Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Válni vagy várni fórum

Válni vagy várni (beszélgetős fórum)


1 2
2013. nov. 12. 04:35
nem vagy boldog valni,semmi esetre sem varni!
53. Kaleidoszkóp (válaszként erre: 1. - Barudan)
2013. szept. 4. 08:27

Nem tudnék olyan emberrel együtt élni, aki nem szereti a gyerekemet.

Kezet meg se próbáljon rá emelni!

Hogy tudtad ezt elviselni? És még gondolkozol?

2013. szept. 4. 08:23
ha nem vagy boldog ne varj.
2012. nov. 25. 09:58
Továbbolvastam. Nem találok szavakat, ez iszonyatos.
50. 34c48a3825 (válaszként erre: 1. - Barudan)
2012. nov. 25. 09:43
Ez nem házasság, ez undorító. Minden házasságban élő ember nevében kikérem magamnak, hogy a gyakorlatilag téged megerőszakoló, a gyerekedet ütő-verő agresszorral folytatott kapcsolatodat, amit a te hathatós közreműködéssel hozott létre, házasságnak nevezd.
49. b8103f009a (válaszként erre: 48. - Barudan)
2012. nov. 24. 22:35
Remélem, és kívánom, hogy tudj, legyen lehetőséged változtatni, lépni. Én ilyen tapasztalatok után úgy érzem, tudok különbséget tenni ilyen téren. Nagyon sajnálom azokat a gyerekeket, akik a szenvedő alanyai az ilyen kapcsolatoknak, főleg mert tudom, az enyémet is érinthette volna. Én a magam tapasztalatai alapján ezért becsülöm legjobban a férjem, mert tudom nem könnyű szeretni a más gyerekét, (néha elfogadni sem, persze gyerek-ember függő is a dolog), de nem könnyű megtalálni a közös hangot, kialakítani a lehető legjobb viszonyt minden téren, elfogadtatni megszerettetni magunkat. De akkor is azt mondom, ez mindig, minden esetben a felnőtt felelőssége, vagyis aki a "családba" lépett, mert a gyerek az csak gyerek, nem Ő fog törekedni a jó viszonyra, az ehhez vezető utat a felnőttnek kell megtalálni. Egy felnőtt emberben viszont legyen annyi felelősség, hogy ha olyan társat választott, akinek gyereke van, akkor érte is felelős lesz már azután, hogy kapcsolatba lépett szülőjével. És ennek fényében vállaljon újabb közös gyereket, ha ezt a "problémát" már leküzdötte. Az én szívemnek a legnagyobb öröm, hogy a férjem soha különbséget nem tett a 3 gyerek között semmilyen téren, az én gyerekem soha hátrányba nem volt szorítva mert született 2 testvére. Igaz imádják is egymást a nagy korkülönbség ellenére. Minden téren megpróbálta kompenzálni a férjem, vagyis az apja( mert annak szólítja sok éve), mind érzelmi, fizikai síkon.Értem ezalatt, hogy amikor szültem, és el voltam foglalva a picikkel, akkor Ők fiús programokat szerveztek kettesben, hogy ne érezze mellőzve magát a fiam, ha vettünk egy csörgőt, rugit, akkor a fiam is mindig kapott valamit, ha segíteni kellet a tanulásban mindig segített, ha lelki baj volt, mellette volt, minden szülőértekezleten Ő volt ott...stb. Én a mai napig úgy gondolom,mert soha nem tudhatunk előre semmit, ha netán még egyszer elválnék, sem tűrném el senkitől, hogy ne helyezze a gyerekeimet a kapcsolatunk elébe, ahogy én is. Aki erre nem képes, az nem engem szeret, csak magát.
48. barudan (válaszként erre: 46. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 20:32
nem haragszom,hisz ösztönösen reagáltál így. És irigyellek ,hogy te megtapasztaltad azt amit amiről valamikor én is álmodtam és reméltem. Mi is 7 évet vártunk közbe egyet el is vetéltem. Mintha a sors figyelmeztetett volna. Ezen már annyiszor elgondolkodtam. Sajnos nekem is van tapasztalatom. Keresem a kiutat,de egyenlőre kevés az esély,hogy lépni tudjak.
47. barudan (válaszként erre: 45. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 20:03
A közös gyerek 14 éves és nagyon jó a kapcsolatunk. Nagyon anyás ő is. Az apjával sincs rossz kapcsolata. Csak ővele nem beszél meg semmit. pl most a pálya választás előtt állunk és én járok vele iskolákba,szülőikre. És mikor mondom beszéljen az apjával akkor az a válasz,nem beszél vele mert apát nem érdekli. Tőlem minden este kéri a jó éjt puszit ,de az apjától el se köszön esténként mikor megy lefeküdni. Sokat vagyunk együtt. sokszor az ő szobájába tévézünk,meg dögönyözzük egymást. Igaz a férjem már 57 éves és lehet hogy ez miatt már nem is tud úgy foglalkozni vele. (bár ezzel én nem értek egyet)
2012. nov. 24. 20:01
Egyébként ne haragudj, hogy így reagáltam, nekem ez az egyik gyengém, a saját tapasztalataim miatt is, másoké miatt is, és a munkám miatt is. Én is elváltam nem egészen 2 éves kisgyerekkel, és 2 alkalommal volt, hogy komolyan gondoltam egy kapcsolatot, de a gyerekem miatt lett vége. Én azt nem vártam volna meg amíg megüti, elég volt, hogy nem éreztem, hogy igazán szereti, törődik vele, komolyan veszi, és igaz szándékosan, de próbára tetettem a türelmüket a fiammal. Hát nem jól reagáltak, vége is lett. A férjem, akivel azóta 2 közös gyerekünk is van, nála már az elején láttam, éreztem, hogy nem nyűgként, koloncként tekint a gyerekemre, érdeklik a problémái, felelősnek érzi magát érte, és nagyon megszerették egymást az évek folyamán. Ha ezt nem éreztem volna, nem lennének közös gyerekeink. Igaz az elsőre 7 évet vártunk, de én nem mertem kockáztatni egy csődbe ment házasság után. Azért sajnálom, hogy ilyen helyzetbe vagy, ideje lenne a sarkadra állni, az asztalra csapni úgy igazán.
45. b8103f009a (válaszként erre: 44. - Barudan)
2012. nov. 24. 19:52

pfff, én ezt nem tudom felfogni, ezzel, hogy lehet beérni, miféle házasság ez.

Én csak azt tudom tanácsolni, hogy kárpótold a fiad, ahogy csak tudod, szeresd nagyon, akkor is ha nem tetszik a férjednek. Mert Ő sokat szenvedhetett, mire felnőtt. És nagyrészt neked köszönheti. A férjedtől meg válj el, de Te magad is tudod, hogy erre más megoldás nincs, ha nyugodtabb életet szeretnél. Mi a helyzet a közös gyerekkel, ha meg szabad kérdezni? Ő mennyi idős, milyen a kapcsolatotok?

44. barudan (válaszként erre: 41. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 19:38
hát erre nem tudok neked értelmes választ adni. Hülye,vak,és önző voltam. Ennyi! Egyébként nem hagytam nagyon is sokat marakodtunk ezen. De a fiam már önálló életet él a kis barátnőjével,és nagyon imádjuk egymást. De a férjemmel nincs szoros kapcsolatuk,csak az a illemből. És mivel a fiam már nincs itthon így tényleg csak a szexen és a fukarságán vitatkozunk. Legyen szex,ne kelljen pénzt adni és akkor minden ok.
43. b8103f009a (válaszként erre: 42. - Barudan)
2012. nov. 24. 19:31

Nem hát, végül is csak te vagy fontos, a gyereked nem...

Hát szomorú!

2012. nov. 24. 19:25
hát védekezni nem akarok,hisz ami igaz az igaz,de nem azon kellene prédikálni hogy ki mit nem tűrt volna el, hanem ,hogy most, hogy oldaná meg,merre indulna, és szerintem jobb későn mint soha. Én változtatni akarok,én is tudom hogy mennyi mindent elcsesztem,de max a folytatást tudom jobbá változtatni. És ez az amit most nem látom-tudom hogyan.
41. b8103f009a (válaszként erre: 39. - Barudan)
2012. nov. 24. 19:22

Azt mondd meg, miért hagytad a gyerekedet megverni, megalázni, semmibe venni, bántani??????????

Én erre nem tudnék elfogadható magyarázatot.

Ha láttad, hogy nem szeretik egymást, miért nem vártál amíg kiforr a dolog, és ha nem megy, akkor egyértelmű, hogy a pasié az úti lapú. Hogy hagyhattad, hogy így nőjön fel a fiad??? Én ezt nem értem, bocsi, pedig 3 gyerekem van 2 házasságból.

40. b8103f009a (válaszként erre: 37. - Acuko)
2012. nov. 24. 19:16
Kemény vagy nem kemény, egy anyának kötelessége a gyereke mellett minden helyzetben kiállni, és megvédeni, szeretni, támogatni Őt. Nem titkon, mert ez nem normális dolog! Szerinted a gyerek megérdemelte azokat a veréseket?! Egy számára idegentől, akit az anyja vitt az életébe? Vagy inkább kényszerített?! Igen, a nő megérdemelte volna szerintem, akkor talán észhez tért volna...habár ez is kétséges. Miféle segítségre gondolsz? Ki tudta volna elválasztani a pasitól, akitől eltűrte, hogy így bánjon a gyerekével, ha neki ez a tény maga nem volt elég?
2012. nov. 24. 19:14
javítok mikor elváltam albérletbe költöztem,és mikor meg ismertem majd egy évre rá a mostani férjem akkor költöztem oda hozzá.
2012. nov. 24. 19:08
egyébként,albérletbe költöztem miután az első férjemtől elváltam.(tehát szinte nem volt semmim) a mostani férjem lakásába költöztünk. É tényleg nagyon szép kapcsolatnak indult. És tényleg ott szúrtam el hogy akkor nem hagytam ott a fra...a mikor elverte elsőnek a fiam. De ezt már meg nem történté nem tudom tenni. Úgy vettünk házat hogy az ő szülei segítettek,és bizony már akkor is ragaszkodtak hogy én csak töredéket kapjak. A lényeg most hiába tudom hogy már nem jó így ahogy van, de nem látom a megoldást. még albérletbe se tudnék költözni. Nem beszélve hogy ,biztos úgy jönne le az egész a férjemnek ,hogy biztos van valakim azért hülyültem meg. És az őszinteséget megmondva tarok is tőle. Láttam már "állatként és bizony akkor én félek. Pedig engem még fizikálisan nem bántott,de ahogy tombol nagyon ijesztő.
37. acuko (válaszként erre: 36. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 19:07
Ez megint nagyon kemény. Ő miért érdemelte volna meg a pofonaokat? Mert kiszolgálta a férjét? Inkább fel kellett volna nyitni a szemét és segitséget adni neki, hogy el tudja hagyni a pasit még az elején.
36. b8103f009a (válaszként erre: 35. - Acuko)
2012. nov. 24. 19:02

Akkor emelte volna utoljára fel a kezét a pasi, amikor a gyerekem üti meg!!!

És ez nem jótett, ez egy anya kötelessége lett volna! Neki kellett volna azokat a pofonokat megkapni, mert ő megérdemelte volna, nem az ártatlan gyerek!!! Erre sajnos nincs megfelelő magyarázat, amikor valaki a saját gyereke tönkretételéhez asszisztál, hogy neki jó legyen. De mégsem jó neki, és még ő mer panaszkodni.

35. acuko (válaszként erre: 30. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 18:58

Igazad van. A gyerek midnenekelőtt a legfontosabb. Nekem is. Én minden eddigi kapcsolatomban ezt előre tisztáztam, a gyerek a mindenenm, akinek ez nem tetszik, az mehet. Nekem is fura volt olvasni, hogy a pasi mennyire gyűlöli a gyereket és hogy még meg is verte. Az biztos, hogy én meg a pasit vertem volna meg de alaposan és utána kiadtam volna az útját. Ő nem tette. Tűrt. Nem tudjuk miért. Ez valóban hiba volt.

De most végre rájött, hogy ő is nagy hibát követett el, és próbál szabadulni.

Nem kellene bántani. megtörtént, ami megtörtént, nem volt helyes részéről sem, de most végre a cselekedeté a hangsúly.

34. b8103f009a (válaszként erre: 31. - Barudan)
2012. nov. 24. 18:57

Akkor mi a francért szültél még egyet?! Pláne egy ilyen pasinak. Bocs, de nem tudlak megérteni. Elnézem a lassan 20 éves fiam, aki igaz 1 éve már nem velünk él, mert máshol tanul, de látom közben a férjem aggódását érte, hogy mennyire várja amikor hazajön, mert felelősnek érzi magát érte, szereti.....

Nem tudnám elviselni ha nem így lenne. Akkor a gyerekem választottam volna, és nem lett volna közös családunk ha az ellenkezőjét látom.

Egyébként bocsi, hogy nyers voltam, de el tudom képzelni a helyzeteteket, és nagyon sajnálom a fiadat.

33. 1dc16653d6 (válaszként erre: 30. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 18:55
Teljesen egyetértek.
32. 1dc16653d6 (válaszként erre: 1. - Barudan)
2012. nov. 24. 18:53

Nem bántásból,de neked 20 év sem volt elég,hogy tisztán lásd őt?

Nálam ott lett volna vége,amikor a gyerekedre kezet emelt.

31. barudan (válaszként erre: 23. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 18:52
ez kemény! de úgy szól a mondás ,fáj az igazság,de néha hasznos. Igen most keményen mellbe vágtál. Ne hogy azt hidd nem emésztem-magam még mai napig is azért ,hogy nem álltam ki a fiam mellet. De ha semmid nincs,és családod se akire konkrét számolhatnál,akkor lehet hogy te se egyik napról a másikra válnál.
30. b8103f009a (válaszként erre: 26. - Acuko)
2012. nov. 24. 18:50
De most mondd meg, hogy lehet egy pasi fontosabb egy nőnek, mint a saját gyereke?! Én is kisgyerekkel házasodtam, tudom miről beszél. Sohasem lehetett volna fontosabb, hogy társat találjak,(bár neki nem társa van, alárendelt szerepe, a gyerekének meg szó szerint mostohája) mint a meglévő gyerekem!!!!!!! Aki nem tudta elfogadni (mert volt ilyen) azzal vége volt. Ennyi! De ezt sosem tettem volna a saját gyerekemmel, mint ahogy nem lettem volna hajlandó ....vaként élni sem egy kapcsolatban. Bocs, ez a véleményem, ha nem tetszik akkor is. A nő megérdemli a sorsát, csak a gyerekek nem.
29. acuko (válaszként erre: 28. - 527f6fda92)
2012. nov. 24. 18:49
Én midnenképpen megszabadulnék tőle. De lehet, hogy előbb ténlyeg nem ártana neki egy tökönrúgás. Úgy istenigazából.. :)
28. 527f6fda92 (válaszként erre: 27. - Acuko)
2012. nov. 24. 18:45

két esélyes


vagy csökkentené az étvágyát és bingo

vagy felgyorsulnak az események és válás

27. acuko (válaszként erre: 24. - 527f6fda92)
2012. nov. 24. 18:43
Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Poénnak jó, de a valóságban kivitelezhetetlen, mivel egy ilyen után pokol lenne az élete a továbbiakban. Ugye..
26. acuko (válaszként erre: 23. - B8103f009a)
2012. nov. 24. 18:42

Hát ez nagyon csúyna volt!! Van neked szived???

Igaz, van benne valami, hogy inkább a fiát védte volna, és ha a fiát nem fogadja el a pasi, akkor inkább nem is kell a férfi.

De ha már igy alakult, nem kellene még egyet kettőt neked is belerúgni. Nem?

25. 527f6fda92 (válaszként erre: 24. - 527f6fda92)
2012. nov. 24. 18:39
persze véletlennek álcázva
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook