Válni vagy nem válni? (beszélgetős fórum)
Szia.Nem lehet tippet adni arra,ki hogyan oldja meg gondjait.Max. tanácsot.Utobbi a legkönnyebb.
Vannak rokonok ahova tudnál menni? Közös az otthonotok? Nem tudnál leülni vele megbeszélni a dolgokat?
Szia!
egy életed van, így kell élned az életet, úgy hogy boldog is légy!
Szerintem válj el, ha mást nem tudsz menj vissza a szüleidhez a gyerekkel.
Gyerektartást meg kaphatsz, mégha feketén dolgozik is!
Mert akkor előre meghatározott összeget is kérhetsz, nálunk pl 2005-ben 20 ezer + minden évben az infláció.
Ne hagyd magad!
Sziasztok!Azzal a szándékkal indítom el ezt,hogy megtudjam más szemével is én vagyok a rosz és miattam alakult így az életem vagy nem.Kezdem az elején!A férjemmel 7 éve ismerkedtünk meg,nem volt egy nagy szerelem soha csak ragaszkodás.Elég korán (kb.2 hónap múlva)felmerűlt benne a baba kérdés.Én nem tiltakoztam (a mai napig nem tudom miért) pedig nagyon megfontolt ember vagyok és soha nem ugrok fejes csak úgy semmibe.Elsőre nem sikerült mert 8 hetesen elvetéltem.Ez lehet,hogy előjel volt ,hogy nem kéne erőltetni,de mi azonnal megpróbáltuk újra és 4 hónap múlva megint tehetbe estem amiből megszületett a kislányunk aki már 5 éves.Nagyon nehéz időszaknak néztem elébe mert a férjem(akkor még nem)alig volt otthon.Sokat dolgozott és munka után sem haza jött hamen az apósommal és akolegáival kocsmázni (eleinte nem piázott).Nekem semmi ismerősöm mert nem sokkal előtte költöztem ide és az előző munkahelyemen olyan volt a munkaidőm,hogy nem tudtam barátokat szerezni.És szépen lassan csak viták és veszekedések voltak amiket én próbáltam lenyelni és én engedtem csak hogy béke legyen, ennek az lett az eredménye,hogy szorongásos depresziom lett.Kb.1,5 évig dokihoz jártam vele, miközben otthon azt hallottam, hogy semmi bajom csak bebeszélem magamnak.Na szép!Nem elég hogy otthon vagyok egy 1 éves gyerekkel és még nem hogy segítene még le is hülyéz!És mindig azt éreztem,hogy uralkodni akar felettem és mindig azt hallottam hogy ő adja a pénzt én megcsak elköltöm tehát hallgassak!Bocsi,kaját és a gyereknek való dolgokat vettem ami kell, ez szerintem nem shopping csak létszükséglett.És a vitáink is egyre durvábbak lettek, már tetlegeségig is fajult a részéről.Én meg csak türtem és türtem.És a folyamatos bocsánat kérés és mentegetőzés.Aztán eljött az idő,hogy a gyerkőc és mehetett bőlcsibe mert én is keresni akartam munkát,hogy szabaduljak otthonról és legyen "saját"pénzem ami nem lesz a fejemhez vágva sok minden.Nem ment könnyen!!!!Az előző munkahelyem megszünt a terhességem alatt és 0-ról kelett kezdeni egy gyerekkel.Jött a sok sablon szöveg,hogy ha beteg lesz ki vigyáz rá és az ehhez hasonlók.Gusztustalan!Most azt hallgatam otthon,hogy én nem is keresek állást csak mondom és csak rajta élősködök és ehhez hasonló olykor ezeknél gusztustalanabb dolgokat.És egyszer csak szerencsém lett, a végső elkesedésemben feladott hírdetésemre jelentkezett egy cég ahol jelenleg is dolgozom és nem volt probléma a gyerek és rendesen bejelentett munka olyan időbeosztással hogy viszem-hozom a gyereket már az oviból!Csak otthon ég a ház!De nagyon!Már tavaly nyáron megbeszéltük,hogy elválunk csak a férjecském kitalálta,hogy ő mégsem akar és soha nem fog elengedni!Azóta csa rágódom és örlődöm!Nem szeretem!Soha nem tudom neki megbocsájtani azokat amiket művelt velem.Már lassan undorodok tőle!Csak a gyerek!
Nagyon apás!!!!
És a másik ami visszatart,hogy nem tudom hova tudok menni.Albérlet a jelenlegi gazdasági válság miatt csökkentett fizetésemből nem megoldható, mert vagy rezsi+albérlet vagy kaja felállás lenne.Gyerektartásra nem számíthatok mert feketén dolgozik mint "válalkozó" építőiparban.
Teljesen tanácstalan vagyok!
Nem tudom mi legyen!
Válni vagy nem válni?????
Nem csaltam meg ezt szeretném leszögezni az elején!
Ha valaki tud valami jó tippet akkor írjon és lehet,hogy valakinek ez lesz a tanulság mit ne csináljon vagy ne úgy ahogy én!