Az idősek hogy tudnak "célok" nélkül, csak úgy élni? (beszélgetős fórum)

Ja, és a lehetôségekhez hozzátenném, hogy sok nyugdíjas menne sok helyre vagy csinálna sok dolgot de a nyugdíjból nem kerül ki, és ez nem azért van, mert nekik nincsenek céljaik, hanem mert van kisnyugdíj, vagy nagyobb, de a kicsit is be kell osztani. Ezért akinek kicsi van, az a szép tájakat megnêzi a tv-ben igen. Ez viszont nem az ô saruk. Régen is volt jobban fizetett állás meg rosszabbul és a rosszabbul fizetett után rosszabb nyugdíj jár.

A politikusoknak nálunk 5 év munka után is jár nyugdíj, mégis megszavazták, hogy a többi ember 20 évnél kevesebb munkaviszonnyal nem jogosult, illetve aki dolgozik, az 40 vagy több mint 40 êvet dolgozzon le.

Hogy nincs rá pénz?? Ööö, a lengyeleknél is azt mondták, hogy nincs rá pénz és hogy az eu kéri, hogy emeljék meg 67 évre ôk is. Aztán az emberek megválasztottak egy pártot, aki azt ígérte, hogy 60 év lesz a korhatár és hirtelen lett rá pénz:)

Elég zavaros lett ez a bejegyzés. Elôször azt írod, hogy céltalanul élnek a mai idôsek, utâna meg azt, hogy ja nem, mert még sokan eljárnak ide-oda.

Akkor most melyik?

A fórumkérdésre válaszolva, sokfêle ember van és sokféle lehetôség vagy NEM lehetôség.

A férjem szülei pl 70 felett is minden évben utaznak valahova, anyósom a minden pénteki fodrászt és keddi kozmetikust el nem mulasztaná, vagy a masszázst, gyógytornát. Emellett tudták segíteni a gyerekeiket és most is foglalkoznak az unokákkal.

Az én nagyszüleim szintén nem éltek céltalanul, 4-kor kelés, gazdaság, állatok, na meg az unokák.

Anyám még nem nyugdíjas, apám igen, de pl apám dolgozott nyugdíj után is, nemrég hagyta abba. Az ô céljuk most az unokázás amikor tehetik, anyám és félretesznek az én gyerekeimnek. Plusz van egy másik lakás, amit kiadtak albérletbe és gondolom, azt is teszik félre. Anyámnak most is van kertje, amit munka mellett mûvel, hogy kevesebbet kelljen kajára költenie (a másik férjével van), amikor teheti, repül hozzánk. Apámat már nehezebb utazásra bírni de igyekszik ô is. Szerintem nem nagy baj az sem, hogy 42 év munkaviszony után ô esetleg tv-t nézni akar csak, szombaton elmegy táncolni a barátnôjével és itt kifújt, nincs ennél nagyobb célja, hát engedtessêk meg, hogy amit ô ledolgozott, azok után hadd döntse el. Moziba, színházba nem jár mert elalszik:P

Viszont napközben nagyon is aktív, egész nap most is rohan, bevásárol, szerel, fôz, csak ha leül, akkor egybôl elalszik. Olvas, elalszik:P hát tegye. Akár céltalanul!

Ùgy látom, neked nincs sok célod, vagyis mindig úgy írsz, mint aki 35-40 éves korában már le akarja húzni a rolót, szóval nem is értem, mi bajod az idôsekkel?

Olvastam valahol, és azt hiszem igaz!

Amit már megszoktunk, és aminek az árával elégedettek vagyunk, és leginkább keressük a polcokon, azokat az árukat a megszokott állványokon, csak éppen az alsó-felső polcokra pakolják.

A szem magasság irányába az új, az eddig ismeretlen és természetesen a korábbinál drágább termékeket pakolják.

Üzleti fogás. És valóban, ha valamit nem látok a régi helyén, nézem az állvány alsó-felső polcait... gyakran ott van az!

igen ,ez nálunk is így van.bármit odaadok ,segítek, de a fedél a fejünk felett marad,már hitel sincs rajta, imádom a gyerekeim,de soha nem kockáztatnám a házat,senkiért,

még egy ,már nem jönne össze,ebből a ,,,hatalmas,,, nyögdíjból

Pontosan.

A mai világban nem is olyan természetes ez.

Vannak kolléganőim akik nyugdíj mellett kénytelenek tovább dolgozni mert még van pár év hitelük.

a mai cél megvalósítva,

észrevettétek, hogy eltünt mint szürkeszamár a nagy ködben?

Ezt én is szeretem - mondta Róbert Gida. - De hogy mit szeretek legjobban csinálni? Semmit.

- Hogy csinálsz Semmit? - kérdezte Micimackó, egy darabig elgondolkozva.

- Úgy, hogy mikor rád kiáltanak, éppen mikor indulsz, hogy csináld: "Mit csinálsz most, Róbert Gida?" - és azt feleled: "Ó, semmit!" - és mész, és csakugyan nem csinálsz semmit.

- Ahá! - mondta Micimackó.

- Most majd ilyenféle dolgot csinálunk, ami semmi.

- Ahá! - mondta újra Micimackó.

- Az ember csak megy, odahallgat olyasmire, amit úgysem hall, és nem izél semmivel.

- Ahá! - mondta Micimackó.

Na igen... én mostanában mondogatom, hogy most jutottam abba a korba, amikor simán bevállalom, hogy imádom, ha semmit sem kell csinálnom.

Ugyan fiatalon is szerettem volna semmit sem csinálni, csak nem volt rá lehetőségem.

Amikor elmentem nyugdíjba, kidobtam az összes órát a házból.

Egy életen keresztül az órákat lestem, mert mindig mindent időre kellett csinálnom. Az órák irányították az életem. Hát megszabadultam tőlük.