Az idősek hogy tudnak "célok" nélkül, csak úgy élni? (beszélgetős fórum)

Álmodtam egy világot magamnak,

Itt állok a kapui előtt.

Adj erőt, hogy be tudjak lépni,

Van hitem a magas falak előtt!

Így szeretném én is!

[link]

1. A dán nyugdíjasok előszeretettel valósítják meg fiatalkori álmaikat

A dán nagymamák és nagypapák nyugdíjba vonulásuk után mindent megtesznek annak érdekében hogy a munka miatt háttérbe szorított és régóta vágyott, kedves tevékenységeiket végre kedvükre végezhessék, és megvalósítsák fiatalkori álmaikat. Mindennapjaikat aktívan, saját maguk számára hasznosan és a közjó érdekében töltik. Például használtruhaboltot nyitnak, és az ott eladott ruhákból és régi bútorokból befolyt pénzből karitatív szervezeteket támogatnak.

2. A dán időseket tisztelet és megértés övezi

A fiatalabb és idősebb nyugdíjasok egyaránt tartalmasan töltik az időt: sportolnak, vásárolnak, olvasnak, kertészkednek vagy keresztrejtvényt fejtenek. Rengeteg időt töltenek a barátaikkal különböző közösségi helyeken vagy klubokban, ahol hobbijuknak hódolhatnak hasonló érdeklődésű társaikkal együtt. Mindenféle érdekes témájú tanfolyamokra van lehetőségük járni teljesen ingyen. Önkéntes tevékenységeket is szívesen, gyakran és rendszeresen végeznek.

Ez az egyik ok, ami miatt továbbra is szükség van rájuk, nem rekesztődnek ki a közösségből. Kint tartózkodásom alatt megfigyeltem, hogy viselkedésük mindig kiegyensúlyozott és magabiztos, ami feltehetőleg abból adódik, hogy a társadalom hasznos tagjainak tartják magukat.

Tisztelik az időseket Dániában, de nem különböztetik meg őket! Ugyanúgy tisztelik, mint egy aktív korút, egy gyermeket vagy egy fogyatékkal élőt. Egy kollégám szerint "a dánok a demokráciát az anyatejjel szívják magukba". Hasonlóképpen a magyarokhoz, anyák napján a nagymamákról is megemlékeznek.

Ez a nyugdíjazás igen rossz húzás volt...

De van itt sok olyan összeg, amit nem is értem miért fizettetnek ki velünk?

Nemzet eze meg aza netto 553ezer ft élete végéig.

Mire???

Amúgy ezt is figyelembe lehetett volna venni, jó minta.

Az amerikai rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága (a katonák esetében nincs nyugdíj, mert elvben bármikor visszarendelhetők aktív szolgálatra) a szolgálatban eltöltött évek számától, a kapott kitüntetésektől és a rendfokozattól is függ.

[link]

Akkor a végén játsszunk egy gondolatkísérletet: hogy kellene kinéznie 10-20 év múlva egy iskolának?

Ez egy fogós kérdés, amin gyakran gondolkodom. Vezetek is egy olyan projektet, ahol arra próbálunk választ adni: vajon hogy nézne ki az oktatás, ha most kellene létrehoznunk az alapoktól? Egy biztos: nem úgy, ahogy most. A tegnap iskolái nem készíthetik fel a gyerekeket a holnap kihívásaira. Javítani persze csak apránként és megfontoltan lehet, de sosem szabad szem elől tévesztenünk a legfontosabb célt: az iskola a gyerekekről szól. Minden elemével az ő kiteljesedésüket, nem pedig saját hagyományainak fenntartását kell szolgálnia.

Nem, én az olasz nyugdíjasokról beszélek. A második világhâború után nem sokkal megszavazták, hogy a közalkalmazott irodisták, ügyintézôk, stb. 40 évesen mehessenek nyugdíjba. Persze a többiek nem, a többi szakma, akik nem közalkalmazottak voltak, persze ugyanúgy 50valahány éves korig dolgoztak, mert el kellett tartani az ország adminisztrációs rétegét. Mivel még élnek a bêbinyugdíjasok is, meg a többiek is, de a nyugdíjrendszer ugyanúgy döglôdik mint máshol, azokon is fog csattanni, akik amúgy dolgoztak annyit, hogy nem miattuk ment szarrá a rendszer.

És itt nemcsak arról van szó, hogy hány ember termeli ki a hány ember nyugdíját, hanem van egy rakás felesleges munkakör a közszférában, de azokat is fizetni kell és fûteni, vilâgítani az irodáikat, stb.

Csak példa, hogy az olasz nagykövetek fizuja 3x annyi havonta (20ezer euro) mint a német nagyköveteké (6ezer euro körüli), pedig az olaszok nem tudnak annyit kitermelni, hogy ilyen fizukat fizessenek az összes nagykövetüknek világszerte. A németek meg kitermelik, mégis kisebb fizukat adnak. A nagyköveteknek a mandátum lejárta után is jár ez az összeg, tehát akkor már meg se dolgoznak érte.

Na, ilyen pazarlások után a legrosszabb kifogás, hogy azért nem megy a nyugdíjrendszer, mert a nénikék, bácsikák akik 40 évet güzültek, túl sokáig élnek, meg nem tettek be annyit, persze...

Dehogynem tettek be, csak az más emberek szupernyugdíjára megy el, akik életükben 5 évet dolgoztak csak (szóval marhára semmit nem tettek be).

Ez a dolog, gondolom, a legtöbb európai orszâgot ugyanúgy érinti.

Lesz itt baj, nem is olyan sokára:

[link]

Mert c@r az oktatás sok helyen. Vannak családok, akik, nem tudják még, hogy tanulni kell a boldoguláshoz. Nem is motiválja őket semmi és senki.

Munkahelyek is kellenének a boldoguláshoz, az oktatás mellé.

:(

Ne a fát vágják, hanem szedhessék össze a lehullott darabokat. Állami erdőkben, vagy, ha a tulaj megengedi.

Maskeppen korkedvezmenyes nyugdij.

A haboru utani idoszakban ilyen nem volt

Sot; akik kaptak, '45 utan megvontak toluk, akik nem hodoltak be.

[link]

Aki boldogulni akar, az tanulni fog!

Saját érdeke az embereknek ez. Persze nem igazán támogatják ezt egy munkaalapú társadalomban...

Akkor bizony magad uram! Csak igény legyen rá!

Te szerencsés vagy!

[link]

Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy ez a tevékenység bizony tilos, ugyanis a törvény szerint aki elhullott fát, gallyat gyűjt, vagy az elhalt ágakat levágja, az szabálysértést követ el, ez pedig elzárással is büntethető

A férfi még a házkutatást is bevállalta volna, hogy bebizonyítsa: nem tolvaj, nem lop, nem bánt élőfát, csupán az elhullott ágakat szedi, hogy családja ne fagyjon meg. A rend őrét és az erdészt azonban ez nem hatotta meg, így valószínűleg pénzbüntetést kell majd fizetnie a férfinek "tettéért". Zoltán elmondása szerint nem bujkál a törvény elől, jól keres, az építőiparban dolgozik, így kitudja fizetni a büntetést. Ő még a szerencsések közé tartozik, Kovács Györgyi szerint ugyanis rengeteg amúgy is nehéz helyzetben lévő családnak ez hatalmas gondot okoz.

Igen, erre találták ki, hogy 15 olyan foglalkozáscsoportot kivonnának a 40 éves munkaidô szabály alól, köztük vannak a betegápolók is, akiknek naponta többször idôseket kell ide oda emelni, a gru vezêrlôk és hasonló szakmák. A tanárok is, mert a pszichiátrián a kiêgés szindrómások 80%a 50-es pedagógus, mert ez a szakma ha nem is fizikai munka de lelkileg igénybevesz, jár nekik is, hogy külön kategória legyen.

Mondjuk nálunk már most 65 év a nyugdíjkorhatár, ez lesz jövôre 67, ezt azzal indokolták, hogy az olaszok átlagéletkora magasabb a többi európai országnál, ezért szerintük kitolható a korhatár.

De régebben voltak a "bêbinyugdíjak" vagyis azoknak a közalkalmazottaknak, akik irodában dolgoztak, tehát nem fizikai munka, 40 évesen mehettek nyugdíjba. Közülük sokan még ma is élnek, 20 év munkaviszony, és több mint 40 év nyugdíj.

Kár lenne a bébinyugdíjasok miatt a többi nyugdíjason leverni, hogy nincs pénz nyugdíjra, hiszen aki 65 évesen megy nyugdíjba 40 év munkaviszonnyal, 40 év munka tesz annyit a testével, hogy nem fog 80 évig nyugdíjat kapni ahogy a bébinyugdíjasok csinálták, hogy csak 20 évnyi járulékot fizettek de 2x annyit vettek ki. Mert aki 40 évet dolgozott, az nem fog 140 évig élni. Nevetséges. 67 évesen nyugdíjba megy, talán 20 évig kap nyugdíjt mert meghal. Vagyis 40 évet adott bele, hát 20-at csak tud a járulékkal fedezni akkor is, ha a pénz êrtéke romlik.

Már rőzsét gyűjteni sem lehet. Az ország bele is fullad. Pedig kisebb esélye lenne a forró nyári napokon az erdőtüzeknek.

[link]

Energiaszegénység és légszennyezés