Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)

DDD..ezek a részemről un. 'Sancho'-i gondolatok...

Vajon mit gondolt erről "donkihote"????

Ez egy "jó kép"!:)))))

Különösen, ha nem csak a plakátot nézzük meg, hanem bemegyünk, hogy ne üres nézőtéren kelljen játszania! :))))

Én ezt úgy gondolom, hogy lejöttünk egy szerepbe és az életünkben mi vagyunk a főszereplők. Azaz minden, ami történik a kis világban és a nagy világban, amiről tudunk, az nekünk szól. A mi szindarabunk része.

Ha rájövünk arra, hogy ez mindenkinél így van, akkor oda tudunk figyelni, hogy a másik főszereplő színdarabját mivel tudjuk támogatni :)

Akinek tanítványokra van szüksége, az már hatalmi bohóckodás. Önmegerősítés és nárcisztikus hajlam.

Én azt gondolom, hogy az a jó, ha mindenki halad a saját útkán és ehhez egymásnak tudunk plusszt adni, ezzel egymást segíteni. Ki ebben, ki abban :)

Nálam az számít, hogy milyen érzést ad és hogy mennyire hiteles. Azaz megcsinálja-e, amire azt mondja, hogy így működik.

Amúgy ez a gondolata is igaz, hogy a léthez tartozol, stb. Ezek jó megerősítések, annak ellenére, hogy ha meghalunk, akkor kiderül, hogy nem is fogunk annyira hiányozni a létből :)

Én ezt inkább úgy fogalmazom ,hogy teljes joggal van mindenki itt a földön és senki és semmi nem fontosabb nálad, mert fontos vagy, amíg itt vagy. De te sem vagy fontosabb senkinél, mert minden ami van, annak súlya van.

Nekem az ő gondolatai olyanok voltak, hogy:

Hú, erre még nem is gondoltam. Érdekes megközelítés. Valami nekem sántít, de megnézem, hogy miért érzem azt, hogy érdekes és miért azt, hogy sántít.

Elvileg már tudom :)

Ami bejön az az, hogy van, amikor az ember túlgondolkozza a dolgokat és túl nagy felelősséget érez már a tetteiben, hogy veszélyes, ha elrontja, stb. Olyankor jó egy kis Osho, aki csak sodródik :)

Az első ami megfogott egy olyan napon jött amikor szükségem volt egy megerősítésre.

"Te nem véletlenül vagy itt. A létnek szüksége van rád. Nélküled a létből hiányozna valami, amit senki más nem képes pótolni. Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be. Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd."

Ezt akkor is jól jött volna, ha már akkor is ismerem azt életrajzát!

A"Mesterek" is földi halandók, így kell rájuk tekinteni, néha van súgás a hátuk mögül, vagy a fejük fölül, de ez mindenkinek megvan.

Volt valaha egy előadó aki azt mondta amikor csak kérdőjeleim voltak, hogy ki lehet állni, és tanítványokat lehet gyűjteni!:)))))

Hordószónoklás? Sok a konkurens!:)))

Akkor neked is volt egy mondat, ami tetszett :)

Annyi nekem is :)))

Ugyan...mire ment volna Don Quijote (donkihote), ha nincs mellette Sancho (szamoroncsa)???

:)))

"Mindig azt hangsúlyozta, hogy a tudást az embernek magának kell megtapasztalnia, nem pedig vakon elfogadnia mások tudását és hitét."

Osho.

A többi nem számít nekem.

Nekem már elsőre is sokminden túlzó volt, amit olvastam tőle.

Tudod ez az, amikor ad egy érzést. Na az ő szövegei nekem nagy általánosságban nem azt az érzést adják, amire azt érezném: Ez az!

Amikor megtudtam, hogy közben hogyan élt, miközben meg tök mást tanított, akkor megértettem, hogy miért lehetett ez az érzésem.

Ettől függetlenül van olyan gondolata, ami új volt és nekem is adott, de sok mindent nem érdemes tőle benyelni, mert nem jó irányba vezet.

Ez az én érzésem :)

Az újszülöttnek minden vicc új!:)))))

A most keresgélőnek minden eszme új, azután átszűri magán, és kiszanálja amivel nem tud azonosulni! Ehhez idő kell! Rácsodálkozunk, mert valamit elindít, de lehet, hogy más az útvége ahova eljutunk!

Valamiért biztosan megragadta a szemet.

Egy kis Osho életrajz:

"Az egyetemről, ahol Rajneesh Indiában tanított, csakhamar kitiltották a jóga-foglalkozásai kapcsán napvilágra került szexuális visszaélések, kábítószer-terjesztés és bírósági perek miatt (a hívek befolyásolására, hogy nagyobb adományokat csaljon ki tőlük, Extasyt, MDMA-t használt).

Ekkor tanítványai segítségével önálló vallási szervezet kialakításába fogott. Lakshmi megtervezte a hivatalos öltözetet, és állandó lakást szerzett az összejövetelek részére, valamint Rajneesh állandó lakás-gondjának a megoldására. Népszerűsítő könyvet írt a „megvilágosodott mesterről”, amellyel kiadóknál házalt. Ekkoriban változtatta meg Rajneesh az Acarya (acsarja: professzor) rangot Bhagwanra. Eredetileg ugyan a Maharishit (Nagy Látó) szerette volna használni, de az akkoriban már foglalt volt (Maharisi Mahes jógi). Természetesen az indiaiaknak nem szívesen akaródzott Rajneesht Bhagwanként elfogadni, mert az túlságosan is tiszteletreméltó cím volt az „önmagát előléptető”, akkor már „szex-guruként” ismert tanítóhoz. Hogy hírnevét táplálja, Bhagwan hatalmas mennyiségű, gondosan megvilágított műtermi fényképet készíttetett magáról, drámai beállításokkal bemutatva az átszellemült és megvilágosodott spirituális tanítót.

A guru, aki Isten szerepét akarta játszani, belebukott a hatalom és a mérhetetlen gazdagság hajszolásába. Rajneesh 1985 végén visszatért az indiai Púnába, s változásként a Bhagwan név helyett a buddhista Osho címmel szólíttatta magát. Ettől eltekintve változatlanul hirdette tovább a tanait. 1990. január 19-én, 58 éves korában hunyt el, hosszú betegeskedés után. Az általa alapított szervezet vezetését huszonegy tanítványa vette át."

Nekem sok gondolata nem jön be, de van, ami igen.

na, nem!...csak ezek fránya 'H' betűk is 'izgalomba' hoznak...

-mért vagyok képes elhagyni, akár nevekben is ezt?-

Vannak emberek, akikkel sosem leszünk igazán jóban, sosem tudunk teljesen egymásra hangolódni, mert más a rezgésünk.

:)

Oslo az Norvégiában van :)

:)))

Hát én nem tudom.

Szerintem ez már egy kicsit túl van misztifikálva, mármint ahogyan Osho írja az már olyan fennkölt és már már túl művészies.

Ő mondjuk abban hitt, hogy sodródjunk. Ebben is erre céloz.

Én nem ebben hiszek. Nem azért jöttünk, hogy minden csak elmenjen mellettünk.

Ami bennünk probléma, valóban azt fogjuk észrevenni, vagy amiatt fogunk bizonyos dolgokon fennakadni. Ezt hívhatjuk tükörnek is. :)

Mások, akik meg rád megjegyzést tesznek, nem kevésszer keményen túloznak, ezért azt gondolom, hogy bár érdemes mindig odafigyelni rá, de azt is fejben tartani, hogy sokszor el kell osztani 10-el. Hiszen milyen jó a másiknak jól odamondani :)

Ebből pedig ugye az is van, hogy amit a kritizáló mond, sokszor azzal neki lenne dolga.

Tehát azért nem olyan színtiszta egyszerű a képlet.

Mivel nekünk magunknak a saját fejlődésünk van a kezünkben, így ha kritizálunk, akkor érdemes elgondolkodni, hogy ez belőlünk honnan ered és ha minket kritizálnak, akkor abból mennyi az üzenet, ami fontos.

De a legtöbbször az ember ezt mindig csak a másiknak ajánlja, hogy figyelj oda a jelekre, miközben önmagáról megfeledkezik, hogy ő is a játék része, tehát ezt nem kifelé kellene vetíteni, hanem saját magán elgondolkozni.

Persze jobb a másikat oktatni és megpróbálni megváltoztatni, mármint kényelmesebb. Csaképpen szélmalomharc :)