Volt-e abortuszod valaha? (beszélgetős fórum)

Egyáltalán nem egyenlő kaliberű dolog, mert még nem teljesítetted földi küldetésed. Úgyhogy sz... se érne a felajánlásod.

Jobban teszed, ha megpróbálsz tartalmas életet élni és segíteni másokat is ebben!

Kívánom, hogy sikerrel járj!

Tökéletesen igazad van mindenben amit írsz.

Abból logikáztam ki, hogy az életem az egyetlen olyan kaliberű dolog, amit fel tudok ajánlani azért cserébe, amit elvettem tőle...

nem menekülés lenne, hanem a számla kiegyenlítése.

(Egyébként igenis tetszene itthagyni a világot, és ehhez nem fogom kikérni senki véleményét)

Keress egy másikat, nem biztos, hogy az ember rögtön megtalálja a megoldást.

Amit beszélsz az hülyeség és veszélyezteted vele a saját családod boldogságát. A gyerekeidért felelősséggel tartozol. Honnan veszed, hogy egy másik élet feláldozásával jóvá tennéd az abortuszodat. Ezt miből logikáztad ki?!

Elmenekülni? Az tetszene?!

Neked itt kell helytállni a gyerekeid mellett, azzal tudsz jót tenni!!!

Köszönöm a visszajelzéseket, erre csak annyit, voltam szakembernél, de egy kalap sz..t sem ért.

Továbbra is fenntartom az eddig leírtakat, ezt nem lehet SEMMIVEL jóvátenni, csak egy másik élet feláldozásával. Hogy az milyen veszteségekkel jár, az már egy más kérdés.

Igen, a család: ha ránézek a gyerekeimre, mindig az jut eszembe, milyen lenne a meg nem születhetett testvérük. Senkinek nem kívánom hogy át kelljen élni, mit érzek olyankor.

Mit beszélsz? Azzal biztosan nem tudnád jóvá tenni. Egyébként sem lehetsz ennyire önző a szeretteiddel szemben!

Ha nem tudod magad feldolgozni a problémádat, keress szakembert! Nem szégyen, ha az ember ismeri a határait és segítséget kér.

Biztosan nem vagy egyedül. 10 éve Angliában éltem és láttam egy műsort arról, hogy mennyire megvisel sokakat utólag (is) egy abortusz. Ott öngyógyító csoportokat hoztak létre (olyasmi mint az anonym alkoholisták...), így segítik egymásnak feldolgozni a történteket.

Remélem, sikerül olyan feladatokat, értékeket találni az életedben, amik segítik feldolgozni a múltat és enyhítik fájdalmadat!

Szerencsére nekem sem volt, és reméelm nem is lesz soha.

Bár ha anyósom intézhette volna el a dolgot, akkor lett volna. Nem szerette volna az unokáját.

De ebben a kérdésben nekem volt beleszólási jogom, neki csak a véleményét hallgattam meg.

Nekem is lehet, hogy lett volna abortuszom. Ha az élet "el nem rendezi".

Egyedül neveltem a két éves kislányomat, és teherbe estem egy palitól, akivel még csak komoly sem volt a viszony. Védekeztünk, mégis megesett. Aztán beteg lettem, szteroidokat kaptam, és azt mondták, ne is gondoljak rá, hogy megtartom, az abortusz ilyen esetekben ingyenes. "Az anyai élet védelmében."

Aztán magától elment. Én hiszek benne, hogy megérezte, hogy itt nem várják :( Én a tesztet ugyan nem tartottam meg, de a 4 hetes uh-ot igen.

Ha az ember mindig 20 évvel későbbi fejével és eszével tudna gondolkodni, sosem hibázna. Lépj túl ezen, a múltat megváltoztatni nem lehet. Előre kell nézni, és haladni!

18 évesen egészen más voltál. Az akkori eszeddel úgy döntöttél jól.

Volt egy idoszak eletemben( 18 evesen) amikor en is a sotetsegben jarva fej nelkul ket abortusznak tettem ki magam... Akkoriban nem volt anyira fajo se fizikailag se erzelmileg. Azonban sok ido elteltevel...most ...latvan ket szep gyerekem ...me'ly fajdalmat erzek hogy akkor mitt tettem...megoltem...mert igenis azt tettem... ket gyerekem. Igyekszem tultenni magam ...de sajnos ez a fajdalom nem oly konnyu. Lehetoseget adhattam volna nekik is az eletre...de sajnos nem tettem.

Egy GYILKOS VAGYOK.

jesszus milyen hülyeségeket írtam!

Szóval:

-az apuka "természetesen" gyerek ellen

hadakozott

-egy percig sem bántam meg, hogy megszültem őt, holott a körülmények nagyon nem voltak ideálisak

-külön szobát úgy értem, hogy az apuka meg én külön-külön szobában

Én annakj idején 18 évesen lettem várandós a lányommal. Számomra egy percig sem volt kérdéses, hogy elvetessem, vagy megtartsam, bár az apukája kézzel-lábbal hadakozott (akkor már 4 éve együtt voltunk). A szüleimnél éltünk, épp hogy leérettségiztem. De sosem, egy percig sem bántam meg!

Aztán évek múlva, mikor teljesen kihült a kapcsolatunk, és már külön szobában aludtunk, sajna megint teherbe estem. Azt a terhességet már tudtam, hogy nem akarom megtartani.

Elvetettem. Egyedül mentem be, és egyedül jöttem haza, azt sem kérdezte mi történt, miből fizettem.

Nem bántam meg, hogy elvetettem, és szerencsére nem viselt meg sem testileg, sem lelkileg.

Az abortusz után viszont 2 napra, egyik éjjel félálomba kimentem pisilni, és ahogy nagy bambán ülök a wc-n egy hangot hallottam: "én miért nem tudok már leszületni!?" Olyan kedvesen mérges volt... és persze valószínű a képzeletem játszott velem -bár maxiumálisan hiszek a reinkanációban-, de gyorsan visszaszaladtam az ágyban, és erre az élményre gondolok, mot is világosan emlékszem mindenre.

Néhány hét múlva elköltözött az apuka, én meg ott maradtam a 4 éves lányommal egy albérletben. :(

De ez már egy másik történet :/

Jó reggelt mindenkinek !

Újra itt vagyok. Fejfájósan ébredtem, úgyhogy kitudja mi várr rátok.

Kedves LindaB!

Igaza van Viva26-nak. Egy férfi sem ér annyit, hogy a saját gyermekedről lemondjál. Persze történhetnek olyan dolgok, ami miatt megkell tenni.

Mi mindig az anyagi dolgokra fogtuk a gyermekvállalást. Majd ha lesz házunk, majd ha lesz autónk. Van mind a kettő, de ha még mindig az anyagi dolgok jobbulására várnánk, akkor most se lenne gyerkőcünk.

Igaza van Fawkesgirlnek is, hogy mindig jobb az abortusz, mint egy kukában végzett csecsemő, de ez a te esetedben nem áll fen.

És én még attól is félnék, hogy egy abortusz nem okoz-e olyan sérüléseket, hogy utána soha többet nem lehet gyermekem.

Ne hergeld magad, én is így tettem volna. Ha nem tudok megfelelő körülményeket biztosítani, akár egymagam is a gyereknek, akkor nem szülöm meg. Annak semmi értelme, hogy éhezzen vagy ne kaphasson meg mindent, amit kell. Teljesen megértelek. Bár nálam több ok is kizárja a gyerekvállalást, de ha így alakulna biztosan így tennék én is.

Avval meg ne foglalkozz, hogy ki mit mond, ha így nézném, akkor szinte minden verzió előkerülne ebben a témában, válogatás nélkül és nem megkönnyítenék a döntést, hanem megnehezítenék.

Ha azt nézzük, akkor ez még mindig jobb, mintha egy kukában végezné a csecsemő, avagy a nem kívánt terhességet "természetes" módon kihordó nők szinte az abortuszon kívül mindent elkövetnek a spontán vetélésért. Nem hiszem, hogy ez humánusabb lenne. Azt sem értem igazán miért kell valakit elítélni, ha így dönt... Na de ebbe nem is megyek bele, mert csak vitát szítok és ezt meg nem szeretném...

Sajnos ezen én is átestem, de vénás kábításban. Hát, mit ne mondjak, te a "legjobb" részt átaludtad! Örülj neki!

Én nem abortuszon voltam, mint már írtam, de a művelet ugyanaz volt. :-(

Sajnálom Linda, te teljesen le is mondtál a saját gyerekről? Ennyit egy férfi sem ér meg! És nem minden a jólét.

Persze, még fiatal vagy, semmiről nem késtél le. De gondolom, ezt a babát azért soha nem tudod kiverni majd a fejedből.

Igen, ezt jól elnéztem. :) Az teljesen kimaradt, hogy az első és a második hozzászólást is LindaB írta.

Bocs mégegyszer!

Megyek aludni. Jó éjt mindenkinek.

bocs:) kihagytam!a TÁGITÁS:háát...mondhatni hogy annyira nem vészes,"hülye"érzés..Felültetnek,felhelyezik a "lamináriát"nem nagy egy tengeri moszatokbol állo 8cm hosszu valami,aztán 3orát fekszel a szobában amig szépen tágul.Nekem nem volatk görcsök,szerencsére.Aztán be a műtőbe..elaltatnak..(volt akit csak érzéstelenitenek..jéuuzzzus:(( ),aztán arra ébredsz hogy alul bevagy kötözve,és picit fáj,és gyenge vagy...Utánna még egy ultrahang hogy minden rendben volt e...Jah,és 26.000 Ft!

Én 7re mentem ,és 13kor már otthon voltam..Hát igy történt.....Azota tök erős vérzésem van,állitolag azért mert megbolygatták a nyálkahártyát...Kitudja....

Szia Vica és bvdt!Igen szóval nekem februárban kellett megtennem,mert a jelen helyeztben nem tehettünk mást!Páromnak az elöző kapcsolatábol van 3 om lánya,és igy nehéz lett volna bevállani még egy 4iket is,bármilyen szép is lett volna egy közös.Nem tehettünk mást,nem birtuk volna a jelenlegi helyzetben.Tudjátok azért még a csajok is "kicsik"..8.9,15...Nagyon rossz volt bemenni a védőnöhöz,aki probált meggyözni hogy mégis csak egy kis lény...Nagyon rossszul éreztem magam akorházban is a sok kismama mellett..elhihetitek..:(

De ugy voltam vele,jobb igy mintsem az hogy ne tudjam neki megadni mindazt amit istenigazábol szeretnék...Kicsit sanyargattam is magam..mert a mai napig megvan a tesztem....lehet hülyeség,lehet kidibom,de még nem tettem...

Bocs, azt hittem rám gondolsz:-)

De hát Lindának volt már egy abortusza, gondolom arról beszélt.