csoport alkalmas az emberi testbiológiának, ezek a gyümik és zöldek, és a többi valójában testidegen, mert nem abban az arányban és sűrűségben és nem azokat a tápanyagokat tartalmazza, ahogyan azt az emberi test igényli.

Lehet viszek Neked egy drótos billentyűt, aztán nem lesz gond a gépelés. (Mindenki neheztelt, hogy akkor írkálsz mikor nem kérdeznek. Én kérdeztelek, de nem válaszolsz....) Szóval a China Study magyarázatot még várom.

Ha erre válszoltál, akkor kezdhetsz gondolkozni a következő kérdésemen. Mi a helyzet a sok nyers spenótban található oxálsavval?

"Véletlenül sem azt mondom, hogy jó a műkaja, a sok mesterséges adalékanyag, az biztos, hogy ront ezen, ételfüggőséget okoz stb...de szerintem a stressz az oka minden kórnak...például az is, ha azon stresszelk, ehtem-nem ehetem :-)"

Beteszem ide is. Az adalékanyagokat meg a lektineket már kiveséztük elég alaposan. A stresszes életre fókuszálva van még itt pár kérdés, ami még az étkezéstől is nehezebb megoldható.

www.ted.com/talks/lang/hun/dan_buettner_how_to_live_to_be_100.html

(*DISCLAIMER* félreértések elkerülése végett előre bocsátom, hogy az előadásban gabonát IS fogyasztó hosszú életű emberekről van szó. Senkit nem szándékozok megingatni a gabona nem evésbe vetett hitében, nem a paleolit életmód cáfolatának szántam, csak gondolatindítónak, hogy mi minden tényező fontos még a kajállásra összpontosításon kívül)

[link]

A hivatkozás lemaradt..... Bocsi.

"más: sok mindenbe hasonlóan vélekedünk sokban nem hála a magasságosnak:) szerinted mi lenne az a kisérlet tanulmány akármi ami elhitethetné veled a nyers gyümi,zöldek kiemelkedő szerepéről? a főtt ételek húsok káros voltának megértéséről már nem is beszélek:)"

Nyers gyümik és zöldek kiemelkedő szerepe nyilvánvaló számomra.

A hőkezelés káros hatásai szintén nem képezik vita tárgyát. Azonban a nagyrészt növényi eredetű táplálkozás kiegészítve egy kis állati eredetű táplálékkal számomra elfogadott. Ezért tér el pár részletkérdésben a véleményünk.

Gondolom, itt a China Studyt hoznád fel alapműként. Beleástam magam, és találtam olyan oldalt, ahol megfogalmaztak bizonyos kételyeket, magyarán mondva megkérdőjelezték a mondandóját. A szerző végigpróbált pár érendet. Volt vegetariánus, majd vegán, aztán nyers vegán lett. Jelenleg "nyers mindenevő".

Vegyük például a tojást. A China Studyban a napi tizenvalahány g tojás, az kitesz vagy heti másfelet? Mit lehet ebből kihozni? Közben meg más tanulmányok nagyobb mennyiségű tojás fogyasztása esetén negatív korellációt találnak egyes betegségekkel szemben. (értsd, több tojás,kevesebb betegség)

Sajnos nincs más forrásom. De az irányelvek mentén el lehet indulni. És attól tartok, hogy egy az egyben megvalósíthatót nem is fogsz találni, mert ami már kész ötlet, azt nekünk még paleósítani kell (nyilván nem kell krumplit ültetni :))

Azt javasolnám, Szendi G. blogján Alexandra szokott még permakúltúra ügyben írogatni, vele kellene felvenni a kapcsolatot.

[link]

Az oliva (szűz) olaj nem sütésálló, tehát olyan ételbe jó, ami hidegen készül. A salátának szerintem nem kell tocsognia semmiben. Én inkább csak összerakok egy ahom zöldséget és eszem, nem szórok rá semmi öntetet.

Sütni sertés, vagy kacsa-liba zsírt (házi)használok leginkább, illetve kókuszzsírt (ritkán mert drága).

"Ezzel amúgy egyetértek, nem is azért írtam be. De igaz, nem mindenki szűri ki a lényeget. "

Mindenkinek adott a lehetőség, bár nem kötelező élni vele.

Köszi, elovastam, tetszett, egyetértek vele. Bár hozzátenném, hogy a B17-en kívül a rákkal kapcsolatban a quercetin fogyasztás is összehozható. (barackmag)

Minap épp a Ladakhiakról szóló dokumentum filmet néztem meg. Megéri megnézni, irigylésre méló stresszmentes életük volt, míg nem ért el oda is a globalizáció szele (érdekes módon a tüzelővel ők is kényszerből takarékoskodtak) :

[link]

Ezzel amúgy egyetértek, nem is azért írtam be. De igaz, nem mindenki szűri ki a lényeget.

Sajnos a legtöbb "link" a fejemben van :D, de itt van egy rövid és általános (és magyar) összefoglaló: [link]

Gluconeogenesis de novo. Ez megint felér egy vallásháborúval. Aki húst akar enni hússal, az körme szakadtáig ehhez fog ragaszkodni. Nekem az a véleményem, hogy a világ legdrágább vércukra kering az ereiben, mivel húsok aminosavaiból cukrot előállítani költséges. Az aminosavak szolgáljanak építőkockául, kár őket energia termelésre pazarolni. (Persze a hőkezeléskor keletkező módosult fehérjék már jó esetben is csak energiatermelésre lesznek alkalmasak (rossz esetben meg narancsbőrnek), építőkockának nem.)

Zsíroknak csak a glicerin részét lehet cukorrá visszaalakítnai, a többiből csak ketontestek lehetnek, de ezzel is elkeytegek az idegsejtek meg az agy. Szép és csodálatos, hogy az emberi szervezet milyen szélsőséges viszonyok között képes működni. Ha pedig már ismerjük a működését, akkor abból lehet visszafelé kitalálni, hogy mi neki az igazán jó, és mi az "alternatív üzem", azaz a túlélő üzemmód.

Hunzákról van valami linked? Szívesen elolvasnám.

Már láttam őket! Szerintem :)

Olvastam a Kitava tanulmányt, nagyon tanulságos volt!

Ez kb. ugyanaz az arány, mint a hunzáknál, bár ha jól emlékszem, ott a felmérés szerint: 10,5% protein, 16,5% zsír és 73% szénhidrát.

Persze, hogy nem borult fel, a fruktóz ugye "lassú" cukor, épp ezért nagyon optimális mint szénhidrátforrás.

De az ember szervezete ugye kész csoda, mert a mája nem csak fruktózból tud glükózt előállítani, hanem ugye a glükoneogenezis során nemszénhidrát alapú anyagokból is szőlőcukrot szintetizál, ha a raktárak kimerülnének. Elsősorban zsírokból, de akár fehérjékből is.

Szóval az eszkimók sincsenek akkora bajban... ;)

Súlyzózás is jó. De ne gondold, hogy ez nem olvasztja a kilókat (zsírt)! Bár súlyzózás közben alig használsz zsírt, mert ilyenkor az izomglycogén az elsődleges üzemanyag, de míg ez reszintetizálódik (2-3 nap), addig magasabb lesz a zsírok felhasználása akár alvás vagy lustálkodás közben is! A + kalória meg inkább izomban fog megnyilvánulni, nem zsírban!

Súlyzózás közben jobban pazarol a szervezet a cukorral, anaerob körülmények között 1 molekula glukóz csak 2 ATP-t regenerál, aerob módon viszont 36-ot. (38, de 2 kell a glycolisis befektető szakaszában)

[link]

Ez az egyik kedvencem, itt megnézheted, hogy mit esznek azok a népek, akiket én "paleolit"-nak tekintek. (étekzésüyileg - életmódjuk már nem teljesen az, de még így is van mit tanulni tőlük) Halat épp ott sütik az egyi fotón. Tyúkjaik is vannak, gondolom ha már nem tojnak, nem fejfával temetik el őket :) Van egy keményítő alapú gumós növényük, (összetétel a krumplinkra hajaz), mégsem cukorbetegek. De a lényeg, az élelmük legnagyobb része gyümölcs! (Tököt is ide sorolnám)

Hogy cigiznek, hát kérem a fehér ember rontotta meg őket:(

Nekem az ő tápllálkozásuk a legszimpatikusabb.

Náluk az energia bevitel 10% protein, 21% zsír, 69% szénhidrát! Magasabb mint a paleós berkekeben sokat szidott hivatalos ajánlás(!)

Agyaltam rajta, hogyan lehetséges, hogy mégsem borult fel a cukorháztarásuk. Nyiván mert a CH bevitel jelentős része fruktóz, amiből a máj glukózt állít elő, ha arra van szükség, ha pedig nincs, akkor zsírt. Zsírt meg elhasználják a rengeteg mászkálás közben.

Aztán ahogy haladunk északabbra, egyre kevesebb friss gyümölcs áll rendelkezésükre a természerti népeknek. Így növekszik az állati zsírok és fehérjék aránya, mír eljutunk az eszkimók napi 22gCH beviteléhez....

Én is anyuéktól szerzem be a tojást :).

Engem a hal miatt zaklattak mindig. Pedig sokkal jobb nyersen.

Reformmal nekem is rossz tapasztalatok.

Érdekes, amit írsz, és azzal egyetértek, hogy nem csak a GI a mérvadó. Én például eszem egy kevés mézet, semmi negatív.

Gyümölcsöt én is sokat eszem, de kell mellé a husi mindenképp. És ez a kombináció eddig bevált.

Futni szeretek, de csak módjával teszem most(sajnos leolvasztja a féltve őrzött kilókat) és súlyzós edzéseket csinálok heti háromszor.

Miért lennék rosszul? Ma csak 3 tojást nyakaltam be nyersen :) Halat is nyersen fogyasztom.

(csak óvatosan beszéljünk ezekről, mert múltkor dilidokihoz akartak érte küldeni, meg a hajamra kenetni, nyers tojással, hogy jobban tapadjon)

Persze hozzá tartozik, hogy saját tyúkok tojásai. Nem nagy a gazdaság, de szinte mindegyik tojásról megmondom, melyik tyúk tojta. Ha valamelyik megbetegedne, az szemet szúrna....

Én mikor "reform" étrenddel kísérleteztem, akkor szorulásom volt. Aztán rákaptam a kefírre, de ezt utólag már "hashajtó" kategóriába sorolnám ezért működött. Aztán kezdtek fájni az ízületeim. Olvastam róla, hogy a kalcium az ízületekbe kezd lerakódni, hát próbaképp elhagytam a tejes dolgokat. A teljes kiőrlésű cucokkal együtt. Majd az ízületi gondjaim megszűntek. Persze sok ember ennyivel simán együtt él, csak engem zavart, és nem fogadtam el, hogy ennek így kell lennie.

Aztán tavasszal végleg szakítottam minden búza alapú élelmiszerrel. Épp egy éve. Ettem még egy nasit, ami egy pár hétig nem volt beszerezhető. Miután újból kaptam, kirügyezett az orrom. Ez addig nem is tűnt fel, mert évtizedeke át voltak rajtam ilyan ragyák. Aztán elolvastam a papírját, majd kiderült, hogy tejfehérjét tartalmazott. Nyáron többször kísérleteztem, hát biozny egyértelműen a tejfehérje volt az oka. Aztán ősztől tovább keményítettem, krumpli és rizs is kilőve. De érdekes módon, ezek nem befolyáslták úgy az étvágyrohamokat, mint a búza alapú ételek, ezért nem hiszem, hogy kizárólag a glikémiás index lenne a hunyó, inkább a WGA. (búzacsíra agglutinin)

Ami az energiát és fáradékonyságot illeti, ezzel egyetértek. Van, hogy elmegyek futok akár 21 km-t, aerob zónában, szinte nem bírok elfáradni. Volt már nem egyszer éhgyomorra megtettem 14 km-t, de 20-at is. (ezenkívül szoktam még bringázni)

Jobb kondiban vagyok mint a húszas éveimben. De ez ettől függetlenül nem tartom ezt sem végállomásnak, ha a tapasztalatok más vizekre visznek, nem fogom előre kiönteni a gyereket a fürdővízzel együtt. Nekem eddig pozitív tapasztalataim vannak a gyümölcsök nagyobb arányú fogyasztásával, de tény és való, hogy kb. 0.8 kg gyümölcsből készítem a reggeli gyümislátát.

Egy nullát egész bizonyosan, sőt még el is felezheted. És igen, jól gondolod. Rosszul leszel, ha azt mondom, hogy a tojást is nyersen szeretem? :) nemcsak a halat...

Én érdekességként azért ideírnám, hogy szerény véleményem szerint a legelső tartósítóeljárás a füstölés lehetett, még jóval a sózás előtt, bár nem tudom, nem vagyok annyira kompetens e témában, s őszintén szólva, nem is foglalkoztam vele.

A kövön sütést meg egyáltalán nem tartom vad ötletnek, vlsz az is régebbi, mint gondolnánk.

Ha a nyársas dologgal egyetértessz, azt kell mondanom, én is arra teszem a voksom. Imádom a nyárson sütött keszeget, pontyot, törpeharcsát, amit a tulajdon kezemmel (horgászbotommal) fogtam. Most, hogy jön a jó idő, egyre többet szabadulok ki a természetbe, és igen, én gyűjtögetek is, mégha egyesek hülyének néznek érte akkor is: májusban szamócát, augusztusban szedret, az őszi hónapokban diót, mogyorót, kökényt, csipkebogyót... egyszóval, megpróbálom megélni, amit csinálok.

"De fél millió éve az őseink megsütötték a húst a tűz fölött, és nem pusztultak ki. "

Érdekes amit írtál. Tűz felett megsütött hús. Ez elég kezdetleges konyhatechnika. Nem véletlenül próbálom meg a husit hasonlóan "aszkéta" módon sülve fogyasztani. Amit a tanulmányok a hőkezelt fehérjék rossz tualjdonságairól felhoznak, ez már erre is vonatkozik, de hatványozottan igaz a fehérje és szénhidrát együtt sütésére, teszem azt rakott húsos zöldségek esetében, vagy zabpehely panírban a tojás sütésére, meg a maglisztes és tojásos sütikékre is! Az ősember szerinted hogy hőkezelhette a tojást? Panír kizárva, fazék nélkül főzni sem lehetett, kövön megsütve meg felét otthagyta a hangyáknak? Elfogadom, hogy 500 000 éve használjuk a tüzet, megpuhítottuk a gyökereket, és megsütöttük a húst. Azonban a modern konyhai eljárásokkal nem túl régóta rendelkezünk, a főzés, a lábas az bizony a neolitikus kor találmánya, hisz a hüvelyesek főzés nélkül ehetetlenek voltak. Tehát a nyársat elfogadom, de a többi konyhai eljárás esetén egy 0-t levehetünk azokból az évekből. (gondolom én)

Szia!

Én sem soroltalak téged konkrétan az ellentáborhoz, sőt senkit. :) De ha lesz olyan hozzászóló, talán azzal sincs baj.

Én is leírom, hogy mi a helyzet. Nos, végre így 10 év után elmondhatom, hogy végre minden nap megyek vécére. Én is sokáig kerestem az utam, nem is mondom, hogy megtaláltam, de úgy érzem, az már eredmény, amit az emésztésnél elértem. Meg hogy végre megint híztam 2 kilót. Folyamatos harcot folytatok azért, hogy a testsúlyom megüsse a 60 kg-ot, ami végre sikerült. Rám férne még 5 kiló plusszba, szóval tovább hajtok...

Gyakorlati tapasztalatom az, hogy a sima búzakenyértől begyulladt a vékonybelem, a kukoricától ekcémás vagyok, a tejtől pattanásos, gyulladt a bőröm, ha meg csak vegán koszton élek, két nap után fáj a gyomrom mert túl sok a savam, sőt még refluxolok is.

Még nem csinálom teljes gőzzel a paleot, de erősen csökkentettem a gabonafélék és a tejtermékek fogyasztását az átállási időszakban. És már javulok, ennyi energiám nem is hiszem, hogy volt valaha is.