Versek (szígorúan csak saját!!!) (nyílt klub)

Saját verseim:Naplómban több is van.

Ha szeretsz valakit csak rá gondolsz,

Ha nevét elhagyja ajkad szépen cseng.

Ha nincs veled szemed csak érte sír,

Ha vissza tér örök mosolyra fakadsz.

Barátságunk élni fog,

Még ezek után is.

Mert ez egy olyan dolog,

Mi az élők sorából nem távozik.

Saját versem:Naplómban több is van.

Sűrű köd körülöttem

Sötétség ő pártját fogja

S minden rossz az övé.

Félelem vesz úrrá

Rettegés fog el

Legnagyobb ellenségemmé vál.

Mikor suttogását

Fülembe fújja a szél

Megdermedve nézek magam elé.

Sírni is félek én

Hisz könnycseppem

Is már az övé.

Nincsen könnycsepp két szemeden,

nincsen látom,és nevetem

ahogy játszol most énvelem,

és elringat majd két kezem.

Aludj csendben csak aludj majd,

anya elhesseget tőled minden bajt,

csukd le szépen a két szemed,

én itt maradok veled.

Ne félj addig míg engem látsz,

megadok mindent amire vágysz,

szeret anya csak tégedet,

és veled az Életet.

Boldog leszel és az is vagy,

csak most cserben ne hagyj,

tudod most már csendben vagyunk,

és nagyokat szuszogunk.

Látom s hallom már alszol rég,

és én óvlak mint mindig még,

lassan betakarlak s nézlek boldogan,

remélem életed mindig lesz gondtalan.

Mit mondhatnék fáradt vagyok

fáradt de ezt úgyis tudod.

Nem tudom hogy mit gondoljak

elegem van mit ne mondjak.

be is fejezem a verset,

nem teszek rád sem több terhet.

Hidd azt hogy minden rendben van,

és az életünk sínen van.

Ahogy tűnik el este a napnak ragyogó sugara,

Ahogy medrében vonul az ezer éves folyó,

Ahogy az idő folyásában múlnak a percek,

Úgy nem kezdheti ki semmi ezt a szerelmet.

Szerelmet, mi egy csendes pillantásban született,

Mi lehetővé tett egy új és boldog életet,

Lezárt és feledtetett, felejthető éveket,

Lelkemben végre nyugalmat teremtett.

Megjelenhet felettünk bármilyen nagy vihar,

Tudom, hogy elvonul majd egyszer,

Nem lehet oly sötét és kilátástalanul rideg,

Hogy megtörje ezt a két szerelmes szívet.

Bárki megállhat majd közöttünk egy hídon,

Nyugodtan várom majd a messzi túloldalon.

Nem lelhet köztünk semmilyen akadályra,

Mert tudja, hogy a távolban egy őszinte szerelem várja.

Nem vagyok büszke néhány mondatomra és tettemre,

De néha kell, hogy napfény süssön a lecsukott szemekre.

A szerelem néha furcsa tettekre adja az áldását,

Olykor meg kell hallgatni az ördög imáját.

Szerelmes vagyok, azt hiszem más nem számit

Hiszem? Tudom, hogy csak ez ér valamit.

Mindent megteszek és tettem, hogy boldogsága legyen teljes,

Csak egy érzés legyen szívében: gondtalanul szerelmes.

Mindennap várok egy új csodát.

Mindennap érzem,s nem látom mégsem

Mindennap várom,hogy jöjjön el,

Pedig itt van oly közel.

Mindennap várom hogy megcsodáljon,

Mindennap látom hogy szeret s várom

hogy végre rám találjon,

s ne csak egy álom.

És hogyha itt van,itt énvelem,

végre majd tudom s nem kérdezem

úgy ölel,csókol ,mint senki más

végre senki sem hibás.

Mindennap itt van már énvelem,

mindennap eljön fogja kezem,

és szeret látom ez nem vitás.

s már én sem vagyok hibás.

Csodás az Élet,oly hirtelen

kigyúltak fények,csak énnekem,

s tudom ez most már majd így marad,

bár az idő gyorsan elszalad.

Én most már nagyon sokat beszéltem,ti jöttök..)

Szép napot mindenkinek..)

Nem ismer engem,

vádakkal illet,

fogalma sincsen,

mi az az illem.

Megbánt és odébb áll,

ez aztán itt megy,

hazug ez a világ,

de a múlt tova száll.

Nem bánt már,nem fáj,

mondhatna bármit,

nem szólok többé

csinálhat akármit.

Sok a barátom,

sok kedves ember,

kinek szava nem bántó,

s szándéka nem ártó.

Csak azt kívánom,

őszintén mondva,

azt kapd csak vissza,

mit te adtál .

Lelkiismeretem tiszta.

Egy kedves barátom szülinapjára..)

Szomorú vagy,boldogtalan,

megértem a könnyeket.

Hisz az emlék nagyon fájó,

és sohasem feleded.

Mégis kívánok-e napon

Boldog Születésnapot Neked,

Legyen mától csak boldogság,

s csupa öröm életed.

:))

Drága Édesanyám ma van szülinapod,

mit is mondjak neked,hisz szeretlek azt tudod.

Mégis úgy gondolom,nem elég mondani,

bár nem lehet ezt elégszer hallani.

Írok neked pár sort,

s közben arra gondolok,

hogy velem vagy és mellettem,

nagyon boldog vagyok.

Az életem csak veled csakis veled teljes,

köszönöm hogy megmutatod mikor mi a helyes.

Köszönöm hogy vigyáztál rám,szeretgettél engem,

köszönöm hogy nem hagytál el egyetlen percre sem.

Össze-vissza írok,kavarog most minden,

értelmesebb vers ugye egyetlenegy sincsen?:)

De azért azt tudnod kell tiszta szívből mondom,

SZERETLEK,s minden gondod legyen az én gondom.

Kislányomnak

Ablakodban sok szép tojás,

megennéd ez nem is vitás.

Ebéd előtt nem engedem,

inkább gyorsan rejtegetem.

Huncut vagy ezt tudom jól,

de az intés neked szól.

Alvás után ehetsz bátran,

osztozkodunk rajta hárman?

Valami jó lesz,valami más,

kell már ez a változás.

Mosoly az arcon,kedves ölelés,

minden a régi,és ennyi az egész.

Bíztam és vártam,

csodára leltem,

visszanyerem még

az életkedvem.

Mosolygok mert igenis változni akarok,

megteszek mindent amit csak tudok,

s remélem Ő is változik így talán,

bár erre az esély oly halovány.

Bárcsak belelátnék a fejébe,

hogy tudjam mit akar végre.

De egyelőre csak a bizonytalan marad,

s az életünk közben előrébb halad.

LETTÉL...

Lettél, mint porba hulló fényszemekből égbe rohanó sugár,

mint szelíd angyaltestből égbe röppenő madár,

mint aranyló pántlikából kötött masni a hajadba,

mint földből kinövő fa, amely szökken éltető magasba.

Lettél, mint gyöngy szívem rejtekén,

mint szivárvány lelkem kék egén,

suhanó, röppenő, gyönge kis madár,

nevető, kacagó tündér-angyalkám.

...és mégis... hol van a szív, amellyel együtt dobogtál?

hol van a lélek, amely olyan nagyon áhítozott Rád?

hol van a test, amelyből testet öltöttél,

hol van a nő, aki érted örökké él?

Hol van az anya, aki magához húz óvón???

hol van az anya, aki imád Téged bármikor??

hol van a nő, aki érted indul harcba???

hol van a nő, aki képtelen lenni igazi anya???

...óh mondd, hol van... hol van ő, a nő...

hova lett, mivé lett, miért történt ez...

Istennek mindennel célja van,

terhet ő csak annyit ad,

amennyit el tudsz cipelni...

Istenem, én ehhez gyenge vagyok, nem tudom elviselni...

Lettél... mint gyönge harmat éj párájából,

lettél, mint szememben könny lelkem fájdalmából.

Vagy, mint édes gyermek angyalok országából...

Vagy nekem, de szívemtől messze... oly távol....

Jövőhéten bölcsi újra

farsang lesz,nem kis tortúra.

Kislányom egy királylány

lesz sok gyerek jónéhány.

Egyik szebb lesz,mint a másik,

kislányom már nagyon vágyik,

menne mielőbb bulizni,

fánkot enni,és táncolni.

Gyorsan elmegy az a pár nap,

ott majd mindenki álarcot kap,

sajnos nekem is kell venni,

arcomra kell azt feltenni.

Nem vágyom rá ,meg is mondom.

bár nem ez a legnagyobb gondom,

csak ő érezze jól majd magát,

kibontva hagyom a haját.

Felveszi a szép ruháját,

lesz szép fejdísze,csodálják,

hátára meg szárnyakat kap,

csodás lesz majd az a nap.

Tündér lesz ő,nem is királylány.

Bár nekem ő a legszebb kislány.

nem létezik szebb nála a földön,

s ezt a titkot tovább nem őrzöm.

Elmondom mindenkinek,igen halljátok,

ő a legszebb és legcsodásabb,látjátok,

elnyújtom a veret,pedig nem kéne,

de egy-két sor sokat nem érne.

Ismételten hibáztam,

bíztam s nagyot csalódtam.

Nem baj felállok és megyek már

a kislányom nagyon vár.

Csak őrá koncentrálok,

tudom benne bízhatok.

Mástól csak fájdalmat kapok,

igen nagyon naiv vagyok.

Örökre

Kósza sötét érzés, egy rossz gondolat

Zavarja meg néha nyugodt álmomat.

Egy felsejlő emlék telepszik szívemre,

De már tudom, velem maradsz örökre.

Lassan távolba veszik a fekete múlt,

Elvonult a vihar, mi szerelmünkbe dúlt.

Nem telepszik már fátyol a szemedre,

De már tudom, velem maradsz örökre.

Szívemen a körbe múlt sebei vannak,

Őszinte pillantásaidtól lassan beforrnak.

Nagyon kell vigyáznunk minden tetteinkre,

De már tudom, velem maradsz örökre.

Egyszer majd emlék sem lesz, ami megtörtént,

Felelősök nem leszünk majd semmiért.

Hibát majd elkövetünk, bizonytalanság lesz majd az érzésbe,

De már tudom, velem maradsz örökre.

Nem tudom mi van velem,

nem találom a helyem.

Hiába is minden szó,

most épp semmi sem oly jó.

Nincsen mosoly,mert nehéz,

pedig van baráti kéz.

De hiába minden,

el kell menjek innen?

Kicsit depis ez a vers,

de kellett hozzá nem kis mersz

hogy leírjam bánatom,

nem kell tőled szánalom.

Jobb ha be is fejezem,

mert belemerülök teljesen,

érzem lehúz mélybe ránt,

ez amit nekem a sors szánt?

HIÁNYZOL.....

Veled akarok lenni, szorosan melletted,

Fáj a szívem, mert messziről szeretlek.

Nélküled mintha hideg, sötét űr lenne a világ,

Ha neked adhatom, csak úgy gyönyörű a virág.

Üres álmok járják át a magányos éjszakát,

Becsukott szemmel keresem tested illatát

Mellettem csak az üres és hideg párnát markolom,

Nélküled alszom el és remélem, csak álmodom.

Félek a holnaptól, mert nélküled lesz ismét reggel,

Nem nézel rám reggeli csintalan szemekkel,

Magamban kávézok s nem melletted, kéz a kézben,

Kérsz még? de nincs kitől kérdjem.

Félek a holnaptól, de várom is már nagyon,

Véget ér a "nélküled", teljesül az álmom.

Foghatom a kezed, halhatom hangodat,

Végig simíthatom gyönyörű arcodat.

Úgy foglak ölelni, mintha utolsó esély lenne,

Ha csak halhatnálak, már az boldoggá tenne.

A távolság holnap lassan majd nullára csökken,

Szívem megnyugszik, ha kezed lesz a kezemben.

Semmiség

Várok egy pillanatra,

várok én egy szóra

várok a nagy csodára,

álmaim váljanak valóra.

Folyton csak álmodozni,

mi értelme ennek?

A mában kell élni,

s csak a jövőbe nézni!

S mit érzek,mit számít?

Elrejtem s nem szólok.

S ha kérdezed mi is bánt,

Semmiség,csak ennyit mondok.

Jó tudni

Jó tudni,hogy vagy,

itt vagy,létezel,

szemembe nézel,

s ha néha vétkezel

úgyis megbocsájtom

mit is tudnék tenni,

semmit nem szabad

igazán szívre venni.

Szeretlek: szép szó,

könnyű kimondani,

de tudnál-e nekem

mond őszintén szerelmet vallani?

Simogass,ölelj,kényeztess,imádj,

ezt mind akarom,

s ha lesz rá alkalom,

igen,tudatom.

Észre fogod venni,

ha hozzád akarok menni,

ha bújnék úgy,mint senki máshoz.

De tenned is kell érte,

hogy megtarts egy életre.

Jó tudni,

jó tudni mi az mit megtehetsz,

ma még veled vagyok,

s talán boldog lehetsz.

Én is boldog akarok lenni,

mutasd meg hogy tudsz te engem szeretni!

Aludj csak,még teheted,

eme éveket ugyan elfeleded,

de sose felejtsd el,én itt vagyok,

vigyázom álmaid,s ha akarod

dúdolom kedvenc éneked

s őrzöm piciny kis életed.

Szeretlek kislányom,Te vagy a mindenem,

Kérlek vigyázz rá édes Istenem!

Nem biztos hogy mindig mellette lehetek,

olyan tiszták,ártatlanok a gyerekek.