Hogy fogadtátok el, ha nem jött be az élet? (beszélgetős fórum)

Mit ugrálsz?

Persze, meghatározó, de nem minden esetben.

Aham.

Tudod, mindenkinél ez lesz a végén.

Senkinek sem kell a "te élezet lomja".

Mondjuk, én vidéki vagyok, szeretem.

Éltem panelban is, azt is szetettem.

Nem azon múlik, hol élsz. Hanem, hogy ki/kik van-nak körülötted.

Ezt persze ne vedd magadra, tudom, nem a te fórumod.

Nem minden esetben.

Sokszor kihal belőle anyóka, apóka, és a gyerekeknek nem kell.

Már ötven évesen sem sok lehetőség van. :)

Bizony, tojáshéj.

Annyi minden jöhet, amire nem gondolunk 20 évesen, persze az a normális, betegség, szülő, testvér elvesztése, családi gondok. Megannyi történés, ami egy laza csuklómozdulattal keresztbehúzza a terveket, álmokat. Akkor azok túlélésére, megoldására kell koncentrálni. Nincs idő és energia az elveszett, füstbe ment dolgokon keseregni.

Hjah...azt olvastam, hogy manapság 50+ kezdenek új életet, új partner, új város, új munkahely.

Bátraké a szerencse, vagy a fene sem tudja:-)

Ne gyere már ezzel az önellátással megint! Egy konyhakert nem önellátás. Lehet venni 2-3-6 millióért kacsalábon forgó házat, csak számolni kell azzal, hogy oviba, suliba el kell hordani a gyerekeket, és neked ehhez kell igazítani, hogy utána egy órát buszozhatsz a távolsági buszon a munkahelyedre.

Teljesen önellátó meg nem leszel, mert kell a net, a villany, ruha meg minden, és azt pénzért adják. Vagy elmész dolgozni, vagy eladásra is termelsz.

Volt kertes ház, munka, férj, gyerek, 4 testvér, házastársak.

Meghalt az elsô férj, utána a 23 éves fia, a 2. férj, a 4 testvére, majd azok házastársai. A szüleit is eltemette.

Túlélt egy rákos daganatot.

Már nincs senkije, ô az utolsó mohikán.

A szomszédai néznek rá nap mint nap.

Hogy jött be neki az élet???