Tényleg ennyire meg van kötve a pedagógusok keze? (beszélgetős fórum)
Hát még eljöhet ez is... bár az az igazság, hogy igyekszem ezzel óvatos lenni, mivel a kislányom jóval magasabb és erősebb a kortársainál, aktívan sportol is, így fizikailag még a fiúkkal szemben is fölényben van. Azt semmiképp nem szeretném kockáztatni, hogy megüssön egy gyengébb gyereket és baj legyen belőle...
Ugyanakkor azt is látom, hogy jóval szelídebb az átlagnál, könnyebben válik céltáblájává a bántásoknak. Eddig viszont sikerült ezeket a helyzeteket agresszió nélkül megoldani (igaz volt olyan gyerek akit már megfenyegettem vele, hogy meg fogom mondani a lányomnak, hogy őt ütheti nyugodtan... két fejjel volt kisebb, és annyi agya azért volt, hogy ez hatott rá...)
ez még a jobbik eset... a másik fele meg még henceg is vele, határozottan büszke arra, h iylen a gyereke...
Vagy ami talán még rosszabb, h más hülye, csak pikkel a gyerekére, azért mond ilyet, mert amúgy egy áldott jó gyerek az....
Felháborító történet! Ezt a gyereket erre idomítják szándékosan: "Védd meg magad, Ne hagyd magad" stb. Azért is mondta az anyja a kislánynak, hogy vegye vissza a játékot, mert tudta, ekkor működésbe lép az agresszió és a fia győzelmet arat.
Így lesz ebből a gyerekből erőszakos, agresszív állat! Az ostoba szülő pedig nincs tisztában vele, mennyit árt neki.
A minap történt az 5 és fél éves lányommal: ahová tornázni járunk, a folyosón ki van téve egy csomó játék, hogy amíg várakoznak a gyerekek, ne unatkozzanak. A lányom már fél órája játszott egy mesét az egyik figurával, amit az egyik kislány három éves öccse kimart a kezéből. A kislányom próbálta visszakérni előbb a kisfiútól, aztán az anyukájától. Anyuka azt mondta a lányomnak, hogy vegye vissza a fiától. Erre a lányom megpróbálta kivenni a kisfiú kezéből, aki erre tiszta erőből elkezdte ütni, karmolni, rúgni a kislányomat. Én kb. 15 méterrel odébb voltam, azonnal rohantam oda, de anyuka csak nézett, meg sem mozdult. Már menet közben rákiabáltam a gyerekre, de nem is érdekelte, még akkor csípett bele a lányom karjába úgy, hogy megkékült. Szabály szerint el kellett rántanom onnét a gyereket, és anyukának egy hang nem hagyta el a száját... sem egy bocsánatkérés, sem annyi a fia felé, hogy ezt azért mégsem kéne... A kisfiú kb. a derekáig ért a lányomnak...
Mire az ilyen gyerek (ilyen anyukával) iskolás korba kerül, a pedagógusok már tehetetlenek lesznek. Pontosabban amit lehetne tenni, azt nem szabad... :(
Állítólag soha nem késő.
De úgy vélem: az ilyen magatartászavaros kölköket a szüleik foggal-körömmel védik (nehogy már szakemberek kezébe kerüljön az imádott csemete), s nem veszik észre mekkora károkat okoznak a gyerekükben, s rajtuk keresztül másokban.
Az ilyet addig kéne javító-nevelőintézetbe, szakemberek kezébe adni, amíg nem késő. Mármint a leendő áldozataikra nézve.
Esetleg a TV nyilvánossága segíthet. Amiket leírtál (pl. egy ovis rugdossa a nagyanyját?), az súlyos dolgokat vetít előre.
Azt mondta az egyik fiú nagymamája, akivel beszéltem, hogy az egyik gyerek amióta megszületett, szinte csak vele volt, mert az anyja naphosszat dolgozott - este 18-ig, AKKOR MEG MÁR MIT KEZDJEN A FIÁVAL?
Ő már belefáradt (mármint a nagymama), amit meg is értek, mert a gyerek már óvodás korában is azt üvöltözte rá, hogy hüle, s a saját nagyanyját is megrugdosta, ha nem tetszett neki valami...
A suliban meg... elsőtöl kezdve már volt minden! Ez már csak rosszabbodni fog.
A nagymama meg képes volt azt mondani, hogy "mert rossz társaságba keveredett az iskolában" és attól lett agresszív.
Huh. :( Mire eljutnak a börtönig, hány embert fognak megverni, kirabolni, megölni???
Nem hiszem el, hogy az ilyeneket nem lehet valahogy megállítani!
Sajnos, sztem is jól érzed.
Az általad "főkolompos"-nak két gyerek egyértelműen feltűnési viszketegségben szenvednek, azaz szeretethiányban. Mivel tanulmányi eredményükkel nem tudják magukra felhivni a figyelmet, igy megteszik ezekkel a módszerekkel, hogy foglalkozzanak velük.
Ezért örülnek, amikor a gyengekezű igazgatónőtől kijönnek. Már megint foglakozott velük valaki-lehet, miről/kiről beszélni.
Adja isten, hogy javuljon a helyzet, de van akin már gyerekkorban sem segít semmi, hagy egyáltalán elbeszélgettek velük a szülők.
A lányom ma "csak" dióval dobálta meg a két főkolompos. Még jó, hogy a 8 éves lányom fejlődött már annyit a karatén, hogy elugráljon, így egyszer sem találták el. Ez a két gyerek azért veszélyes, mert nem tanították meg nekik, hogy mi a jó és mi a rossz, ennélfogva örömöket lelik mások bántásában. Sosem fognak megváltozni, most már nem hiszek benne. Sőt, szerintem a jövő börtöntöltelékei.
Istenem! Összeteszem kezem-lábam, hogy se iskolás gyerekem, se ovis unokám nincs.
S csak reménykedek, hogy mire lesz, valahogy normalizálódik a helyzet, vagy magamra szedek annyi tudást, amivel megvédhetem őket.