Egyedül lenni (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Egyedül lenni
Fölösleges sipákolni. Főleg hülyeségeket (csontok?). Nem kell mindent elhinni, amit a képernyőn látsz.
Az emberiség pedig igen, ki fog pusztulni, mert így is túlnépesedés van már.
FELELŐSSÉGTUDAT. Előbb ez, utána a sipákolás.
Jaj ne túlozz már.
Nektek nem volt választásotok. Akkor mindenki szült 18-20 évesen, más kérdés, hogy mennyire voltatok érettek. Arról a gyerekeitek tudnának sokat mesélni.
Akkor az volt a módi, hogy szülünk, férjhez megyünk. És aki 25 évesen még nem volt férjnél azt kinevették. Követtétek az akkori csordát...
Most a vízöntő korszakát éljük, mindenki dönt, választhat amit ti nem "tehettetek" meg, mert még túl nagy volt a nyomás!
Nem kell ezért most itt féltékenykedni, meg károgni meg kotkodálni.
Én nem hiszem el, hogy ez a barátja hónapokig erőltette. Azt is megkérdőjelezem, hogy egyáltalán megtörtént ez a "könyörgés". 12 hetes korig elvetetheti a gyerekét elvileg. Aztán 2-3 hónapig biztos nem beszéltek a gyerekről és hirtelen a férfi hónapokig tartó könyörgés után (amit a lány annyira nem akart) derült égből villámcsapásként meggondolta magát. Amikor már késő volt.
Ennyire hülyének ne nézzék már az embert.
Lány akaszkodott rá egyértelműen.
Olvass vissza. Én azokra a hangokra értem a józan jelzőt akik nem tartották volna meg a gyereket. S végre nem csak én, kívülálló láttam így, hanem nők is hasonlóan nyilatkoztak.
A hanyattesés pedig a feltétlen csodálat és ajnározás csak mert gyereket szült. Csak attól még nem lesz jobb ember valaki.
Ha neked ez a józan, felelősségteljes gondolkodás akkor nagyon rossz az értékrended. Ha meg úgy tűnt, hogy az emberek nagy többsége pusztán a gyerek szó hallatán lett rosszul akkor viszont már szövegértelmezési gondjaid is vannak.
Javaslom keress meg egy férfi közösségi oldalt.
Ja, hogy még őszinte és vállalja is magát? :/
Tényleg kár a klaviatúrát koptatni miatta.
Na akkor lehetséges...:D
Na mindegy, a dologról nekem ez a véleményem, aztán ezzel mindenki azt csinál amit akar...
Néha félre kéne tennem a túlzott empátiám, na de hát ilyen vagyok. Egyből bele képzelem magam a másik helyzetébe, és átgondolom én ugyan mit tettem volna...
Fura ez így nők között, mi? ;P
;)))
Dehogynem olvassa!
Kapásból két nevet tudnék írni akiknek köze lehet a cikkhez. :)
"Nem mindig van úgy, hogy védekeznek. . . istenem ki nem hibázik ebben?"
Még ha úgy is állunk a dologhoz, emberi dolog, elkapta őket a hév, azért utána, mikor arról kell dönteni, hogy hogyan tovább, arra ez nem mentség.
Nem a gyerek említésétől ájult el itt senki.
Lehet másik fórumot olvastál. A "józan" gondolkodásnak meg itt nincs helye.
Ez így igaz!
Én is mondhattam volna ezt, de szerencsére, én nem huszonévesen maradtam egyedül.
Megnéztem az adatlapját, egy hónapja be sem lépett és semmi aktivitása. Felesleges is a továbbiakban "tanácsokkal ellátni".
Talán ismét hosszabb időre elutazott gondolkodni :D
"Nem mindig van úgy, hogy védekeznek... istenem ki nem hibázik ebben?"
Az, aki elég felnőtt ahhoz, hogy lásson összefüggést a terhesség és a szex között?
Az, aki nem akar gyereket?
Mi van?!
Nem kell sem köpködni, sem magasztalni a leányzót!
Fel kell készülnie, hogy nem lesz egy leányálom a hétköznapi nehézségek miatt, viszont nagy boldogságot ad a gyerkőc, és az adott élethelyzetből, a körülményekből a lehető legjobbat kell kihozni!
Aki nem maradt még egyedül gyerekkel, az olyan szépen írkálja, hogy majd talán találsz egy balekot, aki elfogadja a gyereked is. Hát ez nagyon nem így van! Lehet találni normális embert, csak nem a legegyszerűbb dolog!
Ennyi erővel én is ástam volna el magam, hogy egy éves gyerkőccel magamra maradtam? Mindenféle látogatás, és gyerektartás fizetése neélkül? Röhej. Rögös az út, de nem lehetetlen. Itt az egyik legnagyobb baj, hogy a cikk író totál nullának nézi magát. Ez miatt még nehezebb lesz. De bízom benne, hogy talál segítséged, s majd idővel társat is!
az a baj, hogy ilyenkor az ember nem gondolkodik előre...
az írásodból kiderül, hogy hullámzó és szeret éhes ember vagy.., ez amolyan depresszív hangzású dolognak tűnik.., valószínű, hogy azért tartottad meg mégis a gyerkőcöt mert valahol legbelül azt hiszed, hogy majd ő mindent megváltoztat. lesz kit szeretned, lesz ki szeressen.., DE! hiába írják sokan, hogy a gyerek szeretete majd mindent kárpótol.., egy egy baromság! a gyerek iránt érzett szeretet, illetve a gyerektől kapott szeretet teljesen más mint amire egy férfitől vágyunk... Sajnos nem ugyanaz. egy gyerek nem túd pótolni egy férfit, egy férfi nem tud pótolni egy gyereket. fiatal vagy még.., bele sem gondoltál, hogy innentől kezdve vége van a szabad éveknek.., egy csomó mindentől megfosztod magad.., amit majd csak évek múlva fogsz érezni.. és mielőtt bárki azt gondolná, hogy megvetlek.., nem, nem dehogy vetlek meg.., csupán a saját tapasztalatomból írok.., bár nem ugyanaz a szitu mint nálad, mert engem a gyerek megszületése után hagytak faképnél... 24 évesen.., úgyhogy igazán tudom, hogy nekem egy csomó minden kimaradt az életemből.., viszont egy jó tanácsot fogadj meg.., a következő pasit akivel bármi komolyat tervezel nagyon nagyon nézd meg.., és ne ugorj bele megint egy hülyeségbe, csak azért mert akkor úgy fogod érezni, hogy kihúz majd a kakiból.. 23 évesen egy gyerekkel még simán van esélyed arra, hogy megtaláld azt a pasit aki valóban a társad lesz..,
Nehéz dologba vágtad a fejszédet, de nem kilátástalan, de csak rajtad múlik hogy hogyan tovább. ezért a döntésedért pedig kőkeményen vállalnod kell majd a felelősséget.., sajnos elég fiatalon raktad ezt a terhet magadra...
Nem neked írtam, hanem kicsiszeri-nek válaszoltam.
Egyébként abban igazad van, hogy 2 emberen áll vagy bukik a dolog, egyértelmű, de amikor már megtörtént a dolog, és már megszületett a kicsi, visszacsinálni semmit sem lehet.
Nem mindig van úgy, hogy védekeznek... istenem ki nem hibázik ebben? Csak a 20000%-osan felkészültek, de utólag inkább a lelki békéjét és egy kis erőt kellene naki adni, a múltba vissza menni már senki sem tud.
A felelőtlenségét, felelősséggel vállalta, szerintem innentől kezdve számomra nincs mit ezen tovább rágódni.
Írja ki magából a bánatát, lehet megkönnyebbült egy kicsit. Ez meg egy fórum, itt úgy is kap mindenki hideget-meleget.
További ajánlott fórumok:
- Szeretsz egyedül lenni?
- Egyedűl vagyok itthon és félek. Normális ez? Más is van igy? Én félek egyedűl lenni.
- Utálok egyedül élni, lenni
- Társsal az oldaladon egyedül lenni, ennél nincs nyomasztóbb...!
- Megbántottam a szerelmem, ezért egyedül szeretne lenni. Visszakaphatom még?
- Szeretek egyedül lenni, akkor nekem nem való család?