Több emberes babák anyukái, tapasztalatokat várok (beszélgetős fórum)

Kitartás! Nekem csak az a mantra segített, hogy elmúlik, elmúlik, elmúlik. Az első 4 hónapból csak annyi rémlik, hogy sír a baba. Folyamatosan. Éjjel-nappal. Aztán nagyon lassan, de javult a helyzet. A pici csak akkor nem volt hurciban, ha szopizott. Azt mondták ránk, hogy olyan, mintha még meg sem született volna. A babakocsit élből utálta. Nem volt elég órákig ringatni, hogy végre elaludjon, amint megálltam, sírva ébredt, és kezdhettem elölről. Ahogy elkezdett kúszni, mászni, rengeteget javult a helyzet. Persze így is elég sik figyelmet és testkontaktust igényel, de ez már szinte semmi a kezdetihez képest.

Jól csinálod! El fog múlni, és neked lesz a legtündéribb kisgyereked!

A védőnő meg elmehet a tudod hova.

Kitartás! Idővel mindig picit jobb lesz.

Nálunk a hozzátáplálás hozott egy kis rendszert a napjainkba, majd mikor megtanult mászni és végre jöhetett mehetett kedve szerint.

3 éves, a mai napig mumus az alvás. Ott kell lenni mellette míg elalszik. 3 éves

Sziaa! Igaz az én lányom már 10hónapos.

Ő 6 hónapos koráig sose sírt.

Na most... Miota beindult a mozgásfejlődés, azóta szinte állandóan.

Nappal 1 orát alszik nehezen. Mikor mar nagyon álmos semmi nem jó neki, de az ágyában tizedjére is feláll. Éjjel alszik. Nem tudom mi lenne ha nem aludna. Igy is ilyenkorra agyilag 0 vagyok kb.

Ugyhogy nem lesz könnyű... Csak belerázódsz, megszokod. :)

Majd kárpótol mikor rádnevet meg odabújik. Mindenért :)

Sziasztok!

Azon anyukák tapasztalataira lennék kíváncsi, akiknek nem nyugis babájuk van/ volt.

A most 4 hónapos várva várt bébink mellett nem tudok belerázódni az anyaságba.

Gyakorlatilag 9 napos kora óta sírásból áll az életünk.

Mindig sír. Tudom,hogy így fejezi ki magát, de már totál ki vagyok merülve.

3 hónapos koráog hasfájós volt ( ha minden igaz), de azóta sem javult a helyzet. Alszik, ébred, majd 10-15 perc múlva kezdődik a "cirkusz". Semmi sem jó, nem érdekli a játék, nem nézelődik 5 percet se. Mindig ölben lenne, de néha az sem jó.

Az altatás katasztrófa, mindent kipróbáltam, ami nappal bevált az a babakocsi, este cici. De ígyis tovább tart az altatás, mint az alvás.

Közben a védőnőnk cseszeget, hogy ha állandóan cipelem, azzal hátráltatom a mozgásfejlődését, de egyszerűen nem bírom hallgatni, hogy lilulásig sír.

Megjártuk már a gasztroenterológiát, 1 hét múlva megyünk neurológushoz, de a gyerekorvos szerint ilyen a természete.

Éjszaka elég jól alszik, bár most csúszunk bele a fogzásba..

Őszintén alig van időm valamire, és alig várom, hogy az apja este hazaérjem, mert én már sokszor azt érzem, hogy nem bírom tovább.

Mikor múlik már el ez a mindenért sírás? Nem tudom sírni hagyni, de így meg cipelem egész nap.