Te férjhez mennél már? (beszélgetős fórum)
Nekünk ma van a 6. házassági évfordulónk. Amikor ki kellett mondani az igent, a torkomba dobogott a szívem és az fránya gombóc, nem akart lemenni a torkomról, úgy hogy sokan azt hitték nem fogom kimondani az igent.
szerintem pár nappal előtte is normális :D bár ahogy magam ismerem én is csak akkor fogok stresszelni :)
Amúgy az esküvö elött pár órával normális a para??? Nekem csak akkor volt, de akkor nagyon!
Soha nem szeretnék férjhez menni.
Nem erről beszéltem, hanem képesen pikk-pakk elkényelmesedni, és ezsükbe se jut megkérni, ha egyszer gyűrű nélkül is kiny@ljuk a feneküket, egy szó nélkül:D
Bocs, ezt nm-nek szántam.:D
Jaja, innen sajnos már mindenki csak "menekül". Szóval sok sikert kívánok az alkalmazkodáshoz. Szerintem menni fog.:) Ha meg nagyon eleged lenne, majd visszajöttök valamikor pár millióval a zsebben.:)
Én már előre bejelentetem az elvárásaimat.XD Pl.: lehet néha mosogatni, vagy felmosni neki is. :D De amúgy a jóhoz mindenki könnyen hozzászokik szerintem.:D
Hát azt elhiszem. Mondjuk a németekkel én sem vagyok kibékülve, de biztos vannak ott is normálisak.
Az életszínvonal meg, huh... Szóval jó lesz az :)
Rendben van itt minden, nincs azzal gond...csak a németeket nem szeretem...az meg gyanúsan így marad. Azt valóban élvezem, hogy teljesen új környezet, meg hát akárhogy is, teljesen más élet, sokkal jobb életszínvonal, stb...
Hát, kitartás, biztos minden rendben lesz! Még a végén lehet, hogy szeretni is fogod :) Mégiscsak új környezet és új életforma, én imádnám:)
Az biztos, hogy aki férjhez akar menni, az erősen gondolkozzon el az összeköltözésen, mert a férfiak nagyon egyszerűen megszokját a "jót" főleg ha az minden kötelezettségtől mentes...:D
Amúgy nem bántam meg semmit, söt, megint így csinálnám! Csak nem könnyü...
Mi gyakorlatilag ezt tettük. Söt, tetézve: 3 évig távkapcsolat, aztán esküvö május 30-án, majd június 3-án már Németországba költöztem, gyakorlatilag nulla nyelvtudással. Nem csak a páromat kell megszoknom, hanem egy olyan országot, aminek se a mentalitását, se a nyelvét nem szeretem...nem könnyü, nem kell utánam csinálni!!!!!
Igen,csak vannak problémák :S Ami miatt később lesz.
Mélységesen egyetértek!:D
Egyébként azt nem írtam, hogy nem ajánlatos esküvő előtt együtt élni. Szerintem manapság már mindenki ezt teszi. És ez szerintem jó is, mert az együttélés örömei és hátrányai is előjöhetnek. Viszont én nem elégednék meg egy idő után szimpla élettárssal.:D Aki engem akar, annak legyen annyi vér pont ott, hogy megkérje majd a kezem.:D:D:D
akkor bízzunk benne, hogy minden sínen lesz:)
Nem. Én pesten lakom, ők meg vidéken.
Azért meg lehet érteni, hogy az ember jobban megismeri a másikat, ha előtte együtt élnek. Még mindig jobb, mint elválni!
Nem szoktak meglátogatni?:D
Az én apukám sosem engedné, hogy egy pasival együtt éljek az esküvőm előtt, pedig több mint 3 éve vagyunk együtt. A nővéremnek sem lehetett, de ő már férjhez ment. Még mindig azt hiszi, h koleszban lakom, pedig már másfél éve albérletben a leendő férjemmel. Ez van.
Én (a tervek szerint) jövő nyáron megyek férjhez, és idén nyáron a diplomaosztómmal egybekötve tartunk majd egy kis eljegyzési bulit. Nagyon várom!
Mondjuk együttélés nélkül házasodni,húúú sosem tenném... Bár ez régen tényleg máshogy volt.
Hát, szegény, de valljuk be van benne valami:D
Hát, így elhiszem, hogy nincs sok kedved, nálunk is hasonló a helyzet, egy-két kivétellel... De én majd akkor is szeretném hátha:) Bár lehet én vagyok túl naiv :)
22 éves vagyok, még tanulok. Ebből kifolyólag még nem mennék férjhez, de egy jegygyűrűnek nagyon tudnék örülni.:)
Szerintem maga a házasság egy nagyon komoly dolog, nem hiába félnek sokan házasodni. -Egy élettárssal mégiscsak könnyebb szakítani, mint a feleségeddel...-
Úgy gondolom, hogy a házasságkötés a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy két ember valóban szereti egymást. De ettől függetlenül házasság nélkül is lehet boldog két ember.;) És a boldogság a lényeg.:)
További ajánlott fórumok: