Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)

Mai program egyrészt gyógyulás, mt eléggé vacakul vagyok megint, másrészt szociológia, wááá, hát lassan haladok vele, nem nagyon fekszik:S

Te a festéssel?

A kedvencem a segafredo és a davidoff, de amikor itthon vagyok akkor mindig iulius meinot iszom, a koffeinmentes az nekem olyan mint ha barna melegvizet innék:))

Nálam is változik ez, bár én inkább a metált szeretem, viszont amikor bulizunk akkor nem számít, hogy mi megy ha a hangulat jó. Az aktuális kedvencem az az Iron Maiden, de régi magyar rockon nőttem fel, viszont szeretem Lady Gagat, és sokat hallgatok drumm and basst is, és mi a mai program? Mennyire haladtál a szociológiával?

Akkor csend bele olyanba, ahol annyira nem nagyon érződik:P

A béres nekem bevált...

Kávéé ó, milyet iszol? Én 3in1-t egyet reggel egyet délben. Ha jól esik meg ilyenek, miért nem veszel koffeinmente kávét, azt aztán meg ihatod, mikor csak jól esik...

Én őő, szeretem Kispált, de különben minden, inkább pop, szeretem a magyar zenét, szeretem a régieket...

Te?

Tökmagolajat én is vettem, de annyira nem szeretem az izzét, max salátákon, a Béres csepp az jóőtlet, én szedtem cetebet csak a gyomrom nem bírta és szépen minden kijött.

Megint kávézhatnékom van, alig 2 órája ittam meg egy nagy nagy bögrével.. kicsit még várok azthiszem.

Amúgy milyen zenéket szeretsz?

Boriboo jól tudatosítottad, az agyad már tudja, és halad a szervezeted is!

Amit elfelejtettem, h a dietetikus nekem mondta h szedjek be min. 1 doboz multivitamint/én supradint szedtem/ és még előtte béres cseppet. De hála istennek jó a vérképem...

az lehet Nektek se ártana, sőt!!! AMit még nagyon ajánlott az a hidegen sajtolt tökmagolaj, de én azt végül nem vettem, mt akkor tápszer is volt...

Kb 3-4 éve, nem tudom pontosan, csak azt, hogy már 11-ben elkezdtem a húst eéhagyni, majd jött, hogy nem iszom alkoholt, majd 3 hónapig búcsut mondtam a csokinak, és átmentem totál egészséges üzemmódba, majd rá egy évre csak reggeliztem, és nem csak egészséges ételeket ettem, hanem amit megkivántam, viszont nem volt annyira hízlaló, most pedig igyekszem, többet enni, és ne csak reggel.

De a kicsivel több gyümölcs vagy yoghurtnál tovább még nem haladtam, viszont ettem bejglit is, meg a karácsonyi menüt sem mellőztem, apránként haladok, de remélem sikerűlni fog.

Nekem is volt pánikrohamom, de azt én magammal megbeszéltem, és ˝kigyógyúltam˝ belőle, a baj az volt, hogy horribilis mennyiségű kávékat ittam meg naponta, és jóforrmán csak azt, éjszakára pedig elkezdett zakatólni a szívem és bepánikoltam, hogy nem akarok meghalni, aztán leálltam a sok kávéval és megbeszéltem magammal, hogy mostmár nem kell paárzni, és nem engedem magamnak, hogy meghaljak.. :))

Igen sok sok módszert kiprbóáltunk már, mindkét dokimmal, és végül ez néz ki úgy,a mi valóban használ...

Én is próbálok minél egészségesebben étkezni, mivel régen dietetikus szerettem volna lenni, ez nekem különösen fontos... Én akihez járok az ingyenes. Hány éves vagy? Én az Országos Gyermekegészségügyi Intézetbe (Pest) járok. Ide vittek el, még anno a sulimból. Ez a hely azért jó, mt egy helyen számos rendelés van, ingyenes, és ilyen fiatalos laza közeg vesz körül. Szóval a mokim bezsélt az ottani pszichiáterrel(azért ő is felügyel) mikor gyógyszer kellett a pánikra. Ő nekem is idő volt mire hat, aztán már nem hat, azt mondták ez a jó, mt azt jelenti h már nincs szüksége a szervezetemnek rá. Fél évig szedtem én is szorongás oldót, meg antidep. Most hagyom el.

A dietetikus is itt van, hozzá is a mokim által mentem, de nézd meg a honlapot, bizonyos évig ingyenes, és nagyon jófej, híres és laza a dietetikus, nekem segített. Tápszert felírtak nekem pl 90%-ra!

Mindenképp kezd el lépésenként, bár nem tudom h a bulémiánál ez hogy működik, de mondjuk legyen egy nap amit előre eltervezel és h akkor nem hánysz aztán ezt sűrűbben...

Menni fog, de egy nagy lépéssel kell indítani, mégpedig nem holnap, hanem Ma, Most! hajrá

boriboo: Szia:)Igen,mostanában egyre gyakrabban teszem fel a kérdést magamnak,hogy plussz 1 kg, vagy halál. És természetesen az első variációt választanám. Ha belegondolok, kórházban úgyis megetetnének, úgyis gyarapodnék...és ezt ugyanígy itthon is megtehetem, egy "kicsit" kellemesebb környezetben. A végeredmény ugyanaz lenne, folyton ez jár a fejemben és ez ösztönöz. Mert kórházat SEMMIKÉPP. Neked hány éve vannak ilyen problémáid? jól haladsz? puszi

Zsóka54: Szomorú amit leírtál,remélem jobban van már a barátnőd!!!(?) Tanulságos történet, én is egy hasonlóan elrettentő példa hallatára kezdtem el nyáron felépülgetni. Mikor kórházban voltam, volt egy lány, az ottani szobatársam, akivel nagyon jóban lettem,ő is evészavaros volt, ugyanannyi kg mint én. Közösen csináltuk a terápiát,sokat beszélgettünk, nevettünk, segítettük egymást. Még a kórházból való távozás után is sokat beszélgettünk telefonon.Az utolsó sms amit írt, arról számolt be,hogy Minden rendben vele,jól halad,minden ok! Ezután 2 héttel jött a hír, hogy szívrohamot kapott otthon, és nem tudták megmenteni. Ennek hatására kezdtem el enni és gyógyulni nyár elején, de visszaestem .

anca90: Köszönöm a tippeket, jó ötleteid és módzsereid vannak:) Tök jó olvasni, hogy írod,hogy szoktál enni..most egy hülyén hangzott, de tényleg. Jó módszernek hangzik ez a lépésről lépésre haladás. Nekem a reggeli az egyedüli ami rendesen szokott menni. Zabkása nálam is szerepel a menüben,meg gyümölcsök vagy joghurt. Más nem igazán..vagy ha igen is..az hamar visszajön..

Étcsoki jól hangzik,lehet ma kipróbálom:)

Nekem is voltak olyan időszakok,amikor azt ettem amit megkívántam, ennek következménye lett a bulimia sajnos.Volt egy olan pont,amikor annyira kiborultam, mert bennem van az étel, és "soha nem fog kijönni", hogy muszály volt kiadnom. 1óra kínkeserves próbálkozás után sikerült. És egyre gyakrabbak csináltam,szinte csak hízlaló ételeket zabáltam egész nap, merthogy úgysem marad bennem semmi. Csakhogy beleestem ennek a csapdájába, és nem tudom abbahagyni. Most minden erőmmel azon vagyok,hogy legyen legalább 1 olyan napom ,amikor nem hányok. Szóval nálam ez a megkívános dolog az csapda sajnos. De midnen más amit írtál jó ötlet. Én is inkább az egészséges ételek felé húzok,de kezdetnek nem rossz ez sem! Dietetikusta még nem gondoltam, de nagyon jó ötlet. Viszont nem túl dárga?

Igen,gyógyszert neke is írtak fel Pánikra. Meg még egyet szorongásra. De nem tudom,hogy ez mennyiben segít..nekem nem sokat. Neked?

halihó

Igen nagyon jól látod, h ez egy különleges fórum, évek óta nem találkoztam még ilyennel.

Valóban szerencséd volt, de abban is igazad van, hogy míg a külvilág meg van elégedve, és azt hiszi h minden rendben van mert eszel, és testileg nem vagy veszélyben, ez attól még nem jelenti azt, hogy meg is gyógyultál.

Ez a folyamat általában párhuzamosan szokott zajlani, ahogy gyógyul vagy tanul a lélek, úgy gyógyul a test. Abból a szempontból nagyon nagy szerencséd van, hogy az egészséged kielégítő, és nem kell félned, ennek örülj nagyon! Viszont nagyon nehéz lehet lelkileg, és ahhoz hogy ezt az állapotot fenn tudd tartani, lelkileg is gyógyulnod kell. Jársz még ahhoz a pszichológushoz? Lehetséges, hogy nem ő a megfelelő Neked. Én mikor testileg jól voltam, akkor is ugyan úgy jártam, mert baromi nagy lelkiismeretfurdallásom volt, de nem kérdezte, mit eszem, meg ilyenek, mt tudtam h szégyellem. Sajna vissza is estem, de most, hogy lelkileg biztosabb lábakon állok, így nem félek annyira a visszaeséstől. Szerintem itt sok segítséget fogsz kapni, és igenis Nem Vagy Egyedül!

Ám a szakszerű segítség érdekében, megpróbálkozhatnál egy másik mokival. (pszichológos-pszichomókus-mókus-moki:)/

szépp napot

Szia! Üdv itt!:)

Teljesen megtudlak érteni, viszont azt nem tartom etikusnak és korrektnek, ahogy a pszihológusod járt el, hiszen azért van ott ő, hogy megértsen, így teljesen egyedül hagyott téged, ezt nem kellett volna, tudom nem vagyok pszihológus, meg biztos ő tudja, de nekem nagyon rosszul esett volna, ha egy olyan személy akitől sokat várok el, sok segítséget ilyet mondjon

Abszolut ne legyen bűntudatod, minden egyes falatnál gondolj arra, és nézz szét, hogy mennyien örvendenek, hogy megeszed azt, örvendenek, hogy életben látnak. Csak arra gondolj, hogy van jövőd, lehetnek céljaid, bármit elérhetsz, erős vagy, végigcsináltad, és te még hozzá a nehezebb utat választottad, hiszen fejben én is felfogom, hogy ez nem mehet így tovább, viszont gyakorlatban nálam mégnehezebb kivitelezni. Neked sikerűlt, és ne hagyd ennyibe, mert nagyon messzire elmentél, és bármikor írhatsz, tuti valaki fog válaszólni rá!!!

Amúgy meg nem fárasztassz, ne butáskodj, meséld el nyugodtan, a te ˝történetetdet˝, én kiváncsi vagyok.;)

Szép napot

Sziasztok!

Nem vagyok nagy fórumozó, de most muszáj volt írnom.

Nehezemre esett bevallani, hogy már rám is illik a fórum címe. Nem szeretnélek fárasztani titeket a történetemmel, dióhéjban annyit, hogy engem szerencsére a szüleim időben "elkaptak" (ha nincsenek, szerintem idővel halálra éheztettem volna magam), így az egészségem már nincs veszélyben, de magamban nem sikerült tisztáznom a dolgokat. Attól, hogy az egészségem kedvéért magamba gyömöszölök x mennyiségű ennivalót, nem múlik a lelkiismeret-furdalásom, és legfőképp nem békülök ki magammal, habár a külvilág megnyugodhat, hogy minden rendben van velem.

Nemrég voltam pszichológusnál, ő mondta, hogy jelenleg senki sem érthet meg, sem ő, sem a családom, sem a barátaim, hiszen egyikük sem értheti, mit érzek, mi játszódik le bennem az étkezésekkel kapcsolatban. Ettől teljesen megijedtem: ennyire egyedül lennék?

Ekkor keveredtem ide, ahol végre nem az éhezés elviselésére és az evés illúziójának megteremtésére adtok tippeket, hanem az életbe való visszatérésre biztattok.

Úgyhogy jelentem, mostmár én is itt vagyok, mert egyedül nem megy.

Igen Boriboo nagyon jól mondja, sajnos Te is, mi is és mindenki tudja mivel játszol/játszunk, nem írom le megint, de tudatosítsd magaddal! Én járok pszichológushoz, nekem is volt olyan időszak, mikor már nagyon jól voltam, és nem hagytam abba a kezelést"", de mégis visszaestem. Jártam egy pszichológushoz, aki nagyon sokat segített, nagyon nehezen találták meg nekem a tanáraim a megfelelő segítséget./ők segítettek/ Majd ő 1 év után elment mert kisbabát várt, talán ettől is megijedtem, pedig tudtam h nem hagyna elveszni, h max átad másnak, de már romló volt az állapotom, és az utolsó előtti alkalomkor már alig ettem, kb. 500kcal körül. Ekkor mondta h ő igy tovább nem tud fogadni, hanme kórház vagy szüleim(ő pszichológus) Mivel a szüleim nem tudták, kórházat nem akartam, megígértette velem h köv. héten csak akkor mehetek hozzá, ha csináltatok vérképet és ha sokkal többet eszem és gyarapodok. Kimondta ő is h akár bele is halhatok, és akkor még nem, csak pár napra rá tudatosult h basszus tényleg.

Aztán átadott másnak, akivel szintén nagyon jól együtt tudok dolgozni már fél éve, de itt is volt visszaesésem. A legnagyobb szerencsém a kialakuló PÁNIK lett. Sajnos gyógyszert is kellett szednem rá, msot hagyom el, egyszer előjött, azóta akárhányszor koplalnék elkezd szorítani a mellkasom és ez visszatart, olyan rosszúllétet nem akarok többet. Közben elmondtam anyukámnak is, csak ő tudja a családomból...

Lassan haladok. lelkileg is testileg is. Elöszőr bevezettük a müzli szeletet, majd legyen kenyér, majd h legyen 3*i étkezés. Aztán elvittek dietetikushoz, aki még csomó jó tanácsot adott. Sőt csináltak komplett vérképet, és tartalékaim nincsenek, de jó az eredményem.

Én nagyon sarkos vagyok, a regglim vacsorám hónapok óta 80%ban mindig ugyan ez, de megszoktam, és sosem hagyom ki. Ebből nem engedek! Fontos a szokás, kezd el fokról fokra, először elhatározod, aztán megvalósítod, majd megszokod, aztán növeled.

Reggel én zabkását eszem fahéjjal és joghurtal, és kávét

délben főt ételt, és már nem csak főzeléket, a köreteket azért kerülöm ha lehet, de néha megengedem

eszek gyümölcsöt

este 1 szelet rozs kenyér, sajt, vaj

szoktam enni 70%os étcsokit, mert jó a szívnek. Merek már teát inni mézzel, néha eszem háztartási kekszet, vagy iszom kakaót. A legutolsó verzióm a próbahónap volt, h úgy egyek mint egy normális, ht az még nem megy igazán. Meg volt finom időszak is, h olyat egyek amit megkívánok, ez is nehézkes. Elég teljesítmény centrikus vagyok:)

Jah én az elején kaptam tápszert a dietetikustól, ensure plusz fiber, azt kb 3 hónapig ittam, abba nagyon sok minden van...

bulémiás tünetem max a hashajtó lehet, azt is sokáig sokat szedtem, aztán mikor kezdtem javulni kidobtam az orvosomnál, azóta össz 1 db vettem be, ez kb 5 hónapja lehett.

Segítünk, hajrá!!!

Szia!

Te jó ég..36kg, az írtó kevés!!!

Ez már nagyon nem vicc, teljesen megértelek, a visszaeséssel kapcsolatban, nekem is volt, bár nálam inkább a halogatás szintjén nyilvánúlt meg, és attól félek, hogy visszamegyek egyetemre, és megint elkezdem a koplalást..

Szerintem tedd fel inkább magadnak, úgy a kérdést, hogy mitől félsz jobban a néhány plusz grammtól, vagy a haláltól, és most bocsánatot kérek, hogy ilyen dúrva voltam, de te is tudod, hogy nem csinálhatod ezt örökké, ez nagyon veszélyes dolog..

Próbáld meg felidézni, azt amikor elkezdtél nyáron gyügyúlni, azt, ahogy megtetted az első lépéseket, és nagyon jó, hogy írtál, igaz, én nem voltam még szakembernél, viszont tőlem is nyugodtan kérdezhetsz, megpróbálok rá válaszólni!;)

Köszi az aranyos köszöntést:) Igen szerintem is szerencse hogy ide tévedtem, látom,hogy nem fogyókúrás tanácsokat adtok egymásnak,hanem épp ellenkezőleg..ami nagyon jÓ!! Én márciusban pszichoterápiás osztályon voltam hetekig,mert sikerült "ügyesen" elérnem a 36kg-t. Aztán nyáron volt egy nagyobb fellendülésel ,lelkesen belevetettem magam a gyógyulásba, tök jól is ment,gyarapodtam rendesen, és az evéshez való viszonyom is megváltozott. Volt rendesen reggeli,ebéd, vacsora..mondjuk még így is kizártam a szénhidrátot pl az étrendemből,de akkor is haladtam. Viszont augusztus vége felé megint "rám jött" valami, de akkor a koplalás helyett a hánytatást választottam. Eleinte 1-2-szer hetente, aztán egyre inkább belejöttem és mára már naponta többször jön a falásroham és az azt követő hányás. Ami borzasztó:( És visszafogytam megint, és csak fogyok és fogyok,pedig nem akarok ,és próbálok változtatni,emegpróbálok rendesen enni..de mindig "visszajön". És ami a legrossszabb,hogy fizikailag sem bírom már nagyon. Orvosom azt mondta,hogy ha még lejjebb megy a káliumszintem,akkor kénytelen leszek bevonulni a pszichiátriára. Amit semmiképpen nem akarok! De olyan furcsa ez az egész..igazából nem tudom eldönteni,hogy mitől félek jobban: néhány plussz grammtól vagy hogy hetekig megint elzárva legyek a szeretteimtől és kimaradjak egy csomó szép élményből...Nem tudom, nagyon össze vagyok zavarodva.

Te hogy kezdtél bele a kilábalásba,milyen ételekkel, napi háynszori étkezéssel? Sokat segítene ha elmesélnéd:) Neked amúgy voltak bulimiás tüneteid is?

Szia

Nagy szerencséd van azt hiszem, hogy pont erre a fórumra tévedtél, mert a pro oldalakon kívül is sok olyan van, ami elvileg a gyógyulásról szól, gyakorlatilag nem. Szerintem, ez tényleg erről szól...

Én nekem kb. 5 és fél 6 éve van anorexiám, és másfél éve kezelnek vele. Soha nem volt kórházba, de voltam már nagyon közel hozzá. Én pár hete vagyok itt, nemrég óta, és könnyen beilleszkedtem, szóval Neked is menni fog. Szerintem jó. Épp azért, mert mi kicsit más világban élünk, amit mások nem értenek meg, de itt úgy értjük meg egymást, hogy közben arra törekszünk, hogy előrefelé menjünk, hogy kilépjünk ebből, de ez mégis nagyon nagy meghatározója az életünknek! Próbálunk egy egy jól bevált módszert átadni egymásnak, ill. ösztönzőleg hatunk egymásra.

Érdekes h én látom, ha itt vki keveset eszik, pedig azt mondja nem, és ők is látják ha velem van így, vagy ha nem tudom eldönteni mit tegyek, akkor segítenek.

Mesélj Te is magadról ha gondolod...

Sziasztok, én még csak pár napja regisztráltam és életemben először írok ilyen fórumba valamit is,de már régóta olvasgatom a hozzászólásaitokat/beszélgetéseiteket és nagyon megtetszett ahogy segítitek és támogatjátok egymást! Én is hasonló problémákkal küzdök,már több mint 4 éve kezelnek anorexiával, fél éve bulímiával, de egyszerűen nem tudok kiláballni ebból az egészből. Jelenleg 165 cm és 41kg vagyok,ami elég szomorú.

Megkérdezhetlek titeket,hogy nektek mióta vannak evészavaraitok és mennyiben segített a fórum, valamint hogy mióta vagytok tagjai a fórumnak? puszi mindenkinek:)

Andragógia szakra járok a Szent István Egyetemre, és épp most tudtam meg h meghúztak egy vizsgámon, remek. Ráadásul egybe volt két vizsga és abból,a mit tudtam, nem hiszem el. Úgy h tavaly 5,83as lett az év végi átlagom, de nem vettek át államira mert minek azt...

Most megg ááá, jó elmehetek javítani persze, de milyen már h meghúznak:O, ennyit rólam, ez az én formám

jó alvást Neked, és sorry

Nagyon nagyon nagyon nagyon sok hó hullott, és olyan szép minden!:D

Bár ma nincs annyira jó kedvem, de majd elmúlik:)

Kéne én is rajzoljak, de annyira nincs most kedvem, ki kell találjak valamit mára, talán egyet kutyázok, vagy alszom.. elég labilis ma a lelkiállapotom, azthiszem maradok az alvásnál..

Mit tanulsz? Vagyis milyen egyetemre jársz?

A szociológia elég uncsinak hangzik, nem csodálom, hogy te sem bírod, nálunk is vannak olyan fölösleges tantárgyak, hogy csak pislogunk, hogy ez minek is kell?! A tanügyben mindig is voltak ilyen félrenyúlások, de hát na ki lehet bírni.. azért neked kivánok kitartást és jóó tanúlást!;)

Hát igen, az elmúlik könnyen, az éhség érzet..., de nekem mondjuk hamar visszajött:)

Én ma már tanulok, szociológiát, és utálom, és nincs is meg normálisan a jegyzet szal az után kostatok:S

Nálad?

A töltelékes káposzta, az tulajdonképpen a töltött káposzta csak felénk így mondják:)))

Hát kb egy féléve, vagyis akkor született meg az elhatározás, viszont úgy különösebben 2 hete vettem rá magam, azt mondtam, hogy amikor hazajövök az egyetemről Karácsonyozni, akkor én nem fogok koplalni, nem azért van a sok finomság!

Az az igazság, hogy azért nem eszem, mert nem is vagyok éhes, vagyis nem koplalok csak nem érzek éhséget és azért nem eszem.

Na és nálad mi a mai program? Mivel telik az első karácsonyi hétfőd?:D;)

Nah meg lesz a csuri szerdán fél 12-től:)

napraforgó mag, jó az de az nem vacsi vagy kaja? csajj egyre kevesebb kajáról számolsz itt be nekem, ez nem járja

de látom legaláább reggel jobban eszel, ami a legfontosabb, de van egyáltalán 1000kcal amit egy nap megeszel??? erre vigyázz, mt mikor én 500körül voltam, akkor én se voltam gyenge annyira mt a szervezetem felspanolta magát, de az állapotom nagyon szar volt, akkor akartak az egyszer kórházba nyomni, csak megfogadtam h többet fogok enni...

Töltelékes káposzta, az milyenn??? Borsó főzeléket nem szereted, ó én azt igen:P

Mondjuk én aztán nem papolhatok aki másfél év után jutott el erre a szintre:S, tudom h lassan megy, csak féltelek! De a kedved sokkal jobb, mag h már jól tud esni az étel ez szuper.

Te kül, mióta próbálkozol kijönni belőle?

Na szerdán fél 12-re kell menjek, mert valaki visszamondta, és így is alig tudtak beszorítani.. félek, de 9rvendek, hogy talán még idén meg lehet oldani ezt a problémát is. Igaz sokkal kényelmesebb volt, hogy nem voltam beteg, viszont semmiképp nem éri meg, egyfolytába stresszeltem és ki voltam akadva, hogy mikor mikor..

Ma töltelékes káposztát reggeliztem egy szelet pirítóssal, aztán megyünk egyet lötyögni a baránőkkel, az ebédet még nemtudom, bár most valami lédús gyümölcsöt ennék, de lehet ha aszalt gyümölcs lesz.. meglátom, és estére beterveztem egy kis napraforgó magot, ja igen és reggel még megettem egy szelet diós és egy szelet mákos bejglit:).. jól esett.

Veletek mi a helyzet?

Köszönöm szépen a támogatást.

Holnap kell menjek nőgyógyászhoz..pfff nem kivánom az érzést, na mind1 lesz valahogy:)

Lassan fekszem le, szépálmokat holnap majd jelentkezem

Nagyölelés és pussszziii:D

Igazad lehet, én már előrébb tartok, csak valahogy azt hittem te is, bár teljesen máshogy étkezünk. Míg én 3*étkezem egy nap, el nem tudnám képzelni h patogatot kukoricát egyek, Te pont fordítva.

DE kezd el így, csak fokozatosan, először ebéd, az elején leves vagy főzelék, aztán vacsira lehet az elején müzli szelet majd rozskenyér.

Ha fokozatosan csinálod menni fog., valóban nem szabad rögtön beleugrani a közepébe. Nálunk hétről hétre ""házi feladat volt a dokimnál. Először h legyen müzli szelet, majd h legyen a puffasztott rízs helyett kenyér, aztán mindig egy picivel több vagy más, és nem híztam ez a vicc...

szívesen segítek majd tervezgetni h hogyan h fel tudj rá készülni lelkileg.

puszii

Nah én meg pont ezeket kerülöm:) a kenyér, süti, nassolnivaló

Én pl. már ki se nagyon tudnám hagyni az ebédet, mt olyan recdszert állítottam fel, főleg ez a reggli ebéd vacsora h már elég régóta csinálom. Nem marad ki soha, az elején csak leves vagy főzelék volt ebédnek, már néha engedek mást is.

Sztem ezt a napi három étkezést tartsd be, főleg ha kezdesz lelkileg jobban lenni, ahhoz enni is jobban kellene, nem pedig fogyni! Nekem is kül. olyan érzésem van h húúú mennyit ettem, de asszem ez csak a megszokás. de a napi 3amból nem engedhetek, mt ha már egyszer elhagynám, tudom h megint visszacsábulnék...

Nah mi lenne h ha kipróbáltad a zabkását, most a napi 3at próbálnád ki? Mennyi most a BMI-d, nem vagy gyenge???