Való Világ 2010 (beszélgetés)

A "bölcsen uralkodik",résznél hangosan felröhögtem. A páromnak egészséges a önértékelése nem érzi szükségét annak, hogy úgy fejezze ki a saját fontosságát, hogy bárkin is uralkodik közben. Az utolsó mondat egyébként nagyon igaz. Nem rossz kis összeállítás. Megnyugodtam, hogy nem vagyok agyonemancipált, mert a páromat nagyon tisztelem, és nem gondolom, hogy le kellene nézni a férfiakat, Cserébe is csak ennyit kérek.:-)

Na, de hogy visszakössek a villára, hirtelen nem tudnám megmondani, melyik lány milyen típus.

Azt utólag kapják meg szerintem.

A bank meg nem vár addig amíg kiszavazzák. :)

"Családja fizeti Anikó hitelét, míg ő bulizik.Vásárolt egy lakást magának, a keresetéből nem tudta az egészet kifizetni, így kölcsönt kellett felvennie a banktól – mondta Anikó bátyja, Róbert. Annyira azonban nem volt előrelátó, hogy elegendő pénzt tegyen félre arra az időszakra, amíg bent lesz a villában. Havonta nagyjából negyven-ötvenezer forint körüli összegről van szó, ami nem túl nagy, de hat hónapra előre összeszedni már nehezebb feladat, így mi fizetjük"

Milyen édes ez az Anikó.

"Mikor, mitől lesz agyonemancipált valaki, mely dolgok jellemzik? -- Nem természetes számára, hogy ugyanannyit ér, mint egy férfi, de szeretné azt a látszatot kelteni, mintha ugyanannyira tartaná magát. Emiatt görcsöl, túlkompenzál és minden kis hülyeségen megsértődik -- üldözési mániája van. Miután nem képes magát eléggé értékelni nőként, "kénytelen" lenézni a férfiakat, hogy kellő igazolást találjon a maga álláspontja számára. Ettől offenzív és utálatos lehet."

Ez a rész tökéletesen ráillik Ildire - csak ez esetben a "férfi" szavakat "más emberek"-re kell cserélni.

Ha azért nem érzi magát férfinak valaki, mert nem buggyan meg otthon a felesége, akkor menjen el törzsőrmesternek hadseregbe vagy börtönőrnek és ott főnökösködjön, de ne a felesége írányítgatásában élje már ki magát senki:-)

Próbáld már ki, hogy milyen sz*ros gatyák társaságában élni a minden napjaidat, mert fogalmad sincs, hogy te mit vársz el valakitől, történetesen azért, mert nő! Te hogy éreznéd magad, ha másból sem állna ki az életed, csak odarittyented a kaját, rendet raksz (minden nap takarítani sem kell) és lesed az ajtót, hogy mikor toppan be a párod? Én bekattannék elég hamar ettől.

Itt egy írás nem én írtam de nagyon sokmindent leír az emancipált, és a természetes nő között mi a különbség.

Milyen egy emancipált nő? Mi jellemzi? -- Természetes számára, hogy semmivel sem ér kevesebbet mint egy férfi, és ez jellemzi a viselkedését. Nem várja el, hogy kifizessék a vacsoráját, és száját sem fogja be merő asszonyi szerénységből. Van önbizalma, tisztában van a maga előnyeivel, értékével -- nőként.

Mikor, mitől lesz agyonemancipált valaki, mely dolgok jellemzik? -- Nem természetes számára, hogy ugyanannyit ér, mint egy férfi, de szeretné azt a látszatot kelteni, mintha ugyanannyira tartaná magát. Emiatt görcsöl, túlkompenzál és minden kis hülyeségen megsértődik -- üldözési mániája van. Miután nem képes magát eléggé értékelni nőként, "kénytelen" lenézni a férfiakat, hogy kellő igazolást találjon a maga álláspontja számára. Ettől offenzív és utálatos lehet.

Mi az emancipált nő ellentéte? Neki milyen jellemzői vannak? -- Azt érzi természetesnek, hogy alárendeli magát a férfinak. Ettől érzi magát biztonságban, azt gondolja, ez a világ rendje.

Valóban káros az emancipáltság? -- A kérdésed azt feltételezi, mintha ez volna a közvélekedés. Ezt szomorúnak találom. Az emnacipáltság éppúgy nem káros, mint a másik két variáció. A túlemancipáltság persze idegesítő, kellemetlen. Az emancipátlansággal viszont mindaddig nincs semmi baj, amíg a férfi az erőfölénnyel vissza nem él. Ha a férfi "bölcsen uralkodik", akkor jól kiegészítik egymást, ideális munkamegosztás alakul ki és békesség van. Az ilyen kapcsolatok kevésbé nehezek, mint amikor két egyenjogú embernek kell minden kérdésben, minden helyzetben kompromisszumra jutnia egymással.

Mit hiányolunk az emancipáltnak nevezett nőkből? -- Ideális esetben semmit. Persze azoknak a férfiaknak, akik azt képzelik, hogy ők a teremtés koronái, hiányozhat a szervilisség, az önalávetés, a kritikátlan engedelmesség és rajongás. Azok azonban, akik nem szolgára, beosztottra -- hanem társra, egyenrangú partnerre vágynak, egy emancipált nő az ideális választás.

Lehet, hogy műbalhé, de mintha mostanában távolodnának egymástól, nem?

Amúgy nagyon sokat manipulálnak a szerkesztők. Már az is eszembe jutott, hogy van egy forgatókönyv, hogy kinek, mikor, hogyan kell viselkedni.

"Abból az időből emlékszel, amikor még nő voltál?"

Akkor még nem tudtam emlékezni semmire amikor még nő voltam, de lassan édesanyám méhében átalakultam és fiúként születtem meg. A többi meg már tapasztalaton alapul.