Ti is így élitek ezt meg, vagy csak az én "szűrőm" működik másként? (beszélgetős fórum)
Ez egy önbizalomhiányban szenvedő kisfiú volt, aki több területen próbálta kompenzálni a hiányzó belső erejét...
Az utolsó mondatod nyomán nem ártana végiggondolni, hogy vajon neked van-e kellő önbizalmad és szereted-e magadat eléggé. Talán a jó pasikkal azért nem tudsz összejönni, mert ott sugdossa a füledbe a kisördög, hogy "nem érdemled meg"...
Én is csatlakozom a "családhoz", ha nem veszitek zokon. :D
Épp úgy vagyok, mint Zolcsika, minél tudatosabb vagyok és minél többet dolgozom magamon, annál magasabbra teszem a lécet is. És ez nem hiúsági kérdés vagy ilyesmi, csak én sem tudnék együtt lenni valakivel, akitől már mérföldekre járok. Magamat megaláznám, a másikat becsapnám vele, ha elfogadnám őt, csak azért, hogy ne legyek egyedül.
:D Ennyi megvilágosult übermenscht ritkán látni. Az önismerettel általában szerénység párosul, bölcs embert nagyképűnek még nem láttam.
De meg kell ideologizálni, miért nem jön össze egy normális kapcsolat se néhányaknak. Persze, ők nem hibásak, az férfiak/nők hülyék. Nem baj, valakiből élnie kell Csernusnak is.
:DDD
ez jóóó!
köszi! :)
jó éjt Neked is!szióó
Csak szeretek tisztán látni, és én is megettem a magam kenyerét. Semmi extra. Kevesen vagyunk, de azért VAGYUNK.
Késő van! Jó éjt!
:)
Igen, igazad van!!!
De amit utána írtam, a következő mondat....na, nálam az stagnál. :)
Egyébként magamról annyit hogy szeretem pl a Csernus Imre könyveit, hangoskönyveit, meg minden interaktivitását hallgatni.
Szerintem annyira igazat mond mindenről.
A mondataival, eszméjével egy nagyon igaz tükröt tart az emberek felé.
És bizony az a felszínes ember aki magára ismer, annak általában nem szokott tetszeni, és nem is csípi a pszichomókusokat.... :)
Úristen! szerintem Te vagy egy rokonom vagy, vagy van valami misztikum köztünk, mert szóról szóra így érzem, és így vannak a dolgok ahogy leírod!!!!
Igen, igényes, és tudatos nő vagyok.
És ezt a randi sztorit csak azért publikáltam, mert szerettem volna ha megértetek engem, hogy miért nem kell egy olyan, aki engem taszít.
Pedig lehet hogy ez a pasi nagyon tudna szeretni, és sosem bántana meg, stb...
De ezt nem tudhatjuk előre.
Én meg nem tudok egy hamis puszit adni, nem tudok úgy bújni,úgy szeretkezni, hogy közben nem vagyok OTT lelkileg.
Ezért sem foglalkoztam tovább a pasival, mert nem akarok neki hazudni semmiben sem.
Mondtam h maardjukn ismerősök, de tudod...ez az a mondat, amit ez emeber gyűlöl hallani egy olyan személytől, akit akarna magának.
Tudod, az egész azért nehéz, mert minél jobban ismered magad, annál intelligensebb vagy, minél intelligensebb vagy, annál inkább nem illesz bele a társadalomba. Ráadásul az intelligenciával párosul az igényesség is, aminek kapcsán figyelsz, értékelsz és döntesz.
Talán az ilyen embereknek a legjobb, ha csendes szemlélővé válnak, és megtanulnak társ nélkül is létezni, élvezni önmaguk társaságát.
Aztán jön, aminek jönnie kell. (idáig kell eljutni)
Kicsit úgy érzeheted magad, mint Gulliver a törpék országában, kényelmetlenül, másnak, nagyobbnak, esetleg megkötözöttnek.
De szerintem ne add fel. És olykor ha jól esik, nő létedre kezdeményezz, mert a pasik olyan macsók, hogy egyben nyúlbélák is. Hidd el, sokszor jobban jár egy nő, ha odamegy a kiszemelt férfihoz, de csak akkor, ha biztonságban érzi magát a környezetében.
Láttam már ilyen sikeres történeteket, sőt akár tapasztaltam is... :)))
:D csapj bele! :)
igen, hát erről beszélek én is.
Ezt az esetet csak azért írtam le, mert írták hogy váltsak.
Nos, és váltanék már, de könyörgöm...ilyen pasikra????????
:S :(
Hát akkor inkább magahoz nyúlok addig is amíg nem jön olyan valaki aki megfelelne... :DDDDD
Nem lehet hogy igényesebb vagy az átlagnál?
Amúgy ha nő lennék, én is totál meg lennék lőve.
Ha szajha lennék, lenne pasim, mert annyi IQ fighter van, simán elmegy egy-két numerára.
De a mai pasik...pfff...hát tudnám jellemezni őket.
Tudod, férfi létemre örülök hogy ismerek egy-két normális srácot, akivel jól el tudok beszélgetni, hülyülni. De ennyi. Káput. FÉRFI LÉTEMRE.
Mert a többi totál éretlen, primkó. Vagy a férfiakat szégyenítik meg, vagy a nőket (ha érted).
Nem könnyű. Nem könnyű.
Elmesélem a nemrég kudarcba torkollott randimat egy pasival.
Pár hét emailezés után megbeszéltünk egy randit.
Fotók alapján bejött karakterileg.
Találkoztunk.
De személyesen már elég gáz volt.
Úgy értem, hogy élőben nem tetszett már annyira.
Annyira feminim hatása volt, hogy szinte alig vártam h elteljen a randi.
a szemöldöke is tök ívesen kiszedve, bbbbrrrrrrrrrrr
Akkor úgy ki volt gyúrva,de túl alacsony volt a sok izomhoz a 164 cm-rével. Úgy nézett ki mint egy kis dömper. :D
Fotogtatta nekem az óriási bicepszét, tényleg akkora volt.... :O
Mondta h fogjam át az ujjaimmal. :XD
Csak lestem h jézusom, milyen önimádó egy fazon ez is..... :SSSS :D
Akkor sokszor beszélt nekem az anyagiakról.
Hogy ő mennyit keres egy nap, hogy neki van pénze, hogy azért nem őszül, azért vannak kevés ráncai, mert az életben semmire sincs gondja, nincsenek problémái, csak tök egyedül melózik,saját maga a főnöke, éshogy ez neki milyen jó.....
Mondtam is neki, mert más nem bírtam szó nélkül...hogy most nedvesednem kellene? :
Nem akartam beszólni, mert nem ilyen vagyok, de ezt már muszáj volt, és csak akkor vette a lapot.
Ok, én sem vagyok hibátlan ember, de azért úgy gondolom, hogy az ember egy randin azért próbáljon 9nkontrollt gyakorolni, és ne hivalkodjon olyan dolgokkal, amiket csak max később mutatnánk meg.
Nem akartam azonnal lekoccoltatni, hiszen nagyon figyelmes volt velem, előzékeny, kedveskedett,nem akartam bunkón viselkedni.
Beszélgettünk, sok közös témánk volt, hiszen egy generációk vagyunk.
Viszont volt valami a külsejében, ami miatt egy puszira sem vágytam tőle.
Egyszerűen nem volt elég férfias ahhoz, hogy a kémia működjön irányomból.
És nem talákoztunk többet azóta sem.
Még keresett utána, és mondta h én nagyon tetszem neki,szeretne velem járni.
De amikor érezte hogy nem talált viszonzására ez az érzés, már átfordult egy kicsit gyerekes viselkedésbe, és írta hogy akkor ha nem vagyok rá tovább kíváncsi, akkor ő nem fog nekem pitizni.
Na így járok én minden randin...
Aki engem akar, azzal van valami bibi.
De ha mondjuk nekem ez a pasi nagyon tetszett volna, akkor meg tuti hogy rám se xarna! /bocs/
Egyik 'nem' sem normális. Mindegyik frusztrált manapság. Még a profi lélekbúvároknak sem könnyű kielemezni a jelenlegi helyzetet. Mindig van egy banánhéj amin elcsúszik a dolog, vagy tovább gördül, csak rossz irányban.
Ha gondolod, leírhatod.
Nagyon igazat írsz!
Én is így gondolom../ gondolkodom.
Csak tudod, legutóbbi esetem is egy pasival.
Kész gáz!
És itt jön a bonyodalom, mert a legtöbben inkább választják a szürke kisegeret, mint az oroszlánt.
Az oroszlán sokkal vonzóbb, de ha elköteleznék magukat mellette és egyszer sérülnének, úgy gondolják hogy soha nem élnék túl.
Erre mondják, hogy aki jobban szeret, annak jobban fájhat. És sokan nem vállalják ezt a fájdalmat, nem vállaják azt a gyönyörűséges oroszlánt, inkább maradnak a szürke kisegérnél, egy szürke, lapos életben. Ott kevésbé érint meg, ha fájdalmat okoznak nekem.
Lefordítom magyarra. Félünk a számunkra vonzó emberektől.
ezek egy részén már túl vagyok. :)
De ez mindegy is.
Nem tartok a felelősségtől. Elég nagylány vagyok már ahhoz hogy reálisan gondolkodjak...
A kapcsolatok nagy része csak délibáb, illúzió, Fata Morgana.
Egy szabad ember általában még boldogabb, mint egy párkapcsolatban, pláne házasságban megkötött ember.
Tudjuk, az ember társas lény. De inkább a minőség, mint a mennyiség. Én ezen az elven vagyok. Ha nem megy, nem kell erőltetni. Amúgy sincs megrakva a tálca finomságokkal. Kell kompromisszum dögivel. Kinek mi fér bele, ugye. Sok embernek, sok belefér.
Úgy gondolják, inkább legyen egy pocsék kapcsolatom, mint hogy egyedül legyek. Ez szerintem korántsem igényesség.
Arról nem is beszélve hogy a parnerünket nem boldogságunk kulcsának kell tekinteni, hanem egyszerű társnak, aki segít minket életünk csataterén.
Néha azt gondolom, hogy lehet hogy csak úgy lehetnék boldog a szerelemben, ha olyannak adnék esélyt, akibe nem vagyok szerelmes, de ez idővel megváltozhatna, és még az is lehet hogy beleszeretek.
Tudom, sok ilyet hallani.
Csak egyszerűen olyan vagyok, hogy aki nem jön be karakterileg, azzal még csak flörtölni sem tudnék....
Hát nem tudom....hhmm :)
- generációs különbségek
- tudati különbségek (gondolati, érzelmi, akarati)
- elvárások
- személyiségzavarok
- értékítéletbeli különbségek
- hitrendszerbeli különbségek
....
Soroljam?
A párkapcsolat is KAPCSOLAT, és manapság a kapcsolatok válságát éljük.
?
Váltsak? :D
Uhh aztamindenit! :O
az első 2 mondatod nagyon igaz rám!!!
Igen, értem mit mondasz....csak tudod nem tudok hazudni egy olyan pasinak, aki meg nem jön be.
Nem tudok belemenni egy ilyen kapcsolatba.
Egyszerűen ha nincs meg a kémia irányomból, ha nem tetszik a pasi fizikálisan, akkor nem fogok rá vágyni sem.