Az idősek hogy tudnak "célok" nélkül, csak úgy élni? (beszélgetős fórum)

Hol élsz te???

Amikor a "kis kínai" azt mondja a 45 éves, munkát kereső!!! jó kiállású, munkabíró jelentkezőnek, hogy: te nem kelleszesz!!!, mert öreg vagy!

Érted, 45 évesen. És a vendéglátó egység ablakára kiírva, hogy pohárszedő-mosogató munkakörre felvétel, és bemegy az 50-52 éves éves, egyébként jó erőben levő nő, és azt mondja a tulaj neki, hogy ő 20-22 éves fiatal lányokat keres... mert ugye a vendég ...

Akkor nem mondanád meg, hova is menjünk mi dolgozni pl. 60 felett??

Csak reménykedni tudok, hogy ezt te sem gondoltad komolyan.

Csak reménykedni tudok, hogy beteg vagy és orvosra van szükséged.

Nézz a tükörbe, amikor unalmadban, jó dolgodban ilyen hülyeségeken jár az agyad???

És ne feledd: ha szerencséd van, egyszer te is megöregedsz! És majd akkor megtudod!

Nem értem, mi a gondod az idősekkel. Úgy gondolom, a nagyszüleid 70-80 év körüliek. Ahelyett, hogy azzal foglalkozol, mi a céljuk, jobb lenne megkérdezni őket, mi fáj? De még ha olyan szerencsések, hogy nincs semmi testi bajuk, akkor is természetes a lelassulás ebben a korban. Ha megkérdeznéd őket, mi a céljuk, meglepődnél. Békében, nyugalomban szeretnének élni, mert végre megtehetik.

Örülj, hogy kb. 3 év múlva egy saját lakásra szert tehetsz. Sokan kezdtük panelban. Örültünk annak is, bár a nagyrésze hitelből volt. A

"Az idősek hogy tudnak "célok" nélkül, csak úgy élni?"

Hát képzeld, csak úgy élnek bele a világba, boldogan! :-))))

Akinek nincs célja az életben, az meghal, cél nélkül nem lehet élni.

Vannak kisebb és nagyobb célok, mikor hogy.

Vannak világmegváltók, meg "egyszerűen" megérni az estét.

Meglátod majd, nagyobb élettapasztalat után.

Az jó dolog, hogy figyeled a környezeteted, esetleg ösztönzőleg is hathatsz emberekre, akiket passzivnak ítélsz. Pl. Színházba vinni a nagymamát.

Na és, ha neki így jó, miért ne tehetné meg? Nem mindenki az a jövő-menő típus, van aki szeret otthon ülni.

Bár idősen, egyedül lenni az elbutuláshoz vezethet, de hiába van ez így, attól még nem vagyunk egyformák...

Sok hülyeséget összeirkáltál 28 éves létedre.

Fogalmad sincs az öregségröl, annak minden nyavalyáirol

"Felkeltek, dolgozni mentek, aztán haza és kész, kitakarítottak, rendbe raktak ezt-azt a ház körül, aztán estig ültek a tévé előtt."

Majd ha 55 éves leszel, te is örülni fogsz ha este eldőlhetsz a tv elött és ha körbenézel ez az élet

Ne filmeken nevelkedj!

28 éves vagy még. De már most nem boldogít, ha "csak" egy paneled lesz. Amiből persze majd tovább léphetsz. És nem is ez a lényeg.

Te sosem leszel boldog. Hacsak rá nem jössz, hogy a boldogság nem ez.

Hát akkor panaszra egyáltalán nincs okod.

A panel nem rossz ám. Egy percig ne sajnáld és ha minimális hitel...akkor meg örülj, nem kell 20+ évig nyögni a hiteleket és kamatokat. Te most nyögöd...fogd fel így. Még akár szerencsésnek is mondhatod magad:)

Erre azért így nem akarok válaszolni, ha nem gond. Ha jól megy minden, kb. 3 év múlva meglesz egy nagyvárosi (Győr, Debrecen, Budapest) 2-3 szobás panel javarésze, akkor már csak némi hitel kell.

Persze, sajnálom, hogy tisztességesen végigdolgozzuk ezeket az éveket, és ennyiből egy panelra futja.

Figyi!

Mennyit kerestek a férjeddel és mennyi a kiadásotok? Mennyit tudtok félre tenni, spórolni?

Nem akarok a zsebedbe turkálni, semmi közöm hozzá, ha nem akarsz ne válaszolj, csak most már kíváncsi vagyok, hogy tényleg ennyire kilátástalan-e a jelen és a jövő.

(ha nem akarsz ne válaszolj)

Itt külföldön biztosan nem, brutális árak vannak, az albérletre is durva összeg megy el, hiába egy kis garzon.

Otthon akarunk felvenni, nyilván nem megyünk vissza albérletbe, de nagyváros közelében akarunk mindenképpen a munka miatt, ahhoz viszont szintén gyűjteni kell, mert egy 2-3 szobás panel is 12+millió. És közben még az árak is mennek felfelé... :/

Ez esetben téves a megfogalmzásom, másoktól nem sajnálom, csak én is szeretném ha lenne, tekintve, hogy teszek érte ;)

Az irigység az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy vágyunk arra, ami másnak már megvan.

A rezsire meg közösköltségre én is kifzetem albérlet mellett, az nem helyette van.

Az albérletet az egyik legrosszabb megoldásnak tartom.

Nem tudtok felvenni hitelt és egy pici garzont venni? Az albérleti díjból már fizethetnéd a sajátodat is.

Külföldi munka?

Nem keresem vissza a hozzászólásodat, amelyikben kifejted, hogy irigy vagy.

Ami azt jelenti, hogy sajnálod másoktól.

Akinek saját lakása van az meg a rezsire fizeti ki azt sok pénzt, meg a közösköltségre, stb.

Mindenkinek vannak kiadásai nem csak neked. Keress annyit, hogy elég legyen mindenre. Más is ezt teszi. Én is. Ha nem lenne szükségem ennyi pénzre, akkor elmennék egy jó kis gyári melóra, ahol megkeresném a minimálbért és ülnék a TV előtt...

Szerencsére az én gyerekem normális:DDDD

Én neveltem:)

Nem tudon, feltűnt-e, hogy az alkoholistáknak sem lesznek feltétlenül alkoholista gyerekei és a bántalmazóknak sem bántalmazó gyerekei. Valaki épp azért csinálja másképp, mert megtapasztalta a rossz példát.

Ki mondta, hogy nem élhettek a szülőkkel? Azt nem értem, mire fel jössz de bezzegelni, hogy bezzeg neked volt lakásod 22 évesen. Ha mi is ott élhetünk valamelyik szülőnél spórolni és nem a válság közepén vagyunk, nekünk is lett volna, mert szorgalmasan dolgoztunk már akkor is, nem a seggünkön ülve vártuk a sült galambot.

Nem te vagy az anyám véletlenül? Ő nyomja ezt a bezzegelős dumát, miközben mutogat azokra, akiknek segítettek valamiképpen.

Igenis :D

De csakis azért nehogy valaki megszóljon, hogy

szegény 77 éves férjem sokat ül a TV előtt!

na itt a baj,nem tolták a feneked alá a lakást,és még azt is elvárták ,hogy ami vizet ,áramot, bármit használsz ahhoz esetleg hozzájárulj

meg a boltba sem ingyen lehet vásárolni

öreg hiba

Senki nem tehet arról, hogy neked ilyenek a szüleid. Sajnos te is ilyen leszel, mert ezt a mintát kaptad.

Miért ne élhettünk volna a szülőkkel? Miért könnyebb így?

Szerintem örülj annak, hogy ezt a sok "nehézséget" egészségesen csinálod végig, mert van akinek ez nem adatik meg és hidd el, hogy nekik sokkal nehezebb.

Jöhetnék saját példával is: amikor a fiam megszületett a férjemet akkor műtötték először rákkal. Szerinted kinek jobb? Vagy itt a fórumon is sokan vannak fiatalon súlyos betegek és ők sokkal pozitívabbak, mint te vagy.

Így van: amikor férjhez mentem a saját ruháimat hoztam el otthonról egy kis bőröndben, az volt az

"útravalóm" és ez természetes volt!

Nem sírtunk, nem panaszkodtunk és mindent meg

teremtettünk magunknak, sok-sok lemondással és rengeteg spórolással!