Szörnyű! Nagyon horkolok... (beszélgetős fórum)

A férjem is elviselhetetlenül horkolt,3 hónapja volt a pulmonológián(teljesen más okból) A doki orrcseppet írt,azóta nem horkol.

Beszéld meg vele és aludjatok külön. Reggel úgy is össze lehet ölelkezni, ha másik szobában aludtatok.:)

Külön alvás. Mi is külön alszunk és két barátnőm is van akik külön alszanak a párjuktól, mindenki más okból ugyan, de mindenkinél ez jött be.

Szerintem sem probléma ez esetben a külön alvás... vagy a füldugó :) Bár az picit kényelmetlen azért

Szuper! :)

Az én exem is nagyon horkolós volt (nem ezért lett ex :) ). Én füldugóval oldottam meg, remekül bevált. :)

Ez valóban egy kellemet "probléma", én csak abból tudom, hogy a férjem ritkán horkol ugyan (általában ha túl fáradt), de olyankor egy rémálom az éjszakám, egyszerűen tényleg nem tudok pihenni, aludni, csak a horkolását hallgatom és közben persze mozgatom, lökdösöm szegényt, amitől aztán ő sem tud folyamatosan pihenni, és a horkolás sem szűnik meg. Persze az is lehet, hogy ez valakit egyáltalán nem zavar. Ilyenkor a megoldás még az lehet, hogy külön hálószobában alszanak a párok. Tudom, hogy ez amolyan kapcsolatrombolónak tűnik első hallásra, de azt gondolom, hogy mégsem kell annak lennie. Hiszen az alvás, a pihenés mindenkinek fontos és megjár, és az együttlétek ettől még lehetnek jók, és sok esetben vannak, akik azért alszanak külön, mert az egyik fél sokáig szeret tévézni, a másik sötétben, nyugalomban, csendben szeretne aludni. Azt hiszem nem ezen múlik a boldogság. Szerintem, ha a horkolás ennyi gátlást okoz neked, egyszerűbb az alvásidőt külön szobában tölteni. A kapcsolat minőségét nem hiszem, hogy ez befolyásolná. De ez (is) csak egy ötlet.

Aranyos vagy, köszönöm! Eddig úgy néz ki, nem fog szakítani, sőt, egy közös hétvégét is tervezünk :)

Szerintem az már egy jó kiindulópont, hogy felvállalod ezt a problémát és megoldást keresel rá. Sokan csak legyintenek ilyenkor, hogy "ne hallgatózz éccaka" :D, vagy nem hiszik el a másiknak, amikor panaszkodik miattuk. De nem akarok általánosítani. Lényeg, hogy ha őszintén, könnyedén meg tudod említeni a pasinak, hogy "ne haragudj, de ez van, keresem rá a megoldást", akkor akár tud melletted aludni, akár nem, nem fog emiatt elhagyni...! (Amúgy sem kellene persze)

Vannak dolgok, amikről nem igazán tehetünk, mégis megkeserítik az életünket. Honnan várjunk segítséget, ki kínálja a megoldást? Forduljak újra orvoshoz? Vagy járjak pszichológushoz? Az biztos, hogy valami megoldásra van szükségem. Persze lehet, hogy én látom tragikusabbnak a dolgot, mint amilyen a valóságban. De tényleg így van? Több szebb többet lát alapon itt leírom, mi is az, ami bánt, ami megkeseríti az életem.

Ugrás a teljes írásra: Szörnyű! Nagyon horkolok...