Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Szülővárosom nevezetességei cikk

Szülővárosom nevezetességei


Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye. A Vértes és Gerecse közti árokban húzódik, hegyek ölelésében. Fiatal város, mégis érdemes ide ellátogatni. Budapesttől 50 km-re, vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető.
Szülővárosom nevezetességei

Tatabánya nevezetességei


Turul szobor


Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei - a mai Tatabányánál - a bánhidai csatában győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben. Ennek emlékére, a millennium alkalmából helyi kezdeményezésre állították a szobrot 1896-ban. Alkotója Donáth Gyula.

A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő szobor Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra. Törtkőből rakott csonka gúla talapzaton áll, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága közel 15 méter, karmaiban az Árpád-kard szintén 14 méter hosszú, fején stilizált, aranyozott, magyar szent korona. 1992-ben felújították és újra felavatták. Az újraavatási ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök az alábbiakat mondta: „Megújulva és Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés, népünk oltalmának szimbóluma."


A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.

Környékét, a Turul Parkerdőt mint védett területet rendbe tették, egy másfél kilométeres útvonalat a Turul tanösvényt alakítottak ki a szobor és a Szelim-barlang között, amely bemutatja a Vértes és a Gerecse jellegzetes kőzeteit, növény- és állatvilágát. A Szelim-barlangig felújították a sétautat, turistajelzéseket valamint padokat helyeztek ki és kiépítették a világítást.


Szelim barlang


Szintén a Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban, a Turul madártól másfél kilométer távolságra található. A barlang 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki. Jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet.

A barlanghoz több legenda is fűződik:

Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket a környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.

Említést érdemel a Kő-hegyen nemrégiben kialakított Via Ferrata, azaz vasalt út. A via ferrata haladást könnyítő eszközökkel van ellátva mint például acélkötelek, láncok, kampók, létrák és hidak. Ezekhez egy duplaszáras karabinerrel lehet csatlakozni és biztosítani a mászás folyamatát. Bátor, extrém dolgokat szerető egyéneknek javasolt.


Ipari skanzen


A tatai szénmedence utolsó üzeménél, a XV-ös aknánál kialakított szabadtéri bányászati kiállítást az egykori bányaüzem épületegyüttese egészíti ki. A bányászati eszközök és gépek mellett betekintést nyerhetünk a bányászcsaládok hétköznapjaiba is.

A múzeum területén számos bányászati fejtőgépet, csillét, szállító járművet láthatunk, és egy úgynevezett lejtősaknába is „alászállhatunk”. Megtekinthetjük az eredeti aknatornyot a gépházzal, a régi irodaépületeket, amelyekben különböző kiállítások vannak.

A kecses víztoronytól nem messze található a régi öltöző- és fürdőépület.

A skanzen legnépszerűbb és legérdekesebb része az a két régi, hatlakásos bányász lakóház, az úgynevezett hatajtósok, melyek berendezett kis lakásaiban megismerhetjük a bányászok különböző rétegeinek mindennapjait az 1900-as évek elejétől az 1960-as évekig. Van itt cipészműhely, fodrászszalon, fényképész üzlet, szatócsbolt.

A két hatajtós épület melletti házban iskolatörténeti kiállítást találunk, két korhűen berendezett osztályteremmel. Az egyik az 1920-30-as, a másik pedig a hatvanas, hetvenes évekből származó tárgyakkal.


A legapróbb részletekig tökéletesen rekonstruált termekben óriási élmény körülnézni, beülni a szűk padokba. Még az ismerős kék iskolaköpenyek is ott lógnak a fogason.

Az Ipari Skanzen sajnos ma még kevesek által látogatott, de kihagyhatatlan magyarországi látványosság.




Írta: pencil, 2022. szeptember 28. 09:35
Fórumozz a témáról: Szülővárosom nevezetességei fórum (eddig 7 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2022, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook