Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
erről nekem ez jut eszembe..
"A hegycsúcsra sokféle út vezet.
Vannak meredekebbek és kényelmesebbek.
S a táj is különböző,ami a szemedbe tűnik,de azért ugyanazt a hegyet látod különböző oldalairól.
Ezért,hát légy türelmes önmagaddal szemben:találd meg a Neked megfelelő utat.
De légy türelmes másokkal szemben is,akik másik ösvényt választottak.
Se a Te utad,se a másoké nem az egyedül üdvözítő út.
Aki felfelé kapaszkodik,sokszor meghorzsolja magát,időnként elesik.
Fel kell állni,ne maradj fekve!
Amíg úton vagy,nincs veled semmi baj.
A belső halál akkor kezdődik,amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon."
PP
Nekem is tetszik sok gondolatod, írásod...-mert távolról látom azt, hogy van magasabb hegycsúcs is, mint amin én panorámázok..., és bizony nagyon izgató!
De, le kell mennem a saját hegyemről ahhoz, hogy új hegyekre tudjak felmászni....
DDDD
Előre, hátra, oldalt sasszé!
Mit táncolunk,az életben? Csárdást? Tangót? Keringőt?
Attól függ mit húz a zenekar, és ki a partnered!
Ha meg két bal lábbal áldott meg a sors, akkor legalább ritmusra botladozz!:))))))
Ha már ez 360 fokban fejeződik ki, akkor jöhet az un, gömb panoráma...
DDDD
Ez is az egyik kedvenc:
"Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel."
Márai Sándor
Nekem erről egy Jung idézet jutott az eszembe:
"Azt hiszem, a szenvedés az emberi élet lényeges alkotórésze, amely nélkül teljesen cselekvésképtelenek lennénk. Mindig megpróbálunk kitérni a szenvedés elől. Ezer meg ezer módon kísérletezünk, de teljesen sohasem sikerül. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy mindenképpen keresnünk kellene legalább egy olyan utat, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy elviseljék az elkerülhetetlen szenvedést, minden egyes emberi lény osztályrészét. Aki legalább annyit elért, hogy el tudja viselni a szenvedést, már csaknem emberfeletti feladatot teljesített. Ez bizonyos fokig örömmel vagy elégedettséggel töltheti el. Ha ezt ön boldogságnak nevezné, nem sok kifogásom lenne ellene."
Jungtól pedig az egyik kevenc:
"Aki nem érti meg az élet célzásait, azt az élet előbb-utóbb telibe találja."
:)
Seggel is vissza tudunk 'lükverc ezni' ...nem csak 180 fokkal....
DDD...
Szia!
Örülök, hogy Neked is tetszett!
:)))
Ez jó :)
az a múlt..
"Sose nézz vissza arccal a múltba,mert akkor seggel mész a jövőbe.."
hogyne, mindig is az un. sorok között olvasok...
Most, boldog vagy- ennyi, és mennyi szenvedés volt ez előtt?- miért nem erről beszélsz?
Sziasztok!
Jó ez az idézet. Tetszett. :)
...Te akkor már így is vagy vele!...
(a bajt, azt már örömként érzed?)
Rabindranath Tagore:
„A legfontosabb okulás, amit az ember a saját életéből meríthet, nem az, hogy van szenvedés ezen a világon, hanem az, hogy rajta múlik, ha ezt javára akarja fordítani, és hogy örömmé változtathatja. ”
Mindig? -azt látom, hogy nem csak nekem okoz ezáltal problémát, hanem önmagának is- és nem "mindig"...nem BAJ!...sem ez, sem az, legalábbis így remélem.
DDDD................................................
de, sohasem akarok már mást, a víz sodorvonalába bevinni...csak azért mert én "megúsztam"...(!)
:)))
Sohasem az baj, ha egyetértünk valakivel,... hanem az, ha nem értünk vele egyet, és még akkor is képes a további utunkra 'ösztönözni'....DDDD