Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Szülőktől való elköltözés neked hogyan zajlott? fórum

Szülőktől való elköltözés neked hogyan zajlott? (beszélgetős fórum)


28. syria (válaszként erre: 21. - Globus)
2019. júl. 6. 11:37
A Libero-val én is pont úgy jártam, mint ti. Nem kéjhömpölök. A mosógépem szeptemberben lesz 40 éves, a fagyasztóláda kb. 30.
27. Amaunet (válaszként erre: 26. - L.luiselotte)
2019. júl. 3. 11:22
Nagyon szép példa. Sajnos a generációk együttélését nem támogatják a munkahelyteremtéssel. Sok fiatal a munkalehetőségek hiánya miatt hagyja el a szülői házat.
2019. júl. 3. 08:02

Miután meglehetősen fiatalon férjhezmentem, mentünk külön lakásba. De a szülőkhöz való kapcsolatot nem változtatta, mindvégig egy városban éltünk, tanultm,a később dolgoztam, mindennap hazamentem a szülőkhöz, életemben alig volt 10 olyan nap, hogy pld édesanyámmal ne találkoztam volna - csak legfeljebb nem aludtam a szülői házban.

Én nem vágytam nagyobb önállóságra, szülőktől elszakadó életre,jól éreztem magam a szüleimmel is, majd a családommal is.

És jó látni, hogy a minta jó volt, mert a fiam is u.így ragaszkodik hozzám.

25. syria (válaszként erre: 21. - Globus)
2019. júl. 3. 07:54
Aztán majd pislog, amikor a zsír új lakásról kiderül: micsoda kontár munkát végeztek a sebtiben építők. Hány ilyenre van példa!
2019. júl. 2. 13:24

Nehezen. 17 voltam, mikor elmentem egy nagycsaládhoz lakni, tanulni, gyerekekre vigyázni.

Visszaköltözni nehezebb volt.

Férjem 16 éves korában költözött el, a barátnőjéhez.

Szerinte is visszaköltözni nehezebb volt.

Most megint költözünk :) de már együtt.

23. vadrózsa_ (válaszként erre: 22. - 60a2beca84)
2019. júl. 2. 12:35
Milyen kaland...egyik helyről a másikra. Amolyan regényes. Fogadd részvétem a nagynénédért !
2019. júl. 1. 14:02
20 évesen elszöktem sajnos addig nem volt hova mennem. Egy ismerősömhöz mentem de nála nem maradhattam az egyik barátjához költöztem. Ezután a nagynéném megtalált és befogadott vele éltem, de sajnos ő a napokban elhunyt.
21. globus (válaszként erre: 20. - Syria)
2019. júl. 1. 12:22

Ehhez képest minden modernizált háztartási kütyüt megkapni kéjhömpöly :) Nekünk anno még az eldobható Libero pelenka is akkora luxus volt, csak olyankor használtuk, ha utaztunk valahova, az egyetlen vásárolt csomag fele megmaradt :D

Van olyan 30 év körüli ismerősöm, aki kategorikusan közölte, hogy ő más után semmilyen lakásban nem lakik, csakis zsír újban.

20. syria
2019. júl. 1. 11:57

23 éves voltam, amikor meghalt az imádott anyai nagymamám. A 4 örökös egyhangúan megengedte, hogy házasságkötésünk után ott lakjunk a férjemmel; csak a rezsit kellett fizetnünk, meg az állagot óvni. Mivel tudtuk, hogy nem leszünk képesek az örökösöket kifizetni, nem invesztáltunk bele, spóroltunk saját lakásra. (Apám minden ünnepkor megajándékozott egy bélelt borítékkal). Nem volt semmink: se TV, se mosogató (azóta is örömmel mosogatok műanyag váljdlingban. :D), se mosógép, a jó öreg, ott lévő Szaratov hűtőt használtuk, meg az ósdi (általam imádott) bútorokat. A konyhában volt egy kétlapos villanyrezsó, meg egy teatűzhely, azokon főztem, az egyik szobában egy szenes kályha. Volt egy, a hatalmas előszobából utólag a nagyi részére leválasztott, a hengeres vízmelegítős kályhával télen kifűthetetlen fürdőszoba. De legalább nem a budira kellett járni.

3 év múlva döntési helyzet lett: fogadjuk el a tanácsi lakást (az akkor épült Havannán), vagy vegyük meg (szaré’, hugyé’, azt is részletre) a keresztanyám örökölt házát. Hál’ Istennek az utóbbit választottuk. A lepukkant házat (abban még WC se volt) 1-2 év alatt kemény munkával, 0%-os Postai (a férjem ott dolgozott) és 2%-os(!) OTP hitellel felújítottuk. (Akkor a betéti kamatok 3-6 % között mozogtak.)


Magyarul: a család segítsége nélkül most egy büdös, csótányos lakótelepi lakásban élnék, mert a Havanna nagy része iszonyúan lepusztult (persze, van azért ott is 1-2 ékszerdoboz), onnan kikeveredni...

2019. júl. 1. 10:47
16 èvesen elmenekültem anyámtól, bele egy rossz kapcsolatba. Cseberből-vederbe estem, de ez a korszak 18 ève lezárult, azóta minden ok az életemben.
2019. júl. 1. 10:41
A szüleim költöztek el előbb. 😆
17. Idhikai (válaszként erre: 1. - Ildi992)
2019. júl. 1. 09:45
Lázadó leányka voltam. 18 évet betöltötem, azon a napon kisétáltam az ajtón, és hátra se néztem. Apu kiabált utánam, hogy ha most elmegyek, nem vagyok többé a lánya... én pedig csak meeeeeeeeeentem! :) Albérletbe költöztem, aztán két hét múlva jöttek a szüleim egy kosár krumlival, répával, hogy azért mégse haljak éhen. :) Szóval mégis a lányuk maradtam, és azóta is az vagyok. Ennek 35 éve. :)
2019. júl. 1. 09:35
Az egyetem után, amikor elkezdtem dolgozni, és már volt saját biztos jövedelmem (nem csak a diákmunka, meg az ösztöndíj), akkor költöztünk össze a barátommal, aki azóta a férjem lett. Elkezdtük berendezni a lakást, élveztünk minden együtt töltött percet, hogy végre csak ketten vagyunk! Szuper időszak volt!
15. gabbbicica (válaszként erre: 1. - Ildi992)
2019. júl. 1. 08:41
Elmentem egyetemre 18 évesen, koliban és albérletben laktam. Aztán már nem mentem vissza, hanem különköltöztem 2 csoporttársammal egy 3 szobás albérletbe.
2019. júl. 1. 07:07
Húszonévesen férjhez mentem, anyukám egy kicsit zokon vette, pedig ez a normális.
13. globus (válaszként erre: 6. - Amaunet)
2019. júl. 1. 06:51
Így van 🙂
2019. júl. 1. 06:29
Érettségi után költöztem el Anyutól, szerencsére rendben ment minden, de azért vasárnaponként igyekeztem haza menni.
11. timycat (válaszként erre: 1. - Ildi992)
2019. jún. 30. 23:25
16 évesen költöztem el otthonról, egyedül egy icipici lakásba. A suli miatt, praktikus okokból. Anyámék kiborultak, nagyszüleim vették a lakást, hogy közel legyek a sulihoz, meg hozzájuk. Szuper volt.
10. andi6020 (válaszként erre: 1. - Ildi992)
2019. jún. 30. 22:35
18 éves koromban megismertem a férjem. 2 hónap múlva hozzánk költözött, majd 2 év múlva vettünk egy lakást, és elköltöztünk.
2019. jún. 30. 22:22
25 eves vagyok. 16 évesen koltoztem ossze a prommal ő akkor volt 21 :) azota is egyutt élünk :* ugyan olyan szerettben es szerelemmel ket gyerkoccel :) Anyukám ha tehette volna sose engedett volna el. Mindig ellenezte a kapcsolatomat a párommal ebbe bele untam egyik nap ossze pakoltm es elmentem othonrol. Nagy meg konyebbules volt :)
2019. jún. 30. 22:18
Én tulajdonképp nagyon kötődő gyerek voltam úgy is lettem nevelve,nem kaptam sok önállóságot.Első távoli létem a kolesz volt,nem egészen 17 évesen.Utánna még otthon laktam körülbelül 10 évig. Párommal költöztünk el sok keresgélés után albérletbe,nem volt egyszerü menet.Hatalmas lépés volt számomra ,átélni hogy a szüleimet ugymond elhagyom,mert szinte ezt kellet hogy érezzem nagyon nem akarták hogy valaha is leváljak róluk...sokáig ugy éreztem cserben hagyo őket.De aztán meggyöztem magam sokkal inkább tudok a lelki támaszuk lenni ha énis jól érzem magam.
7. e18f2d4ad1 (válaszként erre: 1. - Ildi992)
2019. jún. 30. 22:10

29 éves voltam. Szüleim vettek nekem egy lakást pár utcányira tőlük és berendezték ahogy én szerettem volna. Nagy amerikai konyhás nappali, egy háló...

Azt mondták, hogy majd biztos lesz a férjemnek is lakása. Mindkettőt eladjuk és veszünk egy nagyobb közöset.


Aztán a férjemnek semmije sem volt, hozzám költözött be. Aztán elváltunk, volt férjem elköltözött, a kisfiamnak a nappaliból lett leválasztva szoba, most is itt lakunk ketten.

6. Amaunet (válaszként erre: 5. - Globus)
2019. jún. 30. 21:43

Detto.:) Kollégiumok, aztán a munkahely biztosított szállást, majd lakást, aztán vettünk sajátot.

Tk. 14 évesen elhagytam a szülői házat.

5. globus (válaszként erre: 4. - Ildi992)
2019. jún. 30. 21:24
Nem okozott törést, mert előtte 4 évig kollégiumban laktam :) Mehettem volna más városba is dolgozni, de mivel itt jártam iskolába, gyakorlatra, nem jött szóba új helyre költözés. Ha a koleszos időt ilyennek vesszük, elvileg 14 éves koromban költöztem távolabb tőlük, ezt követően néhány hetente látogattam haza.
4. ildi992 (válaszként erre: 3. - Globus)
2019. jún. 30. 21:19
Milyen èrzès volt munkás szállóra költözni?
2019. jún. 30. 21:03

3 évig munkásszálló, majd közös lakásvásárlás, házasság. Lakást apránként bútoroztuk be, sokáig volt összesen 1 db heverőnk, szekrény meg egy se... csak abban a szobában volt lámpa, amelyikben "laktunk". Sógornőmék tv-t cseréltek, megkaptuk a kiszuperáltat. Mikor került a konyhába 4 db szék, elkezdtük meghívni a barátainkat.

Boldogság volt a köbön...

2019. jún. 30. 20:39
Pont 44 éve férjhez mentem, és a férjem szüleihez költöztem egy szoba, konyhás kis lakrészbe.
2019. jún. 30. 20:22
Kíváncsi lennèk olyan törtènetekre, ki hogyan ès milyen körülmények között költözött el otthonról.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2022, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook