Verseim. Tetszik? (beszélgetős fórum)

Zongorahang

Néha az emberre rajön egy hangulat

Jol jön ilyenkor az öreg zongora.

Belecsap a kezed nagyot a hurokba.

Menydörgésként szall az égig huzodva.

Szarnyalhat a lelked fel a magasba

Haborog a sziv és jajong a lélek.

Csak a zongorahang szol ma nagyon szépen.

Szall mint lélekharang fel a magas égig.

Talan meg is nyugszik,ha meghalok én is.

Éltem és szerettem,tüzesen hevesen.

Mit is tegyek,ha ily csapongo a lelkem.

Tiszavirag vagyok.hiszen ott születtem.

Az a kedves folyo elvisz 1szer engem..

Tele van a medre fajo könnyeimmel.

Nem volt soha senki,ki megértene engem.

Ha majd fajo szivem megszünik dobogni.

Dobjatok ra rozsat,s meg fogok nyugodni.

Kedves szép falucska van a Tiszapartjan!

Dallam honol minden lakojanak ajkan.

Temetokertjében pihennek öseim.

Nyugalmat talaltak az élet hősei.

Ott dalol örökre mar a Horvath Istvan.

Nem szed soha többé piros"Nyilo rózsat"

Énekelgetett dallamosan,szépen.

Nyugtassa mar öket örökre az Isten

Nem "kondít"

Ejnye...

:D :D

Az a baj,hogy csak olvasás után derül ki,hogy tetszik-e:) azért elolvasok még egyet,hátha az jobb...

harang kondít...

huhh..:S

hallom hozzá a síró hegedűt,jóebédhezszólanóta...

Szép lelkek,ha találkoznak:-)

Én meg sütkérezek fényeitek szivárvány íve alatt:-)

De aranyos vagy:-)Köszönöm:-)

Igen,az én lelkem is "pillangó"természetű:-)

Nem válnék el tőle többé soha,soha.

Köszi:-)

Ha nem bánjátok, megosztom veletek egy régebbi versemet is:

Pillangó a lelkem

Pillangó a lelkem, szellõk szárnyán reppen,

Maga mögött hagyja lassú, lomha testem.

Minden kis fuvallat újra meg újra,

Szobám ablakába a szabadságot fújja.

Könnyû szárnyaimmal nem lehet bezárni,

Fel a fellegekbe, fel csodákat látni...

Amit a sors elvett, busásan pótolja,

Minden új nappal vár rengeteg kis csoda.

Élvezni a perceket, mit az élet kínál,

Ezerszer erõsebb minden testi kínnál.

Bár magam szárnyalni nem tudnék soha,

Mindenért kárpótol lelkem szabadsága.

Bármit hoz az élet, bármi gondra-búra,

Újra fel-felreppen lelkem pillangója.

Ajándékul kaptam életem csodáját,

Szívrepesve nézem szárnya csillogását.

Pillangó a lelkem, szellõk szárnyán reppen,

Könnyedén formálja minden újabb tettem.

Bár néha az élet felettébb mostoha,

Nem válnék el tõle többé már soha.

Köszönöm kedvességed:-)

Irnék én,de nem is láttalak.Bár érzékeny lelkűnek tünsz,akiről,akinek nem lenne nehéz írnom,hisz a költői lélek már csak ilyen.

Köszönöm,hogy megtiszteltél bennünket:-)

Nekem tetszik. Egyéni:-)

Csak egy érzés...

Nem számít a múlt,

Nem riaszt a jövő,

Ez a perc megfogott,

Jó érzést csalt elő.

Rosszul indult nap után

Hajtott egy ígéret,

Útrakelve aztán

Új élményem ez lett.

Napsütötte úton langyos szellő lengett,

Mely arcomba fújta, most jön az új kezdet.

Megállt az idő csak egy pillanatra

Mosolyt csalt arcomra a szél simítása

Csak egy kis szellő, s Újra a régi érzés,

Szabadság, boldogság, lelkes, szabad légzés.

Csak egy szemrebbenésnyi volt, míg megállt az idő,

De a kincs, amit adott, nem feledhető.

Az ilyen pillanat, mit megélni érdemes,

Örömét feledni ezután nem lehet.

Vannak olyan percek, mikre lehet várni,

Ennyi kell, hogy a jövőt szebbnek tudjam látni.

írj!

Irjal nékem hosszut,szépet.

Ird meg azt is,faj e szived?

Kérlek,ird meg nékem kedves.

Belém vagy e még szerelmes?

De ha mégsem irsz mar semmit,

Itt halok meg,s harang csendit.

Szolal harang,huznak földet,

Temetnek egy árva szivet.

Arva szivem nem faj többé.

Megyek az angyalok közé!

Onnan nézek le a földre.

Hull e néha fajo könnyed?

Ébredés.

Kisütött a nap,ragyog a fény.

A tüleveleken ezer kisgyöngy ég.

Szivarvany ébred minden kis cseppben.

Ébredjek én igy a szerelmedben.

akkor nem ide jönnél ócsárolni.

Nagyon sivár lehet életed,ha a Damun és itt éled ki magad.Sajnálni tudunk.

Meg tette, józan elmét és érző szívet adott. Meg Adyt és sok csodás olvasnivaló verset, ajánlom szíves figyelmedbe, rengeteg tanulható belőle. Pl rimfaragás, empátia, mások tisztelete.

Az ömlengés mögé valódi érzést raknál, nem lennél keserű mint a citrom a másokkal való kommunikációban, és folytóan szirupos versek helyett valódi érzelmekről tudnál írni. Mig képtelen vagy átélni nem lesz miből meritkezni. A szóvirág nem vers.

Verseim. Tetszik? ez a fórum címe és nem tudok róla hogy én költői ambiciókat ápolnék. Nincsenek verseim. A neked szóló fricskákat:))) kb két perc alatt rakom össze. Azt versnek vélni)))))))ne már....Ha nem kell a kritika miért teszed ki nyilvános fórumra?

Fájt?